Az idén harminckettedik alkalmommal megrendezett nyári játékok sorsa mondhatni érdekesen alakult, aminek Japán gyönyőrű fővárosa, Tokió ad otthont 2021. július 23-a és augusztus 8-a között. Nem csupán a dátuma miatt volt rendhagyó az esemény, hanem mert az első „öko” olimpiaként tartják számon…nevezzük ezután ”ÖkOlimpiának”.
Persze ha valaki pár éve azt mondja, hogy a 2020-as olimpiát 2021-ben rendezik meg, méghozzá nézők nélkül, ahol a sportolók maguk akasztják a nyakukba az elnyert érmeket, nem hittük volna el. De biztosan megdöbbenve nézünk akkor is, ha azt mondják, ezek az érmek bizony a kukából származnak.
Hogy honnan?!
Igen. A tokiói olimpián ugyanis újrahasznosított érmeket osztanak, amik kidobásra ítélt mobiltelefonok, laptopok és egyéb elektronikai eszközökből születtek újjá azért, hogy egy egész országot büszkévé tehessenek.
A lelkes adakozók összesen 18 hónapon át adhatták le használt telefonjaikat, fényképezőgépeiket, laptopjaikat és handheld konzoljaikat. A meglehetősen sikeres kampányban végül 78,985 tonnányi eszköz gyűlt össze, a helyi NTT mobilszolgáltatónál pedig több mint 6.21 millióan adták le telefonjukat.
A nagyjából 5000 tervezett olimpiai és paralimpiai medál elkészítése remekül haladt, a szükséges bronzmennyiség már 14 hónap alatt öszegyűlt. 18 hónap után az aranymennyiség 93,7%-ánál, illetve az ezüstmennyiség 85,4%-ánál jártak, 2019 márciusának végére pedig teljesült a végső cél.
Az ezekből kinyert fémek mennyisége: 32 kg arany, 3500 kg ezüst, és 2200 kg bronz elegendő volt az érmekhez – számolt be az Olimpia honlapja.
Néhány adat az érmekről
Az átmérőjük 85 mm, vastagságuk 7,7-12,1 mm. A 450 g tömegű bronzéremben 95 százalék réz, 5 százalék cink található, az ezüstérem 550 g tömegű tiszta ezüst. Az aranyérem úgy készül, hogy az 550 g tömegű ezüstérem felületére 6 g aranyat hordanak fel. Ami még különlegesebbé teszi őket, az, hogy tervezésükre pályázatot írt ki az olimpiai szervezőbizottság. 400 pályázat érkezett be, ezek közül választották ki a Junichi Kawanishi japán tervező által megálmodott mintákat, amelyek alapján körülbelül 5000 érmet gyártottak le.
A tokiói tehát a világtörténelem első olyan olimpiája, melyen az összes medál újrahasznosított fémből készült, és Qian Yang sportlövő az első aranyérmese, akinek a nyakában egy ilyen, elektronikai termékekből újrahasznosított medál lóghat.
Korábban már voltak hasonló próbálkozások, a riói olimpián például a kiosztott arany és ezüstérmekhez felhasznált ezüstmennyiség 30%-át sikerült hasonló módon összegyűjteni. A jövőben pedig, a 2024-es párizsi olimpiai kapcsán nem túl meglepő módon ugyanaz a cél, mint Tokió esetében volt.
De nem csak az érmekben hozott újítást a rendhagyó olimpia…
a világ mind a 18 ezer olimpikonja, köztük a 173 magyar induló tér kartonágyakon nyugovóra, és készül a nagy mérettetésre. Az ágyak nem csak nagyon zöldek, de egyben személyre is szabhatók.
A résztvevők a helyszínen kipróbálhatták és jelezhették, melyik beállítás a legkedvesebb számukra, vagy már korábban egy applikáción keresztül testre szabhatták ágyuk méretét. Nem csak a keret, de a matracok is újrahasznosított anyagból, polietilénből készültek.
Persze semmiképpen nem beszélhetnénk környezetbarát szemléletről, ha csak egyszer lehetne ezeket az alváskellékeket használni. A 18 ezer ágyból 8 ezret a később megrendezendő paralimpián is felhasználnak majd. Ahogy a matracok anyagát is újrahasznosítják.
Felvetődhet a kérdés, mennyire stabilak ezek a kartonágyak. Vajon kibírják egy birkózó éjszakai hánykolódását? Efelől nem lehetnek kétségeink, a hullámpapír már régóta bizonyítottan nagyszerű találmány, megfelelő geometriai elrendezésben akár még masszívabb is lehet, mint egy átlagos farostlemezesből készült társa.
Érmek, ágyak. Mi jöhet még?!
Az újrahasznosított fémek mellett már évek óta gyűjtik Japán-szerte az olimpiára szánt háztartási műanyagot és a környező tengerekből összeszedett plasztik hulladékot is, amikből az eredményhirdetések során szükséges dobogókat készítették el, 3D nyomtató segítségével.
Reméljük a jövőben nem csak olimpiákon, de más sportrendezvényeken is bevett szokás lesz a környezetbarát megoldás, hiszen egy Földünk van, vigyázzunk rá!
És persze Hajrá magyarok!
Bihari Bernadett Luca
Forrás:Hulladékmentes, Index, RunnersWorld , NatGeo
A rovatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja