Légy tisztában a jogaiddal!

Légy tisztában a jogaiddal!

Egyre több eszközt használunk a mindennapjainkhoz, és egyre természetesebbnek vesszük, hogy ezek az eszközök rövid életűek. Pedig ez egyáltalán nem törvényszerű: hacsak nem egyszerhasználos dolgot vásárolunk, annak épnek kell lennie és működnie kell a tőle normálisan elvárható időn belül. Ennek biztosítására találták ki a jótállást és szavatosságot – mindannyian találkoztunk már életünk során ezekkel a kifejezésekkel. De tudjuk, hogy mik ezek, és mi közöttük a különbség? Milyen jogokkal ruházzák fel a vevőt egy termék vásárlása esetén? Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértővel beszélgettünk.

Mikor veszünk egy terméket, van egy olyan alapelvárásunk, hogy az hosszú ideig működjön. „Ezt az elvárást megerősítik a mindenkori jogalkotók, mert évszázadok, évezredek óta biztosítanak a vásárlóknak valamilyen jogot arra, hogy ha hibás az árucikk, azt visszavihessék” – mondta Siklósi Máté fogyasztóvédelmi tanácsadó, szakértő.

Különbség van azonban a magánszemélyek és a céges vásárlók jogai között. Elsősorban azért, mert a jogalkotó azt feltételezi, hogy ha egy cég használja a terméket, akkor sokkal nagyobb igénybevételnek van kitéve, és a cég könnyebben tudja jogait szerződés, egyedi feltételek vagy akár bírósági út segítségével érvényesíteni, mint egy magánszemély. Fontos figyelni tehát, hogy nem mindegy, kérünk-e számlát a családi cég nevére, amikor magunknak nyomtatót, TV-t, telefont veszünk, vagy fizetjük saját számlánkról, és magánszemélyként vásárolunk. Magánszemélyként megilletnek a fogyasztói jogok, azoktól nem lehet eltérni, cég esetében olyan feltétellel adja el a bolt a terméket, amilyen feltételekben megegyeznek (akár jótállás és szavatosság nélkül).

„Ha egy százezer forint értékű tabletet a családi Bt.-re elszámolva veszünk meg, és céges számlát kérünk, abban az esetben arra a tabletre mindössze 1 év szavatosság van, és az eladó még ezt is kizárhatja szerződésben. Míg amennyiben ezt magánszemélyként vesszük, akkor van rá 2 év jótállás és 2 év kellékszavatosság is. Sokkal több évig tudunk sokkal erősebb jogokat érvényesíteni, ha magánszemélyként vásárlunk” – magyarázta el Siklósi Máté.

Arra is lehetőségünk van, hogy visszavigyük a hibás portékát, de csak akkor, ha a meghibásodás az átadás előtt keletkezett. Ha például nem próbáltunk ki egy kütyüt az üzletben, és otthon kiderül, hogy nem működik. Vagy a becsomagolt árut kicsomagolva látjuk, hogy törött. Ilyesmi előfordulhat, ugyanakkor fontos, hogy a termékeket – ha van rá lehetőségünk – már a vásárlás előtt ellenőrizzük le. Persze elég nehéz megállapítani, hogy mi a hiba eredete, de amikor egy gyártási hiba miatt nem működik, vagy romlik el valami, azért valakinek kötelessége felelősséget vállalni, elsősorban a kereskedőnek, végső soron a gyártónak. Ezek a jogok a jótállás és a szavatosság.

Minden újonnan vásárolt árucikkre és fogyasztói szerződés keretében használtan vásárolt termékre járnak ezek a jogok. Új termék esetén a szavatosság két év, de van néhány kivétel, mint például az ingatlan, arra ugyanis 5 év szavatosság jár. Használt termékekre 1 év a szavatosság.

A szavatosságot a jótállástól az különbözteti meg, hogy a szavatosság esetében a vevőnek kell bizonyítani a hiba eredetét, míg a jótállás esetében ez fordítva van. „Ha mondjuk bíróság elé jutna a kérdés, akkor a bíróság azt fogja mondani, hogy kér szakértői véleményt, ezt az fizeti, aki bizonyításra kötelezett. Tehát a szavatossági jogérvényesítéskor megyünk be a bíróságra, akkor mi, ügyfelek fogjuk fizetni ezt a költséget, amennyiben jótállással megyünk bíróságra, akkor pedig az eladónak kell fizetne ezt az összeget.”

Mivel ma már nem csak boltokban vásárolunk, hanem egyre inkább az interneten is, sokszor nem magyarországi kereskedőktől, fontos tudni, hogy a fogyasztói jogok nem teljesen egységesek a világon, de még az Európai Unión belül sem. Az EU-ban csak a szavatosság a kötelező előírás, míg a jótállás egy magyar „különlegesség”.

„Az Európai Unió elgondolkozott azon, hogy ők csak arra jogosítanak fel, hogy visszahozhatja a vevő a boltba a hibás árut, viszont az eladó elutasíthatja ezt, és akkor a vásárlónak kell bizonyítania, hogy az árucikket rendeltetésszerűen használták-e vagy sem. Hogy ha ezt szeretnék, akkor nekik szakvéleményt kell szerezniük.”

Az Európai Bizottság ezért megadta a lehetőséget az országoknak, hogy mindenki beiktathat egy olyan időszakot a 2 év szavatosságban, ami alatt mégiscsak a kereskedőnek kell bizonyítania. Ez a legtöbb tagállamban fél év vagy egy év. „A szavatosságot sokan úgy jegyzik meg, hogy fél évig van, de ez tévedés. Két évig van jogunk reklamálni, viszont az igaz, hogy a szavatosságon belül (ami ugye minden cikkre érvényes), az első hat hónapban a fogyasztónak nem kell bizonyítania azt, hogy a hibának mi az eredete, hanem ott a kereskedőn van a teher” – mondta el szakértőnk.

Jótállás terén 2021. január elseje óta a tartós, rendeletben felsorolt árucikkekre már sávos rendszer érvényes. Ez az jelenti, hogy 10 ezer forint alatti értékű termékekre nincsen jótállás, 10 ezer és 100 ezer forintos ár között kötelezően 1 év minden, a rendeletben leírt árucikkre. 100 ezer és 250 ezer forintos ár között 2 év, míg 250 ezernél drágább termékek esetén 3 év jótállás van. A jótállás teljes ideje alatt a kereskedő köteles bizonyítani, hogy a termék hibája már az átadás után keletkezett, ha ezt nem tudja bebizonyítani, javítania, cserélnie kell, vagy visszafizeti a vételárat.

Lényeges, hogy milyen jog is illeti a vásárlót a szavatosság és jótállás területén. Az első és legfontosabb, hogy a kereskedőhöz menjünk, ne a gyártóhoz, hiszen a hazai jogszabályok elsősorban a gyártmány eladóját teszik felelőssé. „A kereskedőnél kötelező jegyzőkönyvet felvenni, ahol rögzíteni kell, hogy milyen igénnyel áll elő a vevő, mit szeretne kapni a hibás áruért. A kereskedőnek joga van elbírálni, hogy a használó igénye jogos-e, hibás-e az adott gyártmány teljesítése. Majd vagy elutasítja, vagy jóváhagyja az igényét, vagy egy kicsit módosítottan hagyja jóvá, ha például pénzt szeretne visszakapni a vásárló, de ezt a jogszabályok nem feltétlenül teszik lehetővé. Ha azt mondja, hogy kicseréli az árut, akkor megváltoztatott megoldást kínál fel” – tudtuk meg Siklósi Mátétól.

Jótállás és szavatosság esetén is van egy úgynevezett igényérvényesítési sorrend. A fogyasztónak joga van először cserét kérni. Amennyiben ez aránytalan többletköltséget jelent a cég számára, az eladó megteheti, hogy javítást ajánl fel a csere helyett. Az pedig tévhit, hogy az ügyfélnek joga van elsőre a pénzét visszakérni, hisz a polgári törvénykönyv egy egyértelmű sorrendet állít fel: a javítás vagy a csere megelőzi a pénz visszafizetését.

Felmerül a kérdés, hogy hányszori csere vagy javítást után lehet továbblépni. „Azt szoktam mondani, hogy általában egy után is, viszont a jótállással rendelkező készítményekre szintén 2021. január 1-től a kormány új rendelete már azt írja elő, hogy bármilyen körülmények között, hogyha egy áru háromszor már kijavításra került, akkor negyedszerre kötelező azt a terméket kicserélnie az eladónak, ha nem tudja ugyanolyan termékre cserélni, vissza kell fizetnie a vételárat.”

Van még egy lehetősége a vásárlónak, ha vissza szeretné kapni pénzét. „Amennyiben mindenképpen vennie kellett a meghibásodott termék helyett egy másikat a reklamáció ideje alatt, mert szükséges volt a használata, és nem tudta kivárni a procedúra végét, abban az esetben indokolt lehet egy azonnali elállás is, vagyis azonnal visszakaphatjuk a pénzt.”

 

(Bodor Julcsi)

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,071RajongóTetszik
1,023KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

Légy tisztában a jogaiddal!

Oszd meg a Facebook-on!

Légy tisztában a jogaiddal!

Oszd meg a Facebook-on!

X