Hamarosan kiderül, hogy igaz-e a mondás, amely szerint a 10 millió labdarúgás-szakértő országa vagyunk, ugyanis november 25-én útjára indult a Nagy Magyar Fociteszt Diákoknak című vetélkedő. A kezdeményezés apropója az, hogy idén 100 éve született Hidegkuti Nándor, az MTK és az Aranycsapat egykori kiváló játékosa.
A kék-fehér klubbal együttműködve indítjuk el a tesztet, amelyben a kérdések a magyar labdarúgás legfényesebb korszakával, Hidegkuti Nándor pályafutásával, az ötvenes évekkel és persze a mai magyar focival kapcsolatosak.
Az Aranycsapat az, amelyiket lényegében már egyikünk sem látta játszani, de mégis mindenki tudja, hogy létezett, és sokan még az összeállítását is fel tudják sorolni. A magyar kultúra része lett ez a csapat, amely Angliát legyőzte 6:3-ra, amely Helsinkiben olimpiát nyert, és 1954-ben második lett a világbajnokságon. A csapatról és az erejéről mindent elmond, hogy a vb-ezüstöt minimum egy mohácsi csatához fogható tragédiaként élte meg a nemzet és tüntetéssel fogadta a Svájcból hazatértő játékosokat.
Más idők voltak.
Manapság esélye sincs a magyar együttesnek arra, hogy döntőt játsszon a világbajnokságon, hiszen 1986 óta el sem jutott a tornára. Ugyanakkor ismét nagyon népszerű lett a magyar válogatott, amely kétszer egymás után eljutott az Európa-bajnokságra és nagyszerű eredményeket ért el a Nemzetek Ligájában. Emlékezhetünk rá, hogy Szoboszlai Dominik góljával Budapesten is legyőztük Angliát, amelyet aztán Sallai Ronald pompás játékának is köszönhetően 4–0-ra győztünk le idegenben. Nagyobb különbséggel nyert a mostani válogatott a Szigetországban, mint Puskásék – egészen hihetetlen. Nyilván ez a csapat (még) nem arany, de fényes sikereket már elért.
Annyiban mindenképpen hasonlít az ötvenes évek kiemelkedő együttesére, hogy nagy egyéniségek szerepelnek benne. Persze egyelőre nincs Hidegkuti Nándorhoz, Puskás Ferenchez vagy Bozsik Józsefhez fogható klasszis az együttesben, de a helyzet nem reménytelen. Hamarosan talán születnek majd olyan legendák Szoboszlai Dominikról, Sallai Rolandról vagy Kalmár Zsoltról, mint Hidegkuti Nándorról, aki egészen kalandos módon lett először válogatott.
Az eset mai ésszel felfoghatatlan, ilyen ugyanis már sok ok miatt sem történhetne meg. 1945. szeptember 30-án Hidegkuti Nándor kiment az Üllői úti stadionba, hogy megnézze a magyar–román válogatott meccset. Éppen kezeltetni akarta a jegyét, amikor kiszúrta az MTK intézője és az öltözőbe parancsolta. Történt, hogy Szusza Ferenc megsérült, így a válogatott center nélkül maradt. A nézőnek érkező Hidegkuti így lett a csapat tagja, sőt a 7:2-es győzelemből két góllal vette ki a részét. Az más kérdés, hogy mivel otthonról úgy indult el, hogy kinéz a meccsre, de a csapat tagjai számára vacsorát is szervezett a szövetség, így a várhatónál jóval később érkezett haza, a feleségétől komoly feddést kapott. Hidegkuti neje igazán csak akkor hitte el a férjének az első válogatottságról szóló beszámolóját, amikor a másnapi sportújságban elolvasta a tudósítást, és látta a férje nevét a csapatban, valamint azt, hogy valóban két gólt szerzett.
Ehhez hasonló történetekkel is megismerhetsz még a Nagy Magyar Fociteszt Diákoknak program során, és persze magadat is próbára teheted: mennyit tudsz a magyar fociról?
