Aki járt már Tihany romantikus utcáin, az tudja: amerre a szem ellát, harmonikus, már-már tökéletes a táj. Legtöbben bele sem gondolunk, hogy egy ilyen látványt milyen tervezési folyamatok előznek meg. Herczeg Ágnes táj- és kertépítésszel beszélgettünk, aki elmesélte, hogyan lehetséges, hogy egy ilyen vidék minden apró részlete pontosan a helyére kerüljön.
Hogyan kell elképzelni egy kert- és tájépítész munkáját?
Professzionális Üzleti Portré Fotó, Budapest.Professzionális Üzleti Portré Fotó, Budapest.Ez a világon a legcsodálatosabb munka, hiszen egyszerre foglalkozik a tájépítész a természettel, az állatvilággal, a növényvilággal és az ásványi világgal. Egy tájépítésznek fontos, hogy átfogó művészeti műveltsége legyen, de emellett nagyon sok műszaki ismeretre is szüksége van a tervezéshez, hogy tudja, hogyan formáljon egy tájat, kertet. A tájépítészet fontos része a kertművészet, ami az egyetemes művészet része, nagyon sokoldalú, interdiszciplináris terület. Akinek a történelem, a művészetek vagy a természettudományok iránt fogékonysága van, az megtalálja ebben a szakmában a szépséget.
Milyen egy jó tájépítész?
Átalakítja, megformálja a körülötte lévő világot. A tájépítésznek az a feladata, hogy megértse a tájban lévő folyamatokat, válaszokat tudjon adni a kérdésekre, amik felmerülnek azzal kapcsolatban, hogy mit lenne tenni egy tájban. Akkor jó tájépítész valaki, ha rá tud hangolódni az adott helyre, kapcsolatba tud kerülni vele: kíváncsi az ott élő emberekre.
Milyen hatással lehet egy jól megtervezett táj annak lakóira?
Például egy településnek a zöldfelülete szem előtt tartja a helybéliek érdekeit, hiszen ők élnek ott, nekik készül az a hely. A táj nem csupán természet vagy emberi alkotás, hanem ezeknek az ötvözete. A jó tájépítész ismeri a helybéliek tapasztalatait és ehhez hozzá tudja tenni az ő szakmai tudását, tehetségét. Így születhet valami olyan, ami mindenkinek jó: segíti az ott élő embereket, de nem is lesz számukra idegen.
Növényekkel dolgozva meddig ér el a kertépítész keze? Mi történik, ha a növények nem úgy alakulnak, ahogy szeretnénk?
Ez a tudomány a kerttervezésben: rengeteg növényt meg kell ismerni azon túl is, hogy hogyan néznek ki – fontos, hogy milyen ökológiai igényeik vannak. Amikor ültetési tervet készítünk, akkor a növények esztétikai megjelenését, ökológiai, helyi igényét vesszük figyelembe. Nem mindegy, melyik évszakban hogy mutatnak, hiszen a kert nem egy statikus látvány. Folyamatos változásban van, ezzel egy kerttervezőnek tudnia kell előre számolnia, ismerve a növényeket és a helyszínt: melyik növény melyikkel tud társulni, adottságokhoz hogyan tud idomulni.
Egy történeti kert, például egy palota kertjének a tervezésekor hogyan lehet együtt dolgozni azzal, amit a múlt generációi ránk hagytak?
Amikor egy ilyen fantasztikus feladatot kap meg az ember, először utánakutat a levéltárakban fotóknak, térképeknek. Vajon milyen adatok maradtak fenn, mi rögzült? Maradt fenn kertterv, tudjuk, hogy ki tervezte? Mindennek eleje a nyomozás, amit kerttörténeti tudományos dokumentációnak nevezünk, és kerttörténészek végzik. Ezután a helyszínt is megnézzük, megvizsgáljuk, hogy mik azok a jellegzetes elemek, amik megtalálhatóak. Ezeket is megpróbáljuk beazonosítani: mely korszakból maradt fenn érték? Ha a mai igényeknek megfelelően újítunk meg egy történeti kertet, akkor természetes, hogy ezt az örökséget figyelembe vesszük, de szem előtt tartjuk azt is, hogy ma mire használunk egy ilyen kertet.
Melyik a kedvence alkotásai közül?
Mindegyiket úgy élem meg, mintha a gyerekeim lennének. A kertépítés egy hosszú folyamat, hisz meg kell tervezni, és egy ponton át kell adni a használónak. Annyira személyessé válik, hogy sok esetben azokkal, akiknek a kertjét terveztem, még ma is kapcsolatban állok, így tudom követni a kerteknek az alakulását. A szívem egyik csücske a Tihanyi Apátság és annak műemléki környéke, parkjai, a falu közterületei, ahol évtizedek óta dolgozom. Csodálatos dolog, ha az ember a pályáján egy helyszínen évekig vagy évtizedekig jelen tud lenni, követni tudja a fejlődést. A másik pedig Erdély: ott is vannak munkáim, különösen szeretem az ottani tájfelméréseket. Régi tájhasználati módozatokat térképezünk fel, hogy megőrizzük ezt az örökséget a jövő generációi számára, hiszen a táj folyamatosan változik.
Mindebben kinek a munkája és mi inspirálta a legmélyebben?
Sok tanítóm volt az életem során, egészen kiskoromtól kezdődően. Hálás vagyok az egyetemi professzoraimnak, Mőcsényi Mihálynak, Makovecz Imrének és Jochen Bockemühlnek. Megismerésre, gondolkodásra, alkotásra és közösségért végzett munkára inspiráltak.
