Balatonszárszó a „magyar tenger” déli partján fekvő település Somogy megyében. A város kedvező a látogatók számára, hiszen itt látogatható meg a Csukás István Színház. De nem csak egy irodalmárról híres-neves Szárszó. Idén 84 éve, hogy József Attila itt vesztette életét, és azóta a balatoni várost a tragédia köde övezi. De mi is történt valójában?
József Attila nevére 1964 óta minden évben megemlékezik a magyar nép a költő születésnapján, április 11-én. Kezdetekben a Nyugat hatására realisztikus versekkel hívta fel a figyelmet magára. Költészetére jellemző volt a szociális lázongás. Leghíresebb botránya az 1925-ben íródott Tiszta szívvel c. verse körül tört ki, és a Horger Antallal folytatott vitája után eltanácsolták a szegedi egyetem magyar-francia szakáról. Az 1930-as évekre tudatos politikai költészetet alakított ki. Ezzel ambivalenciában állt például az éjszaka-motívum a verseiben, ami csendet, nyugalmat jelenített meg. Leíró tájköltészetében pedig nem csak a tehetségét villantotta meg, hanem lexikális tudását, és lelkének komplexitását is.
,,Talán eltűnök hirtelen, akár erdőben a vadnyom…”
1954 óta alakult a József Attila Emlékház, amely az egykori villasoron lévő Horváth-panzió épület volt. A parthoz közeli ház azért különleges, mert ebben töltötte a költő életének utolsó napjait, azután, hogy a budapesti Szieszta szanatóriumbeli orvosa családjának a gondjaira bízta József Attilát. A bérelt panzió küszöbét legutoljára 1937 december 3-án lépte át, s fél nyolckor még senki se sejthette, hogy végzetes sétájára indult. A költőnek a ,,szabadság nagy csendjét” jelentő város egybeforrt a végzetével. A balatonszárszói emlékház a neves lantos életének utolsó szakaszát mutatja be, vegyítve eredeti kéziratokkal, soha sem publikált fotókkal, magántulajdonban lévő személyes tárgyakkal, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagával együtt.
A tragikus halálesetet teóriák övezik; vitatott az a feltevés, hogy öngyilkosság történt-e a balatonszárszói síneknél. Ugyan a zseniköltőt pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit skizofréniával – tudathasadásos elmezavarral – diagnosztizálta, a baleset helyszínén talált bizonyítékok, és a szemtanúk beszámolói nem engedték meg az ügy elborítékolását. Mégis a korabeli almanachok – mint például a Pesti Hírlap, az Esti kurír, vagy az Esti Újság – a poéta halálát öngyilkosságnak titulálták; ”József Attila, a kiváló költő a vonat elé vetette magát és meghalt.” Pontatlan tények övezik az újságok jelentéseit, és a közvélemény alá söpörték a zárójelentések, a csendőrségi jegyzőkönyvek, helyszínrajzok, és MÁV jelentések vitatható adatait, amelyek a 84 éve történt tragédiát balesetként jegyezték fel. Köd övezi a halálesetet; a tények és a hitek ellentmondanak egymásnak, és közelről megvizsgálva a költő akkori életszakaszát, az indíttatások is kétségbe vonhatóak.
Köztudott, hogy József Attila identitásához kiskorától hozzátartozott a nehéz, hányattatott sors. Hatodik gyerekként született, mégis csupán két testvérével, Etelkával és Jolánnal kísérték egymást együtt életükön. Apjuk, a szappanfőző munkásként dolgozó József Áron a családjukat Attila 3 éves korában, 1908-ban elhagyta. Pőcze Borbála, a felesége azt hitte Amerikába emigrált, viszont csupán Romániáig jutott, ahol új családot alapított. Minderről Attila csak felnőtt korában szerzett tudomást, hiába találkozott Jolán a távozás után a magyarul alig beszélő az apjával. Ezután a családot pénzügyi nehézségek sújtották, és Borbála számtalan házkörüli munkalehetőséggel élt, hogy el tudja tartani 3 gyermekét. Végül Etus és Attila mégis nevelőszülőkhöz kerültek Öcsödre. A félárva költőben nevelőszülei maradandó sérülést okoztak azzal, hogy Pistának szólították, mert megállapították, hogy Attila név nincsen -„úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe.”
Családi hátteréből fakadó traumái mellett magánéletében is csalódások érték. A költő hitveseiben rengetegszer a biztos pontot kereste, ami megmagyarázható azzal, hogy korán elhunyt rákban édesanyja, Borbála. Attila szemében a szerepét nővére vette át, aki óvta-védte a kistestvérét a nehézségekben.
Első szerelme Vágó Márta, egy jómódú polgári származású lány volt. Kapcsolatuk kezdetén heves érzelmek uralkodtak kettejük közt, mégis hamar kigyúlt a láng kettőjük közt. A reménytelen szerelem mélyen megviselte a költőt: öngyilkosságot kísérelt meg az elutasítás után. Később ismerkedett meg Szántó Judittal, aki 6 évig volt élettársa, s akinek visszaemlékezései, a költő halála utáni munkássága ma is az Emlékház értékei közé tartoznak.
A reménytelenül romantikus, gyermeteg érzelmi világgal rendező költőt elragadta az emberi kötődés kiteljesítő varázsa. Ezt megmagyarázza az, hogy Attila beleszeretett az őt 1935-től kezelő pszichoanalitikusába, Gyömrői Editbe. Terápia során a poéta diktafonra vette nyers gondolatait, érzelmeit a nő iránt és ez a mai napig fellelhető a Szabad ötletek jegyzéke című könyvben. Az eljegyzett nő elutasítása agresszív, kegyetlen indulatokat váltott ki a költőből a vőlegény iránt.
Utolsó románca Kozmutza Flórához fűzte. A megismerkedésük után 2 hónappal a költő azt ígérte, hogy karácsonykor megesküsznek. Mégis halálának napján a múzsának írt levelében viszont a költő számára utolsó csepp lehetett a pohárban: „Bocsásson meg nekem. Hiszek a csodában. Számomra csak egy csoda lehetséges és azt meg is teszem. A többi nem rajtunk múlott. … U. i. Kérem, vasárnap ne jöjjön.”
József Attila először a szárszói temetőben lett eltemetve, A költő kultusza a nyughelyét is körüllengi, hiszen az azt övező fákra ki-kiragasztanak a látogatók kézzel írt verseket. Jelenleg viszont a Kerepesi temetőben felkutatható a sírhely, amely számos más hazai költőnek is örök nyughelyet biztosít, mint például Radnóti Miklós, Szerb Antal, vagy Faludy György.
Andrakovics Fanni
A cikk a 40. Médiatáborban született.
Fotók: Millei Anikó
források: József Attila Emlékház, http://pszeudo.hu/view.php?cid=385_hogyan_halt_meg_jozsef_attila, http://tortenelemcikkek.hu/node/349?fbclid=IwAR27o2-zuVo4JYaDdrghPaT-6mO3DHklpWyQOuwscbobQ8UdYDmRr_yqzWc, https://www.nool.hu/helyi-kozelet/milyen-ember-volt-jozsef-attila-4440/
