Hartvig Lajos: Fenntarthatóan is lehet újat alkotni

Hartvig Lajos: Fenntarthatóan is lehet újat alkotni

Rusztikus falszerkezet, hatalmas ablakok, monitorok és növények mindenütt: a BH Építész Irodában jártam, és Hartvig Lajossal, az iroda egyik alapítójával beszélgettem. A ’60-as, ’70-es években egykor étterem, majd a közelmúltban eurós boltként funkcionáló épületet alakították át a cég székhelyévé a Fehérvári úton. Az iroda profilja – ami számomra is nyilvánvalóvá vált a beszélgetés során – a letisztultság és funkcionalitás mellett a fenntarthatóság.

Minek bontanának le majdnem tökéletes szerkezetű épületeket és építenének helyükre sokkal többért, sokkal több környezetszennyezéssel egy teljesen újat? Az iroda építése során is sok mindent meghagytak Hartvigék az előző épületből, újra felhasználták részeit, átalakították tereit, hogy számukra a megfelelő funkciót és esztétikai értékeket képviselje. Többek között erről is, az esztétika és funkció kapcsolatáról, az építész szülőhelyével, Dunaújvárossal való kapcsolatáról és az építészet helyzetéről is beszélgettünk.

Mit gondol, vajon ma, a 21. században az esztétika felülkerekedik a funkción az építészetben?

Nem gondolom, hogy felülkerekedik. Nyilván vannak épülettípusok, amik több-kevesebb esztétikai tartalmat hordoznak magukkal. Ha veszünk egy középületet, például a Magyar Zene Házát, ami egy olyan nemzetközi pályázat volt, egy olyan építészeti feladat, ahol az épületnek saját funkcióján túlmutató üzeneteket is illik hordoznia, akkor természetesen fontos az esztétika. Esztétika alatt nem csak azt értjük, hogy az épület szép legyen a szemnek, hanem azt is, hogy valamilyen fajta kommunikációs felületet is nyújtson, ami a saját műszaki követelményein, funkcionális feltételein túlmutat. De lejjebb is mehetünk, mert például közintézményeknek is van esztétikai igénye. Viszont a lakás- és kereskedelmi építészetben a funkcionális követelmények sokkal komolyabbak. Annak a megfelelési igénye, hogy egy projekt gazdaságos legyen, alapvetően funkcionális természetű. Egy irodaház építésénél Excel táblázatok garmadáját kell kitöltenünk, hogy a kiadható-eladható területek hogyan aránylanak a szerkezethez, ugyanakkor egy irodaháznak is tetszetősnek kell lennie.

A BME-n végzett, és most ott oktató. A felsőoktatási szférában, főleg budapesti viszonylatban, sok szó esik arról, hogy az építészet mint szak két irányra osztható: a BME és a MOME gondolkodására. Ön munkája során dolgozott már együtt MOME-n végzett építésszel? Vélt felfedezni különbségeket?

A képzés eléggé más a két egyetemen, de úgy gondolom, egy idő után a szakmában összeérnek. Alapvetően a MOME egy sokkal kisebb létszámú képzés, egy sokkal ember-, tervezés-, és kreativitás-központúbb egyetem, mint a BME. A BME nevelésmódjában műszakibb, konzervatívabb. Azonban érdekes módon nagy különbséget mégsem látok a kikerült építészek között. A BME-n végzett hallgatók jobban képben vannak a műszaki dolgokkal. De a tehetséges hallgató az itt is, ott is tehetséges. Azért azt nem akarom kihozni a beszélgetésből, hogy csak ez a két színvonalas hely van, az ország más egyetemeiről is kerülnek ki remek építészek.

Az egykori Sztálinváros, ma Dunaújváros a hely, ahonnan származik. Hogyan tört ki abból a szocialista, vidéki környezetből? Ezt hogyan élte meg?

Érdekes kérdés, nem vártam. Gimnazista koromban sokat jártam autóstoppal kiállításokra Budapestre és Pécsre is, olykor egész rövid, máskor hosszabb idő alatt megjárva az utakat. Budapestet már gimnazista koromban magamévá tettem valamennyire. Nagyon érdekelt a képzőművészet és a matek-fizika, gimiben is ilyen szakra jártam, és hát mindkettő kapcsolódik az építészethez, így lett az. Bár Dunaújvárosban is kerestem a városból kifelé mutató szálakat, jártam egy rajzkörre, Birkás Istvánhoz, mert a rajz kellett a felvételihez. Móder Rezsővel rajzoltunk itt együtt. Ez is Dunaújvárosnak egy állandó közege volt. Majd felvettek az egyetemre és felkerültem Pestre, ami nekem nagyon érdekes, meglepő és jó tapasztalat volt. Az, hogy a fővárosban létezett a kultúrának egy teljesen más fajtája, mint amit korábban tapasztaltam.

A weboldalukon is látható, hogy hatalmas csapatból áll a cég. Hogyan néz ki egy tervezési folyamat Önöknél? Minden projektbe belelát és hozzászól, vagy rábízza a tervezőkre?

Alapvetően mi ketten vagyunk alapító tagok Bánáti Bélával, a projektek egyik része hozzám, másik része hozzá tartozik. Vannak közös projektjeink is, például most a Batthyány-örökmécses irodaház. A saját projektjeimen különböző teamek dolgoznak, amik élén projektvezetők vannak, és rajtuk áll, mekkora szükség van arra, hogy én is hozzászóljak. Van olyan projektvezető, aki rutinos, szereti önmaga megoldani a feladatokat, de az elején persze mindenképp szeretünk belefolyni a koncepció kitalálásába. A terv előrehaladása és alakulása a brainstormingon dől el, mindenki hozza a saját szellemi munícióját, gondolkodik a terven, és tök mindegy, hogy projektvezető, tervező vagy frissen végzett, az ötleteket befogadjuk, és megbeszéljük, hogy merre menjünk tovább. Próbálunk mindent konszenzusos alapon eldönteni.

Ön szerint merre halad a mai építészet? Mire számíthat a fiatal generáció, ha frissen végzettként kiszabadul a nagyvilágba?

A mostani gazdasági és energetikai válság, a háború, a COVID utáni időszak nem kedvez az építésnek. Azt gondolom, a válságok után mindig lehet tanulni és mindig lehet arrafelé menni, ami jobb. A mostani helyzet hatásai nagyon sokban segítenek a klímaválság leküzdésében. Eddig is mondva volt, hogy ne fogyasszuk az energiaforrásainkat feleslegesen, de ez most már sokba is kerül, így azon kell elgondolkozni, hogyan csökkentsük ezt. Többek között mi is. Az egészet kiterjesztve az építészetre: fenntartható fejlődés nem létezik. Az okos emberek azt mondják, már eléggé az erőforrásaink végén járunk. Az építészek jövője ebből kiindulva az, hogy nem építünk. Viszont ennek a jövőnek arrafelé kéne tartania, hogy a meglévő forrásokat minél gazdaságosabban, minél észszerűbben felhasználva építsenek a frissen végzettek.

 

(Vincze-Hajnal Blanka)

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,071RajongóTetszik
1,090KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

Hartvig Lajos: Fenntarthatóan is lehet újat alkotni

Oszd meg a Facebook-on!

Hartvig Lajos: Fenntarthatóan is lehet újat alkotni

Oszd meg a Facebook-on!