Bezzeg az én időmben.. ezzel már a padlás is tele, és ezt a filmrendezők és szakemberek is felismerték. Schwechtje Mihályt is ez sarkallta a filmje elkészítésére, dr. Gyurkó Szilviát pedig az alapítványa létrehozására.
2019. június, DUE Online.
„Azt láttam, hogy valami ma nagyon más, a tinédzserkorral nagyon más, mint ami a miénk volt.” – mondta Schwechtje Mihály, a tavaly bemutatott Remélem legközelebb sikerül meghalnod 🙂 című tinithriller rendezője a filmsomnia.hu-nak adott interjújában. A rendezőt arról kérdezték, miért választotta első nagyjátékfilmje fő témájának a zaklatást, azon belül is az online térben, illetve az online és offline térben összekapcsolódó bántalmazást. Ő azt mondta, a korosztályt választotta ki először, akikről a filmet szeretné forgatni, s utána egy olyan problémát, mely nem a múlt századból fakadó, hanem mai, XXI. századi gyökerű.
A film központi témája épp a mai tinik és fiatalok boldogulása és nehézségei az online térben, konkrétan pedig a zaklatás. A film is rávilágít egy komoly problémára mindezzel kapcsolatban, amelyet szakértőnk is megerősít. Ez pedig az, hogy az ezredforduló után született korosztály már az online szféra mellett nő fel, és bár az szüleik generációja sem idegenkedik a modern technikától, a fiatalabbak mégsem kapnak elég ismeretet arról, hogyan is kellene boldogulniuk az interneten, ebből is adódik sok nehézségük, kellemetlenségük, problémájuk, amelybe a zaklatás különféle megnyilvánulásait is bele kell értenünk.
„Mintha úgy kapnának biciklit, hogy senki nem tanítja meg őket a KRESZ szabályokra.” – él a hasonlattal dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, gyermekjogi szakértője. (A Hintalovon Alapítvánnyal megismerkedhetsz a DUE Online Ne dőlj be! rovatában.) Szilvia alapvető gondként emelte ki azt, hogy a gyerekek úgy használják az internetképes digitális eszközöket, hogy semmiféle tudást és védelmi lehetőséget nem kapnak, nincsenek tisztában az internetes kommunikáció, az internetes zaklatás szabályaival. Az eszközök nagy része alkalmas lenne önmagában bizonyos tartalmak korlátozására, szűrésére, de ezt a funkciót a legritkább esetben használják a szülők. Ahogyan arról is túl kevés családban esik szó, hogy mire kell odafigyelni az interneten, a közösségi médiában, miért fontos az óvatosság, személyünk, adataink védelme. De még ha szó esik is, mindez a fiatalabbaknak gyakran egy kalap alá kerül a felnőttek többi okoskodásával a sálról és sapkáról, a reggeli fontosságáról és a túl korai szexuális életről. Így sokszor még akkor sem ugranak be ezek a már hallott tanácsok, amikor már rossz irányba sodródik egy társalgás.
2019. június 6.
A cikkben foglalt nézetek a szerzők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának, továbbá sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azokért, illetve az abban foglaltakért.
A cikk a BBA-5.1.6/2-2017-00003 számú projekt keretében készült.
