Volt már, hogy úgy érezted, zaklatnak? Hogy valaki annyira rád erőltette a társaságát, hogy az már zavaró volt? Folyton megszólított a cseten, pedig nem is bátorítottad? Vagy valaki ciki dolgokat írt rólad az osztálycsoportban?
2018. november.
Folyton nevetségessé tett és kicsúfolt a közösségi oldalon, pedig azt sem tudod, ki is ő? Óvatlanul küldtél valakinek egy intimebb fotót magadról és most azzal fenyeget, hogy felteszi az internetre? Ezek mind a cyberbullying, azaz az online zaklatás megjelenési formái. Másokkal történik ilyesmi, és nehéz elkerülni azt, hogy téged, egy barátodat, testvéredet bántsák, kiközösítsék és csúfolják a virtuális térben.
VÉKONY HATÁR A VALÓSÁGOS ÉS A VIRTUÁLIS KÖZÖTT
Létezik a valós térben, illetve az online térben megvalósuló zaklatás. Az elmúlt 20 évben (az internet intenzív térnyerésével, az okostelefonok terjedésével) egyre nagyobb kihívást jelent az internetes felületeken megjelenő zaklatás. Kovács Dorottya rendőr főhadnagy szerint ez azért veszélyes, mert az online térben folyamatos negatív impulzusok érhetnek téged, azaz az ilyesfajta zaklató elől nehéz elbújni. Ha a Facebookon, Instagramon, e-mailben, bármilyen online felületen zaklatnak, „becsukhatod az ajtót”, azaz letilthatod a fiókot. Ugyanakkor a zaklatód létrehozhat majd még egyet, és ha azt blokkolod, újra és újra új fiókot készíthet. A netes zaklatás mindenhol elér: a zaklató saját személyes teredbe, akár szobádba is beférkőzik a telefonodon, számítógépeden keresztül.
MI IS A CYBERBULLYING, VAGYIS AZ ONLINE ZAKLATÁS?
Az online zaklatás nagyon tág fogalom. Beletartoznak az ismerősök és ismeretlenek által küldött sértő üzenetek, képek, sokszor a sértettet megalázó helyzetben fotózzák le, és ezt terjesztik a közösségi oldalakon, vagy egy ártatlan képet átalakítanak kínos képpé. Létrehozhatnak lejárató célú oldalakat egy kiválasztott személyről, de akár a nevében is írhatnak másoknak – például egy fiókjáhozmegtévesztően hasonlító álprofilból. Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyermekjogi biztosa szerint a magyar diákoknak a virtuális zaklatás „annál is jobban fáj, mintha valóban megütötték volna őket.” Cyberbullyingnak a köznyelvben az online környezetben (pl. cseten, közösségi médiában, e-mailen, SMS-ben) tapasztalt zaklató magatartást nevezzük, ami általában fenyegető vagy megfélemlítő jellegű. Ilyenkor nem egy egyszerű vitáról vagy szóváltásról beszélünk, hanem szándékos bántalmazásról.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány megfogalmazása szerint az internetes zaklatás alatt azt értjük, amikor valakinek (esetünkben egy gyereknek vagy fiatalnak) rendszeresen és sokáig kell elszenvednie sértő dolgokat másoktól az interneten vagy mobilon. Ez lehet a fiatal megalázása, fenyegetése, nevetségessé tétele, kiközösítése, lejáratása, negatív színben feltüntetése.
————————————————————————————————————————————-
Nagy Enikő, a vous.hu szerzőjének története 2012 nyarán kezdődött. Elvesztette a felhasználónevét főiskolája elektronikus tanulmányi rendszerében, ezért segítséget kért egy fiútól, aki meg is oldotta problémáját. Később bejelölte Facebookon, majd már beszélgetésük első órájában szexuális tartalmú üzeneteket küldött neki. Enikő igyekezett elhárítani, letiltotta, de a fiú új profilt készített. Amikor heteken keresztül válasz nélkül maradt, kinyomozta Enikő párjának nevét. A második tiltás után egy harmadik profilt is létrehozott. Hamarosan kiderült, hogy a titokzatos srác, akit a fiatal újságírónő sosem látott, őt hibáztatta azért, mert nem volt szerencséje a párkapcsolatokban. A zaklató később elszégyellte magát, eltűnt, és nem készített újabb fiókot.
————————————————————————————————————————————-
MILYEN IS EGY ONLINE ZAKLATÓ?
A rendőr főhadnagy szerint akkortól számíthat valaki online zaklatónak, ha nem ismeri fel, hogy a közeledésében hol a határ. A zaklatónak éreznie kell, mikor elég az, amit csinál, ha nem viszonozzák érzéseit, szándékait, hagyni kell a sértettet tovább élni. Példa lehet erre a szerelmi zaklatás, amikor párod szakítás után nem pusztán hiányzik és még szeretnél vele kapcsolatot fenntartani, hanem az ő kérése ellenére is közeledsz hozzá. Például gyakran írogatsz neki, mintha még együtt járnátok, figyeled, folyton kommentelsz a képeihez, posztjaihoz, számonkéred, vagy megpróbálod úgy „visszaszerezni”, hogy megfenyegeted, mondjuk azzal, hogy a kapcsolatotok alatt róla készült intim képeket közzéteszed a neten, ha nem békültök ki.
Másfajta zaklatás, amikor egy csoporton belül vagy a csoport együtt, vagy egy hangadó kinézi egy társatokat magának, és csoportosan közösítik ki, csúfolják. Az internet és az okostelefonok kora előtt is nagy terhet jelentett egy gyerek számára, ha valamiért kipécézte magának valaki, vagy akár a közösség egy része vagy egésze. A folyamatos online jelenlét miatt viszont már sehol nem érezheti magát biztonságban, akit zaklatnak, hacsak le nem mond a virtuális közösségi térről (pl. otthon nem nézi meg az üzeneteit), de a zaklatás lehetősége így is nyomasztóan hat. Sorozatunk következő részében a csoportos zaklatást és az ellenevaló védekezést részletesen bemutatjuk.
————————————————————————————————————————————-
A MEGFIGYELŐK SEGÍTHETNEK
Kovács Dorottya szerint óriási felelőssége van a megfigyelőknek is abban, hogy valakit tudnak-e tartósan zaklatni, vagy sem. Megfigyelő az, aki nem a zaklató vagy a sértett, de látja vagy tud a zaklatásról. A rendőr főhadnagy hozott egy személyes példát, ami az ő gimnazista éveiben történt.
Volt egy iskolatársa, aki kicsit más külsővel, személyiséggel rendelkezett, mint a többiek. Folyamatosan bántották, zaklatták, aminek köszönhetően mély depresszióba esett. Ebben a szituációban ő megfigyelő szerepben volt, de sosem mert szólni, nehogy ő is a sértett szerepébe kerüljön. Utólag már tudja, hogy tennie kellett volna valamit, most azt javasolná annak az iskolatársának, hogy szóljon valakinek, az édesapjának, az iskola igazgatójának, vagy menjen be a rendőrségre és tegyen feljelentést, mivel a zaklatás komoly, maradandó testi és lelki sérüléseket tud okozni. Ha visszamehetne az időben, saját magának azt mondaná, hogy merjen szólni a bántalmazóknak.
Mindenkinek lehet ilyen története. A valós életben megjelenő zaklatásnak mindigvan tanúja, „megfigyelője”, és csak ritkán van, aki szót emel az áldozat mellett. Az online zaklatással már más a helyzet, ha nem egy közösség előtt történik (pl. csoportban, csoportos cseten), akkor csak a jelekből gyanakodhatsz arra, ha valakinek segítségre van szüksége. Ha azt érzed, hogy amit más tesz, az már nem vicces, és neked sem lenne kellemes, ha veled tennék, akkor már zaklatásról beszélhetünk. Ha ilyenkor nem szólsz, nem lépsz közbe és nem állsz ki a sértett mellett, akkor a hallgatásod támogatólag hat majd a zaklatóra és tovább bátorítja. Részben abban erősíti, hogy az áldozatával megtehet bármit, mert senki nem állítja le. Részben pedig abban, hogy a szótlan megfigyelők is tartanak tőle, vagyis újabb sértetteket pécézhet ki magának. Amikor a rendőrségen súlyosabb zaklatási ügyekkel találkoznak, a megfigyelők rendszerint azt vallják, hogy nem mertek szólni a sértett érdekében, mert a zaklatók csoportban követték el a bántalmazást, így féltek, hogy ők is áldozattá válnak. A rendőrségnél ennek ellenére is azt tanácsolják, a sértettek és a megfigyelők is minden esetben forduljanak olyan felnőtthöz, akiben megbíznak.
Mindenképpen kérj segítséget a barátaidtól, a szüleidtől, a tanáraidtól, a testvéreidtől, ha pedig már eldurvult a helyzet, menjetek be a rendőrségre, és jelentsétek az elkövetőket! Továbbá nagyon fontos, hogy ha látod, hogy bántanak a környezetedben valakit, állj mellé! Segíts neki, hiszen hiába egy csoport bántja, ketten már többek vagytok, mintha egymagában lenne. Ismerd fel időben a zaklatást! A sorozat következő részeiben azt mutatjuk be, pontosan mit is tehetsz a zaklatás megfékezésére, milyen módszerekkel védekezhetsz és kikhez fordulhatsz.
————————————————————————————————————————————-
Sokan ismerik a 14 éves angliai Hannah Smith esetét, aki azért regisztrált az Ask.fm nevű közösségi oldalra, hogy bőrbetegsége miatt tanácsokat kérjen. Segítség helyett azonban gúnyolni kezdték, majd többen a halálát kívánták. A fiatal lány saját szobájában lett öngyilkos.
————————————————————————————————————————————-
Ha Te, vagy valaki a környezetedben krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!
(Siti Boglárka)
2018. november 5.
A cikkben foglalt nézetek a szerzők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának, továbbá sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azokért, illetve az abban foglaltakért.
A cikk a BBA-5.1.6/2-2017-00003 számú projekt keretében készült.
