Bár nagyszüleinktől még gyakran hallhatjuk, hogy „nem kell nekem okostelefon, elég, ha én vagyok okos”, – és talán a fiatalság is meg-megmosolyogja az okoskulacsokat, tojástartókat és társait –, el kell fogadnunk, hogy a technika vívmányai az esetek többségében ténylegesen a hasznunkra válnak. Ilyen a magyar fejlesztésű okoszebra is, ami egy áthaladási szándékot észlelő érzékelővel csökkenti a gázolás esélyét. A Solarway projektvezetőjével, Szűcs Alfréddal beszélgettünk a projektről.
Mi az az okoszebra? Mitől okos?
Az okoszebra csak és kizárólag akkor működik, amikor egy gyalogos ténylegesen áthalad egy adott gyalogos-átkelőhelyen. Részletesebben kibontva: a zebrák két oldalán érzékelőket helyezünk el, amik arra szolgálnak, hogy meghatározzák: a gyalogos milyen mozgást végez. Csak akkor aktiválódik, amikor valaki az átkelőhely felé halad. Ekkor az érzékelő leadja a jelzéseket a vezérlőberendezésnek, ami továbbítja azt az útburkolatba elhelyezett LED-es prizmatesteknek, amelyek figyelemfelkeltő fényjelzést adnak a gépjárművezetőknek: gyalogos fog átkelni az úton. A rendszer működése preventív jellegű, tehát még mielőtt a gyalogos lelépne a járdáról a gyalogátkelőhelyre, mi már érzékeljük a jelenlétét, előtte tudunk fényjelzést adni a gépjárművezetőknek. Ezzel segítjük az időben történő megállást, ami csökkenti a balesetveszélyes helyzetek kialakulását.
Miért volt szükség a projektre? Mennyire gyakoriak a balesetek?
Az első okoszebrát 2016 októberében telepítettük Debrecenben. A kiváltó oka sajnos még a mai napig érvényes. Naponta kettő-három, csak gyalogátkelőhelyen történő baleset van az országban. Ez a szám 2016-tól hol csökken, hol nő, de átlagosan stagnáló állapotban van. Ez egy olyan probléma, amelyet a jelenleg használatos eszközökkel, például a jelzőtáblával, a felfestést előjelző táblával nem tudunk megfelelő mértékben orvosolni. Ezek mind statikus jelzések, így egy idő után megszokják az autóvezetők. Gyengébb látási viszonyok között (eső, köd, éjszaka) az átkelni szándékozó gyalogos nem is látható elég jól az autós számára.
Hogyan dolgozták ki az okoszebra rendszerét?
Nagyon sok magyar és külföldi tanulmány olvasásával kezdtük a folyamatot. Visszatérő elem volt az az állítás, hogy a gépjárművezetők ingerküszöbe teljesen más ma, mint akár 15-20 évvel ezelőtt volt. Tehát azokkal a jelzésképekkel, forgalomtechnikai- és biztonsági eszközökkel, amikkel régebben dolgoztunk, a mai világban nem tudunk hatékonyan célt érni. Ezért kell olyan eszközöket bevetni, amik aktív jelzéseket adnak ki, a megszokottól eltérő ingert. De a legfontosabb az „okos” része a projektnek – a működést csak arra az időtartamra szűkíti, amikor a gyalogos a gyalogátkelőhely felé történő mozgást végzi. Ez kiegészíti a meglévő jelzéseket, nem felülírja. Nyilvánvalóan a KRESZ szabályait kell alapul venni, de az általunk vizsgált tendenciák és tanulmányok arra engedtek következtetni, hogy rengeteg olyan helyszín van, ahol plusz figyelmeztető jelzéseket kell kiadni, mert alapesetben nagyon balesetveszélyes a gyalogos közlekedés.
Milyen visszajelzéseket kaptak az okoszebrákat illetően? Segít az embereknek?
2016 óta 250 rendszert telepítettünk. A telepítés előtt két héttel egy objektív mérési eszközzel a megállási hajlandóságot vizsgáljuk. Ez annyit jelent, hogy amikor a gyalogos az átkelőhelynél tartózkodik, akkor az autós elengedi-e vagy sem. Ezt százalékos arányban meg tudjuk nézni: méréseink alapján 55% százalékban engedi át egy autós a gyalogost. Az okoszebrával ezen nagyságrendileg 18-20%-ot tudtunk növelni a telepítés után 2 hónappal vett adatok alapján. A baleseti statisztikák – azaz, hogy elütöttek-e egy gyalogost – megismerése miatt együttműködünk az információkkal rendelkező Országos Rendőr-főkapitányság-Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal. Azokon a helyszíneken, ahol tevékenykedünk, ott jellemzően nem történik baleset. A legjobb példám, hogy Budapest agglomerációjában van egy település, ahol az okoszebrák megjelenése előtt két-három havonta ütöttek el kisebb-nagyobb sérülést elszenvedő gyalogosokat. A 2019-es telepítés óta egy baleset sem történt.
(Velek Domonkos)
