Amikor a kezünkbe veszünk egy pohár vizet, és kortyolunk belőle, fel sem merül bennünk, hogy a halak vajon hogyan oldják meg ugyanezt a problémát. Hiszen ők egész életüket vízben töltik – mégis szükségük van a megfelelő folyadékháztartás fenntartására. De akkor vajon isznak a halak? A válasz: egyszerű is, meg bonyolult is.
Édesvízi halak – amikor túl sok a víz
Az édesvízi halak teste sóban gazdagabb, mint a körülöttük lévő tó vagy folyó vize. Emiatt a víz a bőrükön és kopoltyúikon keresztül folyamatosan áramlik be a szervezetükbe ozmózis útján. Ez számukra olyan, mintha állandóan túl sok vizet „innának”, ezért nem kell külön vizet kortyolniuk. Inkább az a kihívás, hogy megszabaduljanak a feleslegtől – ezért a veséjük nagyon híg vizeletet termel.
Tengeri halak – amikor szomjúság fenyeget
Az óceánban éppen az ellenkezője történik: a tengervíz sokkal sósabb, mint a halak teste. Ilyenkor a víz inkább kifelé áramlana belőlük, ami kiszáradáshoz vezethetne.
A tengeri halak ezért aktívan isznak tengervizet, majd különleges mechanizmusokkal kiszűrik belőle a sót. A kopoltyúik sópumpákként működnek, veséjük pedig koncentrált, sós vizeletet választ ki. Ez az „élettani trükk” biztosítja, hogy elegendő víz maradjon a szervezetükben.
Két világ határán – különleges kivételek
Vannak olyan halfajok is, amelyek édes- és sósvíz között vándorolnak. A lazac például édesvízben kel ki, majd az óceánban nő fel, végül visszatér a folyókba ívni. Testük ilyenkor teljesen áthangolja a vízháztartás szabályozását: hol nem iszik, hol pedig igen, a környezethez alkalmazkodva.
Akkor most inni vagy nem inni?
A halak világában a „szomjúság” kérdése tehát nem egyszerű. Az édesvízi halak gyakorlatilag soha nem isznak, míg a tengeri halak állandóan kortyolnak. Mindkét csoportnak megvan a maga zseniális megoldása arra, hogy a víz és a só kényes egyensúlyát fenntartsa.
Érdekesség: Ha egy aranyhalat (édesvízi halat) sós tengervízbe tennénk, hamar elpusztulna, mert nem tudná kiszűrni a rengeteg sót. Ugyanígy egy tengeri hal sem bírná sokáig egy akváriumban, hiszen ott „túl sok” vizet szívna fel a teste.
Ha érdekelnek még hasonló érdekességek, akkor töltsd ki a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrártesztet.
