Mehringer Marcit három éve még az X-Faktorból ismerhette meg az ország, azóta viszont másfél éve már zenekara van, amivel állandóan járja az országot. A pécsi csapat éppen eddigi első önálló turnéján van túl, teltházas koncertet adtak az Akvárium Kishallban, valamint ByeAlex előtt léptek fel a Papp László Sportarénában. Ősszel jött ki első nagylemezük, de már készülnek az új dalok és előttük a fesztiválszezon. Beszélgettünk az új irányról, pécsi példaképekről és a gátlástalanságról.
Februárban ért véget első önálló turnétok. Milyennek éltétek meg?
Kisebb ország-túra volt, öt nap alatt öt különböző helyszínen jártunk. Napról napra folyamatosan mentünk, ami azért nem jellemző. Elég kimerítő 2000 kilométert utazni ilyen rövid idő alatt, de cserébe megvolt az az igazi „turné érzésünk”. Jól sikerült, különleges volt mindannyiunknak, és az egész csapatot is kissé összekovácsolta. Biztosan csinálunk majd még ilyet.
Szintén nem olyan régi esemény az Arénás koncertetek, ahol ByeAlex előzenekaraként léptetek fel. Szerinted miért éppen titeket választott?
Írt nekem Alex, hogy szeretné, ha mi játszanánk előttük, elsősorban azért, mert az ő állítása szerint (is) eléggé más dolgot csinálunk. Nem is alternatív a mi zenénk, de nem is mainstream, valahova a kettő közé lehet sorolni. Nagyon örültem, jó lehetőségnek fogtuk fel, hogy ennyi ember előtt zenélhetünk. Mindig picit másképpen kell megfogni a saját bulikat, ismeretlen közönséget nehezebb meggyőzni, mint a sajátodat. Remélem egyszer el tudunk jutni odáig, hogy saját Arénánk legyen.
Maradjunk picit a helyszíneknél. Nemrég kitettél egy Instagram-storyt a PEN Fesztiválról, és annyit írtál hozzá, hogy 30Y, Punnany, Mi. Ezek azért Pécs megkerülhetetlen zenekarai, akikkel egy fesztiválon léptek majd fel. Otthon, azaz Pécsett van extra érzelmi töltet?
Nekem mindig. Főleg, hogy Beck Zoli egy idolom, bár még csak kétszer tudtam találkozni vele. Ő egy nagyon fontos személy a zenei fejlődésemben. A Punnany meg igazából a fiatalkorom. Ahogy felnőttünk, mikor gimnazisták voltunk, mindenki őket hallgatta. Különös érzés velük egy lapon említve lenni és egy helyszínen fellépni. Otthon játszani pedig mindig más kategória.
Ahogy mondod, egymás után léptek fel. Kimondott cél számotokra, hogy úgy is egy lapon legyetek említve évek múlva, mint a nagy pécsi zenekarok: 30Y, Halott Pénz, Kispál és a Borz, Punnany Massif… Mehringer?
Azt hiszem, ez nem egy elérhetetlen dolog, de elég sokat kell még hozzá letettünk az asztalra. Mi másfél éve csináljuk úgy, ahogy. Ezek az emberek tizenéve tartanak ott, ahol. Nem kétség, hogy ma már lehet rövidebb idő alatt is nagy karriert befutni, de még nem tartunk ott. Ez sok-sok év munkája. Nem csak zeneileg, emberileg is. Az időt pedig nem szabad megerőszakolni. Bár én is úgy élek, mint ha nem lenne holnap. Meg is visel. De a válaszom: abszolút igen, idővel.
Pár napja jelentettétek be, hogy Kővári Dani, eddigi basszusgitárosotok és a zenekar külön folytatja. Mesélnél picit erről a döntésről?
Néha az emberek kinövik egymást, eltávolodnak. Más céljaink vannak, de Danival jóban maradtunk, nincs harag. Más irányt szabott magának az elmúlt időben, végül elváltunk. Bár nem csak az enyém ez a projekt, de az én nevem alatt fut, ezért szeretném, ha olyan lenne, amilyen én vagyok. És nem kényszeríthetem ezt másra, ha nem kívánja.
Szakmai vagy emberi konfliktus vezetett ide, illetve gondolkodtatok-e már az utánpótláson?
Mindkettő közrejátszott, egyik nincs a másik nélkül. Az utánpótlás pedig majd elválik, én nem ragaszkodom hozzá. Zeneileg is kicsit modernebb irányba gondolkodok jelenleg. Kicsit el akarok szakadni a rockzenétől, szeretnél sok műfajban alkotni. Az előző lemezünk, a 111 is ennek volt az előfutára. Nem akarok kötődni semmilyen műfajhoz sem, ebben nagyon határozottan vagyok nagyon határozatlan. Az a kulcs, hogy legyen őszinte, amit csinálsz.
Visszatérő elem az interjúidban, hogy szerinted jó, ha gátlástalanok tudunk lenni – pozitív értelemben. Szerinted ez meddig tartható? Nincs ennek egy plafonja, ameddig ezt csinálni lehet?
Bizonyos tekintetben persze van egy határ. Nem tudod ugyanazt elénekelni 22 évesen meg 35 évesen. De nyilván, amit csinálsz, azzal azonosulnod kell. A végtelenségig nem is lehet eltolni ezeket a szövegeket, de szerintem elég aktuálisak jelenleg. Viszont nekem sem hangzana jól minden a számból, például, ha nagyon nyersen mondanék ki csak úgy dolgokat.
Az Arénán és a turnén túl vagytok, de most jön a fesztiválszezon. Mik a tervek, hol lehet majd találkozni veletek?
Körülbelül 30-40 koncertet adunk még az évben. Nagyon sok fesztiválon leszünk ott, számomra is meglepően sok helyen. Ősszel pedig biztosan megyünk majd mi magunk is ide-oda. Most dolgozunk egy EP-n, azt még tavasszal ki fogjuk hozni.
(Szücs Márton Teofil)
