Ez nem olyan, mint a valóság – Bereznay Dániel interjú

A XXI. században igazi úttörőként robbant be az e-sport, mely mára hatalmas magasságokba szárnyalt. A bajnokságok az egész világon bárki számára nyitottak, így csak tehetség és kitartás is kell ahhoz, hogy valaki komoly karriert fusson be az e-sport terén. Bereznay Daninak például sikerült világviszonylatban kiemelkedő eredményeket elérnie, amik hozzásegítették ahhoz, hogy idéntől a McLaren csapatát erősítse az F1 Esports Pro Championship-ben.

Honnan jött a szenvedélyed a versenyzéshez, e-sportoláshoz?

Néhány hétvégén reggeli mese helyett Forma 1-es versenyek mentek a TV-ben, és megtetszett. Apukámmal nagyon sokat utaztunk, főképp autóval, és mindig szerettem volna idő előtt megtanulni vezetni. Ez 17 éves kor alatt Magyarországon nem annyira legális. Ekkor bukkantam rá az interneten az elektromos játékokra, szimulátorokra, amik egész jó kis kormányokkal, pedálokkal viszonylag élethű élményt tudnak nyújtani. Először kipróbáltam Rally, majd Forma 1-es játékokat, és így kezdődött el az egész. Továbbá mindenben nyerni szeretek. Korábban sokat röplabdáztam, pingpongoztam, fociztam, és mint ott, itt is hamar megtaláltam azokat a kihívásokat, amiket szerettem volna megvalósítani. Jelentkeztem kisebb-nagyobb bajnokságokba, és most már a legnagyobbak között veszek részt immár 10 éve.

Az e-sport egy igazán újkeletű dolog, és sok ember nem is tartja ezt a tevékenységet sportnak. Viszont te, mint ebben teljesen otthonosan mozgó ember, miért gondolod azt, hogy a ,,sport” elnevezés igenis megállja a helyét az e-sport kifejezésben?

Sosem próbáltam az e-sportot igazi sportnak titulálni, viszont pszichológiailag ugyanolyan nehéz, mint bármely másik valódi sport. Itt is elképesztő szorgalom, kitartás és hatalmas belső motiváció kell. Sőt, ha a motorsporthoz hasonlítanám, akkor sikeres e-sportolónak lenni még nehezebb is, mint sikeres autóversenyzőnek. Motorsportban mondjuk 150-200 gazdag gyerek nő fel egy generáció alatt, és ott az a döntő, hogy ki tudja magát befizetni egy versenycsapathoz. Virtuálisan viszont minden autó egyenlő. Ugyanazzal a technikával, szoftverrel versenyzik mindenki, ugyanazok a körülmények között, nem több, nem kevesebb tesztnappal. Ha elég ügyes vagy, egy százezres felszereléssel egy F1-es csapat is felfigyelhet rád. Az idei e-sport szezonra közel 200 000 ember jelentkezett, és folyamatosan a legjobb húsz versenyző között vagyok. Ez számomra sokkal nagyobb teljesítmény, mint akár egy igazi F1-es pilótáé. Lehet, hogy egoistán hangzik, de ez szimpla matek (nevet – a szerk.). Plusz, míg a valóságban csapattársak, mondjuk Bottas és Hamilton között, egy időmérőn van két tized másodperc, addig nálunk az első és az utolsó versenyző között van ugyanennyi.

Az idei az ötödik szezonod lesz az Forma 1 hivatalos e-sport bajnokságában. Tervezed megünnepelni ezt az évfordulót?

Nem, majd a tizediket megünneplem. Egyelőre nagyon kezdetlegesnek érzem ezt az egész versenyzést. Van egy világbajnoki második, harmadik, és ötödik helyem, de még ennél is jobb eredményt szeretnék elérni. Nagy a tér, ahova fejlődhetek, és még kezdőnek tartom magam. Egyelőre nem érzem azt, hogy eljutottam valahova, és talán ez is a motivációm egyik legfőbb forrása.

Akkor azért igazoltál át a McLarenhez idén, hogy közelebb kerülj a célodhoz?

Az autók egyenlőek, szóval a csapatok ilyen szinten nem különböznek. Ez nem olyan, mint a valóság. Itt mindenki ugyanazt az autót kapja, csak a branding más. Ezért olyan szoros és izgalmas az e-sport bajnokság és ezért is elérhető könnyebben bárki számára, mivel az esélyek kiegyenlítettek. A McLarenhez azért igazoltam át, mert úgy gondoltam, hogy az e-sport projektet ők komolyabban veszik. Több pénzt áldoznak rá, több embert mozgósítanak, akik segíthetnek nekünk a teljesítményünk tökéletesítésében.

Egy interjúban említetted, hogy vannak hetek, amikor 50 órát is kell készülnöd. Nálad soha nem merült fel ezáltal a függőség gyanúja?

Megmondom őszintén nem, mert nem akarok heti 50 órát gyakorolni, de mégis kell. Szóval ez más, nem egy belső indíttatás, hanem ez egy feladat. Nem fog senki pisztolyt a fejemhez, ugyanis ezt nem irányíthatják a csapatok. Én érzem úgy, hogy szükségem van rá, hogy ezáltal tudjam tartani azt a teljesítményt, amit képviselek. A heti 50 órás edzés az körülbelül 4 hónapra igaz, amikor van a főszezon. Alapból heti 20-25 óránál többet nem szoktam vezetni, ami összességében már egy egészségesebb arányban tud eloszolni.

Mennyire kell ,,visszafognod magadat”, amikor forgalomban vezetsz?

Nem kell. Féltem én magamat annyira, hogy ne forduljanak meg butaságok a fejemben, de alapból próbálom elkerülni a forgalmat. Általában szép, üresebb hegyi utakra járok el, vagy esetleg közeli országokba. A budapesti utcákba nem gurulok csak úgy be, hogy mutogassam magamat, mert abban számomra semmi jó sincsen. Alapból otthonról dolgozom, szóval munkaügyben nagyon ritkán kell bejárnom bárhova. Úgyis túlélném, ha nem lenne autóm, tényleg csak a kényelemért meg a különleges eseményekért van.

Mennyit kell általában utaznod?

A koronavírus előtt minden hónapban egy hetet Angliában töltöttem 2018 és 2020 közepe között. Összességében sok utazással jár a versenyzés, de most biztonsági okok miatt a legtöbb dolog otthonról van. Idén egyszer sem voltam e-sport ügyben külföldön. Tavaly második félévben egyetlen egyszer utaztam el Spanyolországba egy Forma 1-es tesztet meglátogatni.

Mit szoktál csinálni a szabad idődben, már ha van egyáltalán?

Nagyon szeretek kirándulni, sportolni, főleg labdajátékokat, például röplabda, pingpong. Természetesen szeretek autót vezetni a valóságban is. Van egy jó vezetésélményt biztosító autóm, és azzal szoktam kisebb-nagyobb túrákat csinálni ismerősökkel. Nem csak a virtuális világban szeretem terelgetni a négykerekű járgányokat, hanem a valóságban is. Akárcsak közúton, teljesen észszerű kereteken belül, magáért a vezetési élményért.

 

(Erdős Lilla)