A legtöbb ember nehezen tud kiigazodni olyan fogalmak között, mint garancia, jótállás vagy szavatosság – sokan hiszik azt, hogy ezek ugyanazt jelentik. Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakember magyarázta el nekünk, hogy valójában mi is áll ezeknek az egyre-másra, de gyakran rosszul használt szavak jelentése mögött.
Mit jelentenek a fogyasztói jogok?
Fogyasztói jogok alatt általában a jótállásról és a szavatosságról szoktunk beszélni. Sokan össze vannak zavarodva: a garancia az a jótállás vagy a garancia a szavatosság? Ehhez képest azért a fogalmak összetettebbek. A garancia, mint kifejezés Magyarországon nem létezik a jogszabályokban, de a köznyelv gyakran hibásan használja, akár a nem megfelelő felkészültségű cégek is. Ha helyesen akarjuk ezeket a kifejezéseket használni, akkor a jótállás és a szavatosság szavakkal dolgozzunk. Jótállásból is ismerünk többfélét. Egyértelmű, hogy más jótállás vonatkozik egy autóra és más egy habverőre. A jótállás ideje, azaz hossza függ attól, hogy milyen drága a termék.
Mi a különbség a kellékszavatosság és a termékszavatosság között?
Közös bennük, hogy minden termékre vonatkoznak. A kellékszavatosságot a forgalmazónak kell a fogyasztó részére biztosítani, a termékszavatosságot pedig a gyártóknál tudjuk érvényesíteni, ha például a kereskedőt nem érjük el. Szintén különbség a kettő között, hogy termékszavatosság esetén a gyártó sem árleszállításra, sem pénzvisszafizetésre nem kötelezhető, javítást vagy cserét köteles biztosítani hiba esetén. A kellékszavatosság a legáltalánosabb jog. Akkor tudja a fogyasztó érvényesíteni, ha ellenérték fejében vásárol terméket. Ez azt jelenti, hogy fizetett a termékért, ami lehet új vagy használt. Fontos tudni, hogy mindkettőre vonatkozik kellékszavatosság, tehát téves az az állítás, hogy használt termékre nincs kellékszavatosság. Ezekre a termékekre is jár egy év. Új termékek esetében az egész Európai Unió területén két év a kellékszavatossági idő. Amennyiben egy éven belül meghibásodik a termék, akkor az eladó köteles bebizonyítani, hogy a bejelentett hiba nem gyártási eredetű – különben vissza kell vennie a terméket (javítja, cseréli, vagy akár a vételárat is visszafizetheti). A kereskedő csak azokért a hibákért felel, melyek gyártási eredetűek, a kellékszavatosság sem érvényesíthető akkor, ha a termék nem gyártási okból hibásodott meg (helytelen kezelés, hordás, rongálódás stb.).
Hogyan lehet bizonyítani, hogy én azt a terméket rendeltetésszerűen használtam?
Kellékszavatosság esetén az első évet követően már a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a hiba gyártási eredetű, különben az üzlet elutasíthatja az igényét. Nincs a jogszabályban megkötve, hogy miképpen tudunk bizonyítani, így lehet szakértőhöz fordulni, de ha értünk hozzá, akkor tudjuk mi is bizonyítani – természetesen a másik fél mindig inkább azt fogja elfogadni, ha a bizonyítás szakértő segítségével történik. Sajnos nem olyan könnyű találni ilyen szakembert. A cipő- és a ruhaiparban vannak ilyen szolgáltatók, de más területen nem jellemző.
Mit jelent a jótállás?
Csak azokra a termékekre kötelező jótállást biztosítani, amelyek a rendelet mellékletében fel vannak tüntetve. A jótállás hasonló a kellékszavatossághoz. Amiben hasonlít, az az, hogy megveszünk egy terméket, és van egy idő, ameddig reklamálhatunk. Amiben mégis különböznek, az pedig az, hogy a jogszabály nem ír elő használt termékekre jótállást, az új termékekre viszont értékfüggően egy három sávból álló rendszer van érvényben Magyarországon. Azt tudni kell, hogy itthon ez egy unikális jog, az Európai Unió területén a jogszabályok csak annyit írnak elő, hogy kellékszavatosságot kötelező biztosítani. A jótállásra vonatkozóan csak annyi szerepel, hogy amennyiben egy gyártó vagy forgalmazó ezt biztosítani szeretné, akkor ezt megteheti. Tehát az uniós jogszabályok önkéntes jótállást ismernek, a magyar jogszabályok viszont kötelezően jótállást biztosítanak a fogyasztók számára. Nézzük ezeket a sávokat.
Jótállás esetén jellemzően tartós fogyasztási cikkekről van szó, de csak abban az esetben, amennyiben ezek elérik a legalább tízezer forintos vásárlási értéket. Tehát ennek a jogszabálynak van egy alsó limitje. Tízezer forint felett a jótállási körbe tartoznak például a kisgépek, gyógyászati segédeszközök, valamint a gépjárművek, bútorok és még sorolhatnám. Tízezer forinttól százezer forintig egy év jótállás jár, ha a százezer forintot meghaladja a termék, de a kétszázötvenezer forintot még nem éri el, akkor kettő év, kétszázötvenezer forint felett már három év jótállás vonatkozik a termékekre. Hiba esetén mindenképp az eladó bizonyítja a hiba eredetét, mindegy, hogy mennyi ideig tart a jótállás a jogszabály alapján. Mindaddig köteles javítani, cserélni, vagy a pénzt visszaadni, amíg be nem bizonyítja, hogy a hiba az átadás után keletkezett. Sokan szokták kérdezni, hogy mi van akkor, ha a megvett terméket hazaviszem, kibontom, és kiderül, hogy mondjuk megrepedt. Ez egy nagyon nehéz kérdés, ugyanis hacsak nincs a kereskedőnek egy videója arról, hogy ezt a terméket bizony ő épen átadta, akkor a bizonyítási kényszer a kereskedőn lesz. Nem nagyon fogja tudni bebizonyítani, hogy a terméket épen adta át, így ebben az esetben ki kell cserélnie a terméket egy másikra (vagy vissza kell fizetnie a vételárat). Ez egy szélsőséges eset, remélem senki nem él ezzel vissza, hogy hazafelé focizik egyet a tévével dobozban, majd utána fogja magát és reklamál a kereskedőnél. Ez nem lenne tisztességes.
Mit nevezünk önkéntes jótállásnak?
Jótállásnak nevezzük, amikor a jogszabályban egy termékre nincsen jótállás és a kereskedő, vagy a gyártó biztosít, vagy amikor van jótállás, de az 1-2-3 éves jótállási időt a kereskedő vagy a gyártó önként meghosszabbítja. Ezt nevezzük önkéntes jótállásnak, hiszen a gyártó vagy a forgalmazó önként ad hosszabb, vagy egyáltalán: önként ad jótállást.
Milyen jogokat tudunk érvényesíteni?
Jótállás és szavatosság esetén is négyféle jogot érvényesíthet a fogyasztó: javítást, cserét, árleszállítást és elállást. A javításba az is beletartozik, ha egy részegységét cseréljük a terméknek. A csere új, ugyanolyan termékre történő cserét jelent. Ezek az alapvető igények, a fogyasztó elsősorban ezek közül választhat. A következő két jog abban az esetben érvényesíthető, ha a javítás vagy a csere nem működik, vagy elhúzódik. Szóba jöhet az árleszállítás, amikor egy termék hibás, de használható. Ilyenkor a kereskedő visszaadja a vételár egy részét. Az utolsó a sorban a jogok közül az elállás. Ez igazából az eredeti állapot helyreállítását jelenti. Lényege, hogy a vásárló visszaadja a terméket, mint fogyasztó, a kereskedő pedig visszafizeti az eredeti vételárat.
(Hegyi Vivi, Botos Mici)
