Így kiáltoztak a tüntetők Erdélyben, ahol a medvék már az emberek hétköznapjává váltak. A jól ismert medveprobléma az idén nyáron Magyarországon is fontosabb szerepet kapott, mert a felvidéki erdőségekből egyre több medve érkezik hazánkba.
A barnamedve a ragadozók egyik legtermetesebb szárazföldi faja. A rendszertani besorolása ellenére a való életben mindenevő; fogyaszt gyümölcsöket, gabonát, rovarokat és kisemlősöket, de az útszéli kukákban is szívesen keresgél. Ugyan az utóbbi párszáz évben visszaszorult a magashegységekbe, mostanában gyakran feltűnik jellemző életterén, az összefüggő erdőségeken kívül is. Egész Európában védett állat.
A „medveprobléma” Erdélyben a legjelentősebb. A zöldszervezetek nyomására 2016-ban létrejött jogszabály miatt Romániában tilos medvére vadászni. Hiába örülnek viszont a medvék, egyre gyorsabban szaporodnak és egyre több kárt okoznak a lakosoknak. Az enyhe telek miatt alig alszanak téli álmot, és nem félnek az embertől sem. Már nem csak az elhagyott csűröket és pajtákat dúlják fel, hanem rátámadnak a kihajtott csordára és zaklatják a kirándulókat.
Tusnádfürdőn, július elején a lakók tüntetéssel próbáltak elérni sürgős közbelépést a medveprobléma megoldásáért. A demonstrálók szerint a helyzet kezelhetetlenné vált, hiszen már nem csak a termés és az állatok vannak veszélyben, hanem maguk a lakók is. Több százan jelentek meg a felvonuláson, a résztvevők plüssmackókat lóbáltak. Plakátokon volt olvasható a következő felirat: “Támogatjuk a Tánczos Barna miniszter által javasolt, a veszélyes medvékkel szembeni beavatkozást szabályozó sürgősségi kormányrendelet tervezetet.”
Tánczos Barna volt román környezetvédelmi miniszter június közepén, lemondása előtt nem sokkal írta alá a határozatot, amely az évi megelőzési kilövési kvóta 426-ra és az évi beavatkozási kvóta 55-re növeléséről szólt. Azonban a Román Tudományos Akadémia szakemberei nem járultak hozzá az intézkedéshez a hiányzó tudományos felmérés miatt. Mircea Fechet, a jelenlegi erdészeti miniszter az Akadémia elkészült tanácsa alapján nem foganatosította a rendeletet, hanem végül a megelőzési kvótát 140-re csökkentette, a beavatkozási kvótát pedig 80-ra növelte.
A WWF szerint a Tánczos Barna-féle rendelet nem oldaná meg a problémát, mert a rendelkezés elsősorban nem az emberközeli, elpimaszodott medvéket célozza, hanem azokat az óriási hímeket, amelyek nem jönnek lakott település közelébe.
Erdélyben a legtöbb medve Hargita és Kovászna megyében él, de Brassó és Maros megyében is módfelett elszaporodtak. A kockázat miatt több természeti kincs látogatása is korlátozott, ezért, ha túrázunk, mindenképp tájékozódjunk előre. A Szent Anna tónál már ugyan fürdeni nem szabad, de a Máté Bence természetfotós által tervezett medveles miatt megéri a kirándulás.
A romániai medvepopuláció becsült száma körülbelül nyolcezer, de a szám minden évben fokozatosan növekszik. A gazdálkodók nem találnak munkaerőt, saját maguk alszanak fenn a hegyen, hiszen nem hagyhatják magukra az állatokat védtelenül. Hiába a villanypásztor és az őrzőkutyák, a jószágok nincsenek biztonságban. Ha felriad a gazda az éjszaka folyamán, azonnal uszítja a kutyákat, csattogtatja az ostort, kiáltozik és megpróbál minél nagyobb lármát csapni, mert máshogyan nem tudja elijeszteni a medvét.
A különösen veszélyes barnamedvék kilövéséért Romániában a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumnál lehet folyamodni, viszont a kérvényeket gyakran nem hagyják jóvá. Sajnos a kétségbeesett és tehetetlen gazdák gyakran megmérgezik vagy csapdákat állítanak a vadállatoknak.
Az ideális megoldás az erdőmérnökök szerint az lenne, ha el lehetne érni, hogy a medvék újra féljenek az embertől, valamint, hogy a gazdák legálisan kilőhessék-szabályozott keretek között-a rendetlenkedő vadállatokat. Ezt persze ellenzik a természet-, és állatvédő szervezetek.
Az egyértelmű, hogy Erdélyben minél hamarabb lépni kell a probléma ellen, de vajon mire számíthatunk Magyarországon? Itt is lépten-nyomon medvékbe fogunk botlani, ha elmegyünk kirándulni?
Ugyan nálunk még nem ennyire komoly a helyzet, de főleg vidéken ideje felkészülni az esetleges találkozóra. Miskolcon a vasúti síneken, az Aggteleki Nemzeti Parkban a Sajó folyó mellet sétált barnamedve, Nógrád megyében pedig egy víztározónál lepett meg horgászokat.
A Bükkben ismét megmutatkozott egy medve, most természetjárók látták a Bánya-hegy körül. A Gallérnak elkeresztelt példányt már korábban felvette egy vadkamera, de medvenyomokat már vadászok is felfedeztek a környéken. A Bükki Nemzeti Park ügyeleti telefonszámát (+36 30 861-3808) azonnal hívjuk, ha medvével találkozunk.
A turistáknak nem árt felkészülniük a találkozásra, hiszen a medvék nem csak az erdőkben, de akár a településeken is meglephetik az embereket. A medvék általában nem veszélyesek az emberre, akkor támadnak, ha úgy érzik, ők vagy a bocsuk fenyegetés alatt állnak. Ha a medve észrevett minket, lassan hátráljunk, kerülve a szemkontaktust. Ha pedig mégis odajön hozzánk, feküdjünk hasra, tegyük a tarkónkra a kezünket és mozdulatlanul várjunk. A tévhitekkel ellentétben a medve nem keresi az emberrel a kapcsolatot. Nem lesz baj, ha csoportosan, nappali fénynél a turistaútvonalakon közlekedünk, gondosan elzárva a hulladékot és az ételt.
Tóth Katinka
