Aki járt már Tihany romantikus utcáin, az tudja: amerre a szem ellát, harmonikus, már-már tökéletes a táj. Legtöbben bele sem gondolunk, hogy egy ilyen látványt milyen tervezési folyamatok előznek meg. Herczeg Ágnes táj- és kertépítésszel beszélgettünk, aki elmesélte, hogyan lehetséges, hogy egy ilyen vidék minden apró részlete pontosan a helyére kerüljön.
Hogyan kell elképzelni egy kert- és tájépítész munkáját?
Professzionális Üzleti Portré Fotó, Budapest.Professzionális Üzleti Portré Fotó, Budapest.Ez a világon a legcsodálatosabb munka, hiszen egyszerre foglalkozik a tájépítész a természettel, az állatvilággal, a növényvilággal és az ásványi világgal. Egy tájépítésznek fontos, hogy átfogó művészeti műveltsége legyen, de emellett nagyon sok műszaki ismeretre is szüksége van a tervezéshez, hogy tudja, hogyan formáljon egy tájat, kertet. A tájépítészet fontos része a kertművészet, ami az egyetemes művészet része, nagyon sokoldalú, interdiszciplináris terület. Akinek a történelem, a művészetek vagy a természettudományok iránt fogékonysága van, az megtalálja ebben a szakmában a szépséget.
Milyen egy jó tájépítész?
Átalakítja, megformálja a körülötte lévő világot. A tájépítésznek az a feladata, hogy megértse a tájban lévő folyamatokat, válaszokat tudjon adni a kérdésekre, amik felmerülnek azzal kapcsolatban, hogy mit lenne tenni egy tájban. Akkor jó tájépítész valaki, ha rá tud hangolódni az adott helyre, kapcsolatba tud kerülni vele: kíváncsi az ott élő emberekre.
Milyen hatással lehet egy jól megtervezett táj annak lakóira?
Például egy településnek a zöldfelülete szem előtt tartja a helybéliek érdekeit, hiszen ők élnek ott, nekik készül az a hely. A táj nem csupán természet vagy emberi alkotás, hanem ezeknek az ötvözete. A jó tájépítész ismeri a helybéliek tapasztalatait és ehhez hozzá tudja tenni az ő szakmai tudását, tehetségét. Így születhet valami olyan, ami mindenkinek jó: segíti az ott élő embereket, de nem is lesz számukra idegen.
Növényekkel dolgozva meddig ér el a kertépítész keze? Mi történik, ha a növények nem úgy alakulnak, ahogy szeretnénk?
Ez a tudomány a kerttervezésben: rengeteg növényt meg kell ismerni azon túl is, hogy hogyan néznek ki – fontos, hogy milyen ökológiai igényeik vannak. Amikor ültetési tervet készítünk, akkor a növények esztétikai megjelenését, ökológiai, helyi igényét vesszük figyelembe. Nem mindegy, melyik évszakban hogy mutatnak, hiszen a kert nem egy statikus látvány. Folyamatos változásban van, ezzel egy kerttervezőnek tudnia kell előre számolnia, ismerve a növényeket és a helyszínt: melyik növény melyikkel tud társulni, adottságokhoz hogyan tud idomulni.
Egy történeti kert, például egy palota kertjének a tervezésekor hogyan lehet együtt dolgozni azzal, amit a múlt generációi ránk hagytak?
Amikor egy ilyen fantasztikus feladatot kap meg az ember, először utánakutat a levéltárakban fotóknak, térképeknek. Vajon milyen adatok maradtak fenn, mi rögzült? Maradt fenn kertterv, tudjuk, hogy ki tervezte? Mindennek eleje a nyomozás, amit kerttörténeti tudományos dokumentációnak nevezünk, és kerttörténészek végzik. Ezután a helyszínt is megnézzük, megvizsgáljuk, hogy mik azok a jellegzetes elemek, amik megtalálhatóak. Ezeket is megpróbáljuk beazonosítani: mely korszakból maradt fenn érték? Ha a mai igényeknek megfelelően újítunk meg egy történeti kertet, akkor természetes, hogy ezt az örökséget figyelembe vesszük, de szem előtt tartjuk azt is, hogy ma mire használunk egy ilyen kertet.
Melyik a kedvence alkotásai közül?
Mindegyiket úgy élem meg, mintha a gyerekeim lennének. A kertépítés egy hosszú folyamat, hisz meg kell tervezni, és egy ponton át kell adni a használónak. Annyira személyessé válik, hogy sok esetben azokkal, akiknek a kertjét terveztem, még ma is kapcsolatban állok, így tudom követni a kerteknek az alakulását. A szívem egyik csücske a Tihanyi Apátság és annak műemléki környéke, parkjai, a falu közterületei, ahol évtizedek óta dolgozom. Csodálatos dolog, ha az ember a pályáján egy helyszínen évekig vagy évtizedekig jelen tud lenni, követni tudja a fejlődést. A másik pedig Erdély: ott is vannak munkáim, különösen szeretem az ottani tájfelméréseket. Régi tájhasználati módozatokat térképezünk fel, hogy megőrizzük ezt az örökséget a jövő generációi számára, hiszen a táj folyamatosan változik.
Mindebben kinek a munkája és mi inspirálta a legmélyebben?
Sok tanítóm volt az életem során, egészen kiskoromtól kezdődően. Hálás vagyok az egyetemi professzoraimnak, Mőcsényi Mihálynak, Makovecz Imrének és Jochen Bockemühlnek. Megismerésre, gondolkodásra, alkotásra és közösségért végzett munkára inspiráltak.
(Hacsek Anikó)
