Az erdők rendkívüli szerepet játszanak bolygónk ökoszisztémájában, hiszen nemcsak a levegő tisztításában és a klímaváltozás mérséklésében fontosak, hanem számos élőlény számára is biztosítanak élőhelyet. Az erdők védelme és fenntartható kezelése kiemelkedő fontosságú a jövő generációi számára. Kaszás-Varga Viktóriával, természetvédelmi mérnökkel és fenntartható fejlődés szakemberrel beszélgettünk az erdők szerepéről az ökoszisztémában, a klímaváltozás elleni küzdelemben, valamint az ültetett és természetes erdők közötti különbségekről.
Hogyan jellemeznéd az erdők fontosságát az ökoszisztémában?
Az erdők a szárazföldi ökoszisztémák közül a legproduktívabbak, a legnagyobb szervesanyag-termelők, a legstabilabbak, a legbiztonságosabbak és a legjobban ellenállók. Egy rendkívül jól működő rendszerről van szó. Ha az ember egyik pillanatról a másikra eltűnne, az erdők továbbra is szépen működnének, hiszen nincs szükségük emberi segítségre ahhoz, hogy tápanyag-utánpótlásukról és vízfelvételükről gondoskodjanak.
Milyen szerepe van az erdőknek a klímaváltozás elleni küzdelemben?
Az erdők kulcsszerepet játszanak az ökoszisztémák fenntartásában, mivel számos alapvető funkcióval hozzájárulnak bolygónk működéséhez. A fotoszintézis révén oxigént termelnek és szén-dioxidot kötnek meg, így mérséklik a globális felmelegedést. Emellett segítik a biodiverzitás fenntartását, hiszen számos állat- és növényfaj számára biztosítanak termő- és élőhelyet, de búvó- és szaporodóhelyként is funkcionálnak. Ezen kívül szabályozzák a helyi mikroklímát, mérsékelve a hőmérsékleti szélsőségeket és stabilizálva a csapadékeloszlást.
Mi a különbség az ültetett és a természetes erdők között?
Manapság már nagyon kevés valódi természetes erdőről beszélhetünk, mivel az emberi hatás mindenhol jelen van. A természetes erdő olyan lenne, ahová semmiféle emberi beavatkozás nem ér el, de sajnos a légszennyezés és a vízszennyezés mindenhol jelen van. Vannak fokozottan védett erdőrezervátumok, ahová csak külön engedéllyel lehet belépni, de ezek nagyon kis területeken találhatók. Ezért inkább természetszerű erdőkről beszélhetünk.
Ültetett erdőről akkor beszélünk, amikor egy erdőt mesterségesen, emberi beavatkozásokkal hoznak létre, gyakran gazdasági céllal. Az ültetett erdők egy része faültetvény és egy fafajból állnak, illetve vannak olyan erdőfelújítások és erdőtelepítések, amelyeket csemeteültetéssel vagy magról újítanak fel. A szakemberek a termőhelynek megfelelő mértékben segítik a természeti folyamatokat. Nem csupán a célállomány fajai, hanem a kísérő fafajok, cserjék, lágyszárúak, gombák is részei a természetszerű állományoknak.
A kevésbé fajgazdag növénytársulásoknál előfordulhat, hogy olyan kártevők jelennek meg, amelyek egy adott fajra specializálódtak, és ezek tönkretehetik az egész erdőt. Egy diverz erdőtársulásban viszont nincs ilyen probléma, mert más fajok is jelen vannak, így a kártevő egy faj károsításával nem képes az egész ökoszisztémát elpusztítani. Ha csökken az erdő diverzitása, akkor az ökológiai stabilitása is veszélybe kerülhet.
Hogyan változtak az erdők az elmúlt évtizedek során Magyarországon?
Az elmúlt évszázadban jelentős változások történtek az erdők területét és összetételét illetően. Trianonnal rengeteg erdőt elcsatoltak, így Magyarország erdősültségi aránya is jelentősen csökkent. Azóta viszont töretlenül emelkedett Magyarország erdősültsége, és ez napjainkban is zajlik.
Mennyi idő kell egy ültetett erdőnek, hogy „nagy erdővé” váljon? Hogyan válik valóban olyan erdővé, mint például egy tölgyes vagy egy bükkös erdő?
Egy kocsányos tölgyes vagy egy gyertyános-kocsánytalan tölgyes társulásnál a vágásforduló általában 100-120 év. Ez az igazi csúcs. A tölgyek egyébként Magyarországon az egyik legfontosabb, legértékesebb, de a leglassabban növő fafajai közé tartoznak. Egy bükkös erdő létrehozása is legalább 100 évig tart, de inkább még több. Tehát idő kell, hogy kialakuljon egy igazi erdő.
Másrészt vannak olyan ültetvényszerű erdők, amelyeket például az utak mentén, szabályosan ültetett hálózatban látunk. Ezek nem igazán erdők, hanem inkább ültetvények, amelyek ökológiailag inkább egy mezőgazdasági művelés alatt álló területhez hasonlítanak, hiszen nem annyira diverzek, így ökológiailag nem stabilak. Az egyetlen előnyük, hogy 15-25 éves, vagy rövidebb vágásfordulóval rendelkeznek.
Van olyan fafaj, ami eltűnhet a klímaváltozás miatt?
A bükk különösen érzékeny, sok más fafaj mellett, a légköri aszályra. A számára optimális termőhelyek csökkennek, ezért területi kiterjedése is a közeljövőben csökkenni fog. Az ezüst hárs, a virágos kőris és más szárazságtűrő fajok könnyebben alkalmazkodhatnak a klímaváltozás okozta kihívásokhoz.
Ha téged is érdekel a fenntarthatóság és szeretnéd megtudni, hogy te magad mit tehetsz a klímaváltozás ellen, akkor mindenképpen töltsd ki a Nagy Diák Fenntarthatósági Tesztet!
A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt a NoPlanetB! program hazai megvalósításáért felelős Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány támogatásával valósul meg az Európai Unió és DEAR Program finanszírozásával.
A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt az Európai Unió pénzügyi támogatásával jött létre. A cikk és a játék tartalma a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete kizárólagos felelőssége, és semmilyen körülmények között nem tekinthető úgy, mint ami az Európai Unió állásfoglalását tükrözi.
