Halmai Mónika vegyészmérnöki alap- és mesterszakon végzett, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen PhD-hallgató, ahol daganatellenes hatású vegyületek tervezésével és előállításával foglalkozik. Emellett mérnöktanári végzettségének köszönhetően középiskolásokat és egyetemistákat tanít matematikára, kémiára és fizikára, valamint gépészmérnöki mesterszakon is tanul.
A kutatás mellett aktív tudománykommunikátor: a Magyar Tudomány Éve keretében tudományos nagykövetként előadásokat tart, beszélgetéseken vesz részt, és közösségi médián keresztül népszerűsíti a tudományt. Szabadidejében kézilabdázik.
A tanítás fokozatosan vált az élete egyik fontos részévé. Mindig is szeretett tanulni, új dolgokat felfedezni, és olyan pályát keresett, ahol ezt a kíváncsiságot és tudást másokkal is megoszthatja. Az egyetemi évek alatt egyre jobban belemerült a szakmai részletekbe, és a szakmai gyakorlat során azt is megtapasztalta, milyen az ipari környezetben dolgozni. Ekkor jött rá, hogy hosszú távon nem ez az irány áll hozzá a legközelebb, inkább egy olyan területet keresett, ahol folyamatosan kapcsolatban lehet az emberekkel, tanulhat és átadhatja a tudását – mesélte lapunknak.
Ezután kezdett el magánórákat vállalni, illetve az egyetemen konzultációkat tartani. Már ekkor azt érezte, hogy a tanítás nagyon közel áll hozzá, és egyre magabiztosabb lett benne – tette hozzá. A legjobban azt szereti ebben, hogy a tanítás közben ő maga is folyamatosan fejlődik. Amikor egy-egy témát el kell magyaráznia másoknak, sokkal mélyebben megérti az adott anyagot, új összefüggéseket fedez fel, és ezáltal még többet tud átadni a diákoknak. Számára a tanulás és a tanítás egy egymást erősítő folyamat lett.
„Amikor én taníthatok, azzal nekem is sokkal jobban megmaradnak a dolgok. Magyarul azzal, hogy tanítok egyre többet tudok, és többet tudok átadni a diákoknak is”
A továbbiakban inkább az egyetemi pályán szeretne maradni, kutatni és oktatni is egyben. Emellett szívesen foglalkozna középiskolás diákokkal is, főleg olyanokkal, akikben megvan az érdeklődés a matematika, a kémia vagy a természettudományok iránt. Nem feltétlenül klasszikus középiskolai tanári pályában gondolkodik, hanem mentorálásban, hogy segítse azokat a fiatalokat, akik szeretnék elmélyíteni a tudásuk ezen a területeken.
Kutatásának fő témája a daganatellenes hatású vegyületek tervezése és előállítása – meséli. A kutatás lényege, hogy olyan molekulákat vizsgálnak és alakítanak át, amelyek valamilyen módon hatással lehetnek a daganatos sejtek működésére. Ez a fajta gyógyszerfejlesztés egy nagyon hosszú és összetett folyamat, amelynek a csapatával egy korábbi szakaszával foglalkoznak. Azt próbálják megérteni, hogyan lehet a természetben megtalálható vegyületek szerkezetét úgy módosítani, hogy azok hatékonyabbá váljanak.
Egy példán keresztül mutatta be a jelenséget: vannak olyan növényekben megtalálható vegyületek, amelyeknek már ismert daganatellenes hatásuk van. Ezeknek a molekuláknak azonban a szerkezete nagyon összetett, és előfordulhat, hogy egy-egy kisebb változtatás teljesen megváltoztatja a hatásukat. A kutatás során azt vizsgálják, hogy bizonyos molekularészek eltávolításával, módosításával vagy új részek hozzákapcsolásával hogyan lehet új, kedvezőbb tulajdonságú vegyületeket létrehozni.
A munkájuk során úgynevezett hibrid molekulákat is előállítanak. Ezeket úgy lehet elképzelni, mintha két különböző, biológiailag aktív molekulát kapcsolnának össze egy új vegyületté. A cél az, hogy az így létrejött molekula akár jobb hatást fejtsen ki, mint az eredeti összetevők külön-külön. A kutatás során nemcsak azt vizsgálják, hogy egy vegyület képes-e pusztítani a daganatos sejteket, hanem azt is, hogy mennyire szelektív, vagyis mennyire károsítja az egészséges sejteket. Ez azért különösen fontos, mert egy hatékony daganatellenes szer esetében nem elég önmagában az, hogy erős legyen a hatása – magyarázta Halmai. Az is lényeges, hogy a lehető legkisebb mértékben károsítsa az egészséges sejteket. A vizsgálatok során ezért több különböző tulajdonságot is figyelnek, például azt, hogy a molekula hogyan oldódik, hogyan jut be a sejtekbe, és hogyan viselkedik biológiai környezetben.
A kutatás jelenlegi szakasza alapkutatásnak tekinthető. Nem az a közvetlen cél, hogy rögtön egy új gyógyszer készüljön belőle, hanem hogy jobban megértsék, hogy hogyan lehet egy molekula szerkezetének megváltoztatásával annak hatását befolyásolni. Ezek az eredmények később más kutatások számára is hasznosak lehetnek, hiszen megmutathatják, milyen irányokban érdemes tovább vizsgálni egy-egy vegyületet.
„Amit ajánlani tudok, hogy találják meg azt a területet, ami érdekli őket, és próbáljanak elmélyülni benne, és legyenek kitartóak”
A fiataloknak, akik hasonló tudományos pályán gondolkodnak, azt tanácsolja, hogy először találják meg azt a területet, ami valóban érdekli őket. Szerinte nem az számít a leginkább, hogy valaki mindenkinél gyorsabban haladjon, hanem az, hogy legyen benne kíváncsiság és kitartás.
A kutatásban nagyon gyakori, hogy egy kísérlet nem sikerül, vagy egy több lépésből álló folyamat végén derül ki, hogy az adott molekula nem úgy működik, ahogy várták. Ezek azonban nem feltétlenül kudarcok, hiszen minden eredmény segít abban, hogy a kutatók közelebb kerüljenek a megoldáshoz.
Fogarasi Kleopátra
