A vízfelhasználás kétszer gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt száz évben, mint a Föld népessége. A Föld vízkészletének kevesebb, mint 1%-a édesvíz, azonban még ettől is kevesebb százalék alkalmas emberi fogyasztásra. Ebből fennmaradó, „teáskanálnyi” mennyiségű ivóvízből kell megtermelni élelemnövényeinket, előállítani fogyasztási cikkeinket, ezt használjuk fürdésre, mosásra, sőt wc öblítésre. Érthető, hogy komoly verseny folyik érte.
A cikk elkészítésében Kóta Gábor klímakutató, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézet munkatársa volt segítségünkre.
KITEKINTŐ : Miért ennyire központi téma az édesvíz?
Az egyik legszűkeben hozzáférhető erőforrás a Földön. Ugyan bolygónk 71%-át víz borítja, de ennek 97%-a sós víz, vagyis sem emberi fogyasztásra, sem mezőgazdasági felhasználásra nem alkalmas. A fennmaradó 3% -nak pedig 2/3-a jégbe van zárva, például gleccserekbe. Így nem egészen 1% az a mennyiség, amivel gazdálkodni tudunk, bár ennek is túlnyomó többsége a felszín alatt található meg.
Európában, egy lakos átlagban, naponta 125 liter ivóvizet fogyaszt közvetlenül a háztartásában, vízlábnyoma azonban a közvetett fogyasztás miatt elérheti a napi 5000 litert, mondja a klímakutató.
Mi az a vízlábnyom?
A vízlábnyom a vízfogyasztásunkat méri. Azt fejezi ki, hogy egy ember közvetett és közvetlen vízfogyasztása literben mérve mennyi; és egy számszerűsített értéket ad arra nézve, hogy milyen mértékben használjuk fel édesvíz készleteinket.
Merthogy nem csak akkor fogyasztunk vizet, amikor iszunk, kezet mosunk, főzünk, takarítunk. Gyakorlatilag mindenhez, amihez nyúlunk, de még a szolgáltatásokhoz is szükség van vízre.
A szakértő szerint a legjobb példa erre a kávéfogyasztás. Ugyanis 1 csésze kávé teljes vízlábnyoma megegyezik egy teli fürdőkádéval, ami nagyjából 140 liter.
Ezt a mennyiséget természetesen nem az ital elkészítéséhez szükséges, közvetlenül felhasznált folyadék – 2 deciliter adja, hanem a termeléshez, szállításhoz és csomagoláshoz szükséges közvetett vízfelhasználás tölti ki.
De mi az, amivel a legtöbb vizet pazaroljuk?
a) 1 kg rizs
b) kádban való fürdés
c) egy kiadós steakvacsora a barátokkal
lɐʞʞoʇɐɹɐq ɐ ɐɹosɔɐʌʞɐǝʇs sopɐıʞ ʎƃǝ -ɔ
Kóta Gábor elárulta, napjainkban a hústermékek adják a legmagasabb vízlábnyomot. Egy kilógramm marhahúsé elérheti akár a 15.000 litert is. Ebbe az értékbe beletartozik az állat által fogyasztott takarmány megtermelése, tisztán tartása, a hús feldolgozása, szállítása és csomagolása. Ezzel szemben a legvízigényesebb rizs termeléséhez csupán 3700 liternyi víz szükséges, de a gyümölcs és zöldségfélék termeléséhez még sokkal kevesebb.
Tehát azt, hogy mekkora a vízlábnyomod, jelentősen meghatározza az étkezési szokásod is, de ehhez szorosan kapcsolódik az élelmiszerpazarlás is, vagyis mennyi étel landol a kukában. Így fontos, hogy értékként tekintsünk az élelmiszerre. Érdemes csak annyi élelmiszert beszereznünk, amennyit biztosan meg fogunk enni!
JÁTÉK
Minek a legnagyobb a vízlábnyoma? – olvasható a kérdés a tavasszal elstartolt a DUE Nagy Diák Klímatesztben.
a) egy csésze kávénak.
b) egy szelet csokinak (4 dkg).
c) 1/4kg kenyérnek
Ezek azonban a közvetett vízfogyasztásunkba tartoznak bele. De nézzük meg mi a helyzet a közvetlennel, ami számunkra- fogalmazzunk úgy, kézelfoghatóbb valóság. Vajon mi vezeti a listát?
A klímaszakértő szerint a zuhanyzás, a mosogatás, mosógép használata közel ugyanannyi vízfelhasználással jár (60-70 liter), a kádban való fürdés ennek pedig kb. kétszer ennyi, 140 literrel. Emellett ki kell emelni a WC használatot, mivel ehhez is ivóvizet használunk, öblítésenként legalább 5 liternyit!
Végezetül, íme 10 tipp, hogyan spórolunk otthon!
- figyeljünk a csöpögő csapokra, wc tartályra
- a WC-t csak valódi WC-zés után öblítsük, tehát csak mert beledobtunk egy zsepit, nem kell elpazarolni több liter vizet egy öblítéssel
- fogmosásnál engedjünk vizet egy pohárba, ne folyassuk a csapot
- fürdés helyett zuhanyozzunk, de ne órákig!
- locsoláshoz használjunk esővizet- a növényeink hálásak lesznek érte
- ha tehetjük, gyűjtsünk esővizet, akár felmosáshoz is jól jöhet
- válasszunk gazdaságos gépet és mosáskor az ECO programot, csak annyi vizet használjunk, ami tényleg szükséges, (kézi mosásnál is), és csak akkor indítsunk mosást, ha tele a dob, a ruhák pedig valóban koszosak
- mosogatásnál, ha a kézit választjuk, engedjünk tálba melegvizet, és mossuk el abban koszos edényeinket, a mosogatógépet pedig csak tele indítsuk el
- legyünk régimódiak: zuhany helyett dugjuk be a mosdótálat, miután teleengedtük vízzel; és logikus sorrendben tisztálkodjunk benne: először mossuk meg az arcunkat, kezünket, meg amit kell
- tartsunk a konyhában egy vizeskancsót, és étkezésekkor abból töltsünk a poharunkba – mindenki annyit, amennyit biztosan meg is iszik. Ezzel sem szaporítjuk a PET-palackok mennyiségét!
De további remek tippeket találsz a Vászonzsákoslány videójában is 😉
https://www.youtube.com/watch?v=je6SHSsjIvM
A vízlábnyomunkat azzal tudjuk ezeken kívül a legjobban befolyásolni, ha odafigyelünk közvetett édesvízhasználatunkra is. Vagyis arra, milyen élelmiszeripari cikkeket választunk. Azzal már sokat segítünk, ha felére csökkentjük a húsfogyasztásunkat, igyekszünk helyi termelőktől beszerezni vásárlásunkat, illetve tartós használati cikkeket választunk.
A Föld édesvízkészletét nemcsak a túlzott fogyasztás, hanem az éghajlatváltozás, a környezet-szennyezés, a talaj- és vízszennyezés, a gazdasági növekedés, a változó életstílus is veszélyezteti. Figyeljünk oda vízhasználatunkra, hogy ésszerűen tudjunk takarékoskodni vele!
Bihari Bernadett Luca
Játék megfejtés: b) csokoládé
Kávé = 132 l, csoki (4 dkg) = 687 l, sajt = 318 l, kenyér = 402 l,
A szakértő válasza szerint ez még a marhahúsétól is magasabb érték 1 kg-ra lebontva, aminek oka, hogy a csokoládé megtermelése és feldolgozása során rengeteg energiaigényes folyamat megy végbe. Az olyan luxuscikkeknek, mint a kávé, vagy csokoládé mindig magasabb lesz a vízlábnyoma, mint egy alapélelmiszernek, mivel ezek hosszú ellátási rendszeren keresztül érkeznek meg hozzánk. Azonban az érezhető, hogy ezekből a termékekből kevesebbet fogyasztunk, mint húsból.
A rovatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja.
