A hold misztikus helyet foglal el az emberi kultúra történetében. Az ókorban, folyamatos megújulása miatt a halál, az újjászületés és a teremtés isteneként tisztelték. Aztán jött a középkor, felerősödtek a fantasztikus szörnyek mítoszai, az alakot váltó farkasemberé, az éjszakában élő és vadászó vámpíré, a teliholdkor sírból kiszálló szellemeké és gonosz boszorkányoké.
Nem csoda tehát, hogy számos történet kering a holdciklus és az emberi viselkedés, illetve életjelenségek kapcsolatáról. Közismertek a történetek arról, hogy teliholdkor megnövekszik a bűncselekmények, a balesetek és a pszichiátriai események száma. Ezeknek jártunk most utána.
Mikor van Telihold?
Teliholdkor a Föld a Hold és a Nap között helyezkedik el. Bolygónkat ekkor két oldalról is erős gravitációs erő éri, és mivel a Hold felénk eső oldalát süti a Nap, a jelenség erős fénnyel is jár. A következő éjszakákon a korong lassan fogyni kezd, és a hold minden éjjel 50 perccel később kel, így egyre növekszik a napnyugta és a holdkelte közötti sötét időszak.
Álmatlan éjszakák
Svájci kutatók utánajártak, hogy mi az igazság az égitesttel kapcsolatos hiedelmekből. Összesen 33 ember alvását vizsgálták meg korcsoportokra leosztva, speciális laboratóriumban. Mérték a mélyalvási fázisban töltött időt, a szemmozgást és a hormontermelődést is, és arra jutottak, hogy a telihold valóban hatással volt az alvásra. Ebben az időszakban ugyanis az alanyok átlagosan 20 perccel kevesebbet aludtak és 5 perccel tovább tartott nekik álomba merülni. Ez volt az első, valóban hitelt érdemlő tanulmány, amely igazolta a hold hatását az alvásciklusunkra.
Azonban ennek okait még nem sikerült teljesen feltárnia a tudománynak. Az biztos, hogy sem a sugár- sem a gravitációs hatása nem indokolja az alvásra gyakorolt befolyását, csupán feltételezések ismertek.
Az egyik ilyen magyarázat evolúciós okokra vezethető vissza, és az ősemberig nyúlik vissza. Ezek az emberek az éjszakákat még a szabadban töltötték, ahol az állatvilág és más emberek támadásainak is ki voltak téve. Mivel telihold idején az éjszakák is világosabbak voltak, könnyebben észre lehetett venni a szabad ég alatt pihenőt, aki így nagyobb veszélynek volt kitéve. Az maradhatott tehát nagyobb eséllyel életben, aki ezeken az éjszakákon „éberebben” pihent, így könnyebben felébredt a zajokra. Ilyesfajta veszély persze már nem fenyeget minket, egyes evolúciós reflexek azonban évezredek után sem tűnnek el teljesen.
Az alvás-ébrenlét ciklust évezredekig a természetes fény szabályozta. Ezt az egyensúlyt borította fel a 19. század végétől az izzólámpa és az elektromosság elterjedése. Alig néhány generáció élte még csak le az életét úgy, hogy a fényviszonyokat bármikor kénye-kedve szerint szabályozhatta. Előtte az éjszakát sem aludtuk végig, jellemző volt az úgynevezett kétfázisú alvás, vagyis az emberek három-négy óraalvásután felébredtek, egy-két órát ébren töltöttek, majd újra visszaaludtak. Így az általunk nyugodtnak titulált, végigaludt éjszakák is csupán a 19-20. század „termékei”.
A Hold, mint belső óra
Az ókorban, folyamatos megújulása miatt a halál, az újjászületés és a teremtés isteneként tisztelték. Számos kultúrában női istenségként szerepelt, mivel észrevették a párhuzamot a Földünket 28 nap alatt megkerülő égitest és a nők 28 naponta jelentkező ciklusa között.
A cirkalunáris (szabályosan ismétlődő) ritmus emberre gyakorolt hatása már tudományosan is igazolt tény.A legismertebb ezek közül a 28 napos menstruációs ciklus, amely a holdfázisokkal többé-kevésbé azonos ritmust vett fel, bár nem követi pontosan, kezdete és vége egyénileg változó.
Biológiai óránk feltérképezése és működési elve továbbra sem teljesen tisztázott, de a mai napig élénken kutatott területe a tudománynak.
Ezt is bizonyítja, hogy a legutolsó, 2017-es orvosi Nobel-díjat is annak a három kutatónak ítélték oda, akik igazolták, hogy ez a belső óra nemcsak az emberben, de a Föld többi élőlényében is megtalálható, és gyakorlatilag minden többsejtű organizmusban ugyanazon az elven működik.
A kutatók egyre több olyan állatot találnak, amelyek a holdfázisoktól függően keresik a táplálékukat, illetve a párjukat akkor is, ha nem látják az égitest fényét. A belső, úgynevezett cirkalunáris óra valószínűleg az állat 24 órás cirkadián ritmusával összhangban működik, és elősegíti az élőlény túlélését.
A galápagosi tengeri leguánok akár négy órával korábban is elhagyhatják pihenőhelyeiket, hogy apály idejére odaérjenek a partra, ahol a tengerből előbukkanó algákat legelik. Akkor is így viselkednek, ha nem látják a tengert, és akkor is, ha megzavarják a sötét/fény ciklusukat. A biológusok szerint ez azt jelenti, hogy a leguánoknak van egy belső órájuk, amely az árapályciklus, illetve az ennek hátterében álló holdciklus szerint működik, és ez vezérli az állatok viselkedését.
Megnő a balesetek és a bűncselekmények száma
Ha a telihold alvásunkra gyakorolt hatásait még nem sikerült is megmagyarázni, bizonyos légköri jelenségekkétségtelenül hatással vannak az éjszakáinkra. Egyesek a hideg-, mások a melegfrontra érzékenyek, de a szél és a levegő páratartalma is egyértelműen befolyásolja a pihenésünket.
Egy kanadai kutatás szerint azt is veszélyeztetheti a telihold, aki ébren van. A felmérés megállapította, hogy telihold idején némileg nő a közúti balesetek száma, elsősorban a motorosok körében. A viszont magyarázat egyszerűbb, mint hinnénk: teliholdkor ugyanis a közlekedők többször tekintenek fel, hogy megcsodálják az égi jelenséget, a bajhoz pedig elég egy óvatlan mozdulat vagy figyelmetlen másodperc is.
Azonban azt nem támasztotta alá semmi, hogy több bűneset miatt kell kivonulnia a rendőrségnek. Sőt! Több tanulmány is cáfolta azt a széles körben elterjedt nézetet, mely szerint telihold idején nőne az erőszakos cselekmények száma, illetve ilyenkor agresszívebbek lennének a pszichiátriai kezelés alatt álló betegek.
Egyéb „tudományos” tévhitek:
- Telihold idején nem biztonságos orvosi beavatkozásokat, műtéteteket végezni
Az egyik ilyen állítás, hogy a nagyobb műtéteket az asztrológiai előrejelzésekhez kell igazítani, mivel az árapály jelensége hatással lehet a véráramlásra. A tudomány szerint azonban ennek semmi valóságalapja nincs, ezt pedig egy tanulmánnyal is alátámasztották. Az Anesthesiology folyóirat tanulmánya szerint a holdfázisnak semmi hatása nem volt a Clevelandi Klinikán 1993 és 2006 között végzett mintegy 18.000 szívműtét kimenetelére. A Hold tehát maximum csak egészen kis mértékben befolyásolja a testben lévő folyadékok áramlását.
A kutyák és a macskák megőrülnek telihold idején
Néhány ember, de még állatorvos is úgy gondolja, hogy teliholdkor a macskák és a kutyák megbolondulnak, mintha egy különös erő hatna a kedvencek pszichéjére. Tanulmányok kimutatták azt is, hogy sokkal többen járnak háziállataikkal sürgősségi ellátásra telihold idején, valamint az azt megelőző és azt követő napokban. Ez azonban nem a Holdnak köszönhető: szakértők szerint a furcsaság oka az lehet, hogy teliholdkor az esték fényesebbek, a kiskedvencek pedig sokkal tovább kint maradnak, szívesebben kóborolnak, és a holdfényben téblábolnak, ezért potenciális baleseteknek teszik ki magukat.
- Üvöltenek a farkasok
Igaz! A farkasok szürkületkor és éjjel aktívak, és mindig az esti órákban üvöltenek. Így kommunikálnak egymással és a többi falkával. Minél világosabb van szürkületkor és éjszaka, annál aktívabbak, és annál többet is üvöltenek.
- Többen szenvednek depressziótól
Tévedés! Egy tanulmányhoz megvizsgálták londoni háziorvosi rendelők 700 regisztrált páciensének beszámolóit depressziós rohamaik gyakoriságáról 1971 és 1988 között. Ennek során nem találtak összefüggést a rohamok és a holdfázisok között.
- Ritkábban kapnak rohamot az epilepsziában szenvedők
A londoni College egyetem tudósai megvizsgálták, milyen összefüggés rejlik az epilepsziás rohamok és a különböző holdfázisok között. Kiderítették, hogy a rohamok száma mélypontra süllyed, ha különösen erősen világít a hold. A kutatók úgy vélik, hogy ez az éjszaka termelődő melatonin nevű hormonnak köszönhető.
- Különösen aktívak az alvajárók
Nem igaz! Az alvajáróknak mindegy, hogy milyen fázisban van a hold. Eddig még nem állapítottak meg a tudósok összefüggést a két dolog között.
Bihari Bernadett Luca
