Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Kerüld el a kamu oldalakat!

Az internet világában a legtöbb weblap a segítségünkre, hasznunkra válhat, vannak azonban olyan oldalak is, amelyeket kizárólag abból a célból hoztak létre, hogy megtévesszék, átverjék, vagy anyagilag megkárosítsák a felhasználókat.

Dwayne Johnson és Bill Gates a pénzüket osztogatják a Facebookon? Feltalálták az elhízás ellenszerét, és csak egy kattintásra vagy az elixír megrendelésétől? Hibás magyarságú e-mailben szólít fel fizetésre a bank? Vigyázz, mire klikkelsz rá! A következőkben az internetes kamuoldalakról és átverésekről, adatlopásokról lesz szó. A weben ugyanis néha semmi és senki sem az, aminek mutatja magát, vagy amilyennek mutatni próbálják.

VONZÓ HIRDETÉSEK, CSODÁS MEGOLDÁSOK?

Biztosan te is találkoztál már különböző weblapok böngészése során a képernyő oldalán felugró ablakokkal, amelyen sokszor hibás magyarsággal és sok felkiáltójellel kísérve, neonszínekben pompázva, villogva csodálatos felfedezésekre, elképesztő módszerekre hívják fel a figyelmedet.  Az ilyen típusú szövegeket általában egy harsány kép is kíséri, illusztráció gyanánt.  Ezek a feliratok általában csodás módszereket reklámoznak, amelyek segítségével néhány óra alatt lehet idegen nyelveket tanulni, egy éjszaka alatt van lehetőség 10 kilónyi feleslegtől való könnyű megszabadulásra.  A leggátlástalanabb szövegek gyógyíthatatlan betegségekre kínálnak megoldást. A készítők az átlag internetfelhasználók hiszékenységére, kíváncsiságára apellálnak, így próbálnak meg önmaguk számára profitot termelni. Egy kis odafigyeléssel azonban kiszúrhatók a gyanús szövegek: általában a bevezető fotó melletti szövegben az utolsó mondat nem ér véget, a lényeg lemarad róluk.  Pl.: „Könnyedén legyőzhető a bárányhimlő!  Csak ezt a módszert kell alkalmaznod! Kend be a bőrödet ezzel anyaggal, és ezután…” Az ilyenek oldalak többsége azért születik,  hogy minél több hirdetést adhasson el, és ebből pénzt keressen az oldal üzemeltetője.  A lényeg ugyanis az, hogy az ilyen harsány felugró reklámokra nagyon sokan kattintanak, ezért folyamatosan pénzt generál a weboldal üzemeltetőjének számlájára.

HIHETETLEN HÍREK

Ezen weboldalak egyik típusa az álhírportál.  Itt valódi hírportálokhoz hasonló URL-címmel csalogatják a gyanútlan felhasználókat, és figyelemfelkető, kattintásvadász („clickbait”) álhíreket osztanak meg. Az álhírek, illetve a valódi, de más oldalaktól forrásmegjelölés nélkül átvett, és ily módon sajátként közölt információk sok esetben csak akkor jelennek meg, ha a felhasználó a tetszik gombra nyom, ami sok hirdetés mellett minden kezdőlapon felugrik.

TIPP:

Soha ne kattints olyan hírekre, amelynek nem biztos a forrása, nincs forrásmegjelölése! Ezt vagy már a cikkben megtalálod (pl. tudtuk meg ettől a személytől, vagy szervezettől, hírügynökségtől, esetleg egy másik médiumtól), vagy a cikk végén szokás jelölni, hogy mi volt az információ forrása. Mindig nézz utána a komoly, általad ismert hírportálokon, hogy tényleg történt-e hasonló, mint amit az adott cikkben leírnak.  Az utóbbi időben egyre inkább az a tendencia látszik, hogy a legnagyobb közösségi oldalon is megjelennek az álhíroldalak. „Amennyiben jogsértés gyanúja nem áll fenn, a rendőrség nem folytat eljárást” – nyilatkozta lapunknak Kovács Dorottya rendőr főhadnagy.  A kamuoldalak legfőbb célja a haszonszerzés érdekében a „lájkgenerálás”. Nagyon sok esetben a hiszékeny emberek anyagi valós sorsolásokkal próbálják felcsigázni.  Jellemző, hogy egy másik oldalról letöltött, és a kamuoldalra feltöltött fotóval műszaki cikkeket (pl. televíziót, hűtőgépet) állítanak be úgy, mintha az ő tulajdonukban lenne, és lájkért, megosztásért cserébe el lehetne azt tőlük vinni.

 TIPP:

Ha ilyet látsz, mindig nézd meg az adott oldal névjegyét a közösségi oldalon. Ha nem találsz telefonszámot, e-mail címet, adószámot, akkor sajnos nem valódi oldallal van dolgod.  A sorsolások nyertesei – ha egyáltalán vannak ilyenek – természetesen sosem kapják meg a remélt műszaki cikket, csokoládét, autót, vagy egyéb vágyálmukat.  Ha nem tudod eldönteni egy oldalról, hogy valódi-e, érdemes megtekintened az atveros-oldalak.com weboldalt. Itt listát találhatsz a kattintásvadász, hamisportálokról. Ezeket érdemes mindig megnézni, ugyanis gyakran frissítik. A Facebookon megjelenő rosszindulatúoldalakról pedig a közelmúltban a hvg.hu készített egy listát, amelyet a hvg.hu oldal tudomány rovatában találsz meg.

 AMIKOR AZ ADATAID CSALJÁK KI

Tavaly nagy port kavart az a csalássorozat, amikor egy ismert távközlési szolgáltató nevében bűnözők szerezték meg a cég ügyfeleinek adatait, és fizetésre szólították fel őket – hamis magyarsággal.  Előfordul, hogy bankok, pénzintézetek nevében küldenek e-maileket, SMS-eket a gyanútlanügyfeleknek. „Az internetes bűnözés egyik leggyakoribb formája az adathalászat. Ennek során azadathalászok pénzintézetek nevében e-mail formájában arra kérhetik az ügyfeleket, hogy frissítsék jelszavukat, vagy lépjenek be fiókjukba, ellenkező esetben törli a pénzintézet vagy a szolgáltató azt. Az e-mailekben legtöbbször olyan linkek szerepelnek, melyek a valódi szolgáltató vagy pénzintézet nevét tartalmazza, ugyanez igaz lehet a megnyitott hamis honlap címére és megjelenésére is, amelyben szintén megtalálható az eredeti szolgáltató logója, színhasználata stb. Annak érdekében, hogy a lakosság elkerülje az ilyen jellegű jogsértéseket és kellő ismerettel rendelkezzen a témában, a rendőrség a tudatos internethasználatot segítő bűnmegelőzési kampányokat szervez.”– mondta el lapunknak a Kovács Dorottya.  A bűnmegelőzési szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a valódi pénzintézetek nemkérik adatainkat e-mailben, az ügyfeleket rendszerint a fiókokba hívják, hogy a problémát személyesen intézhessék el. Ennek a témának, az internetes csalásoknak külön részt szentelünk a későbbiekben. „Amennyiben megtörténik a baj, soron kívül be kell jelenteni a rendőrségen az elkövető gyors beazonosítása érdekében.” – tette hozzá Kovács Dorottya rendőr főhadnagy.

(Lami Krisztofer)

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság