Augusztus 20. és 22. között tizenhatodik alkalommal nyitja meg kapuit a Magyar Ízek Utcája (MIU) a Várkert Bazár és a Várkert rakpart területén. A Kárpát-medencei gasztrokultúra egyik legjelentősebb ünnepén közel 200 kiállító hozza el a magyar és nemzetiségi konyhák különlegességeit. A rendezvény sajtótájékoztatóján bemutatták az idei év díjnyertes pékáruit, az Ország Tortáit, valamint az idei fesztivál központi témáját, a magyar „stew” és a gulyásfőzés hagyományát.
A rendezvény gasztronómiai főszervezője, Novik Antal a megnyitó gondolataiban rámutatott arra, miért vonz a fesztivál évről évre több százezer látogatót:
Azt gondolják rólunk, vendéglátósokról, cukrászokról, pékekről, hogy mi éhes embereket etetünk. De mi valójában a legfontosabb szervet etetjük: ez az agyunk. A Magyar Ízek Utcája egy olyan gasztronómiai nemzeti önidentitást, egy olyan otthonosságérzetet ad nekünk és ad vissza, ami úgy látszik, hogy sikeresen működik.
Pergelt hús és gulyás: A magyar „stew” kultúrája
(Fotó: Bölcskei Zsófia – Magyar Ízek Utcája)
Az idei rendezvény vezértémája a pergelt hús, a gulyásos hús és a pörkölt kultúrája, ahogyan az már Czifray István 1800-as években megjelent szakácskönyvében is szerepelt. A szervezők célja, hogy a pásztorételből nemzeti szimbólummá vált fogásokat korok, alapanyagok és technológiák szerint járják körül.
Ha azt mondom, hogy gulyás, mindenkinek van egy picit rossz érzése a gyerekkori menzás élmények miatt, miközben olyan kulturális alapértékünkről van szó, hogy ha bárhová elhagyjuk az országot, azonnal ezzel azonosítanak minket. Vannak ezek az avítt, régi receptek – ez a bázis, erre lehet építkezni. Csak úgy tudunk fejlődni, ha megvannak a gyökereink. A Magyar Ízek Utcája ezeket az alappontokat szeretné lerakni, megmutatni, élhetővé tenni, és aztán persze jöhet a változás.
A látogatók a hagyományos marhagulyás mellett olyan különlegességeket is megkóstolhatnak, mint a kakastöke pörkölt, a karcagi birkapörkölt, a bivalypörkölt, a kacsapörkölt, valamint az eredeti sokac cserepes bab. A Főzők terén pedig határon inneni és túli amatőr főzőasszonyok és főzőemberek mutatják be saját tájegységük családi receptjeit.
Burgonyás kovászos és a „magyar pékipar Rubik-kockája”A Magyar Pékszövetség 15. alkalommal rendezte meg Szent István-napi kenyérversenyét, ahol 26 vállalkozás 86 termékkel indult. Septe József, a Pékszövetség elnöke kiemelte:
A kenyér egyszerre a mindennapi élelmiszerünk és közös értékünk. Benne van a termőföld, a gabona, a pék szakértelme, a munka és az a tudás, amely nemzedékről nemzedékre öröklődik.
Magyarország 2026. évi Szent István-napi Kenyere: A Pilisi Pityókás kenyér (HEL Pékség – SZÁSZ Pékség).
(Fotó : Princz Mihály – Magyar Pékszövetség)
A 24 órán át érlelt, 100%-os hidratáltságú kovásszal és burgonyával készülő pékáru kapcsán a készítők elmondták:
Idén a gulyás a Magyar Ízek Utcája fő étele, arra szerettünk volna valami igazán jó kenyeret készíteni. Mi nem szerettük volna túlspirázni ezt az egész kérdést: liszt, víz, élesztő, burgonya, só. Ennek az elejéből készítsünk egy olyan terméket, ami tényleg szaftos, ropogós, és megállja a helyét a hétköznapokban. Ezt a terméket nem a versenyre, hanem a saját portfóliónk színesítésére készítettük, de olyan jól sikerült, hogy beneveztünk vele.
Innovatív kenyér kategória győztese: A Magvető kenyér (Sütőmix Kft. – Kossuth 1 Pékség).
(Fotó : Princz Mihály – Magyar Pékszövetség)
A vadkovászos, négymagvas (lenmag, szezámmag, zabpehely, napraforgómag) tészta kapcsán a pékek hangsúlyozták:
A koncepciónk az volt, ami az egész vállalkozásunkat jellemzi: elsősorban magyar kistermelők termékeit használjuk. A BL80-as lisztünket is hazai tételből vesszük. A másik szempont pedig a rostgazdag, egészséges táplálkozás volt, ami a gulyásleves mellé is kiváló választás.
(Fotó : Juhász Melinda – Magyar Cukrász Ipartestület)
A sajtótájékoztatón tréfásan csak a „magyar pékipar Rubik-kockájaként” emlegetett, kocka formájú vajas leveles tésztáról a készítők így nyilatkoztak:
A tésztát 16 órán át érleljük fermentáltan, hűtőben. Ez a technológia képes arra, hogy azt a rengeteg vajat, amit beleteszünk, megtartsa, és nagyon szép leveleket hozzon ebben a kis kockában. A töltelékhez saját készítésű biocitrom-krémet használunk, amit tojással és tejszínnel főzünk fel, így nem áztatja szét a tésztát.
Rekordszámú nevezés: Rögös túró, tejföl és feketeribizlibor
A Magyar Cukrász Ipartestület 20. alkalommal hirdette meg a Magyarország Tortája versenyt, amelynek kötelező elemei idén a rögös túró és a tejföl voltak. Erdélyi Balázs, az Ipartestület szakmai vezetője elmondta:
Megtáltosodtak a cukrász kollégák, 60 nevezés érkezett, ami messze túlhaladta az eddigi rekordjainkat. Úgy néz ki, ez a rögös túró és tejföl tematika nagyon megindította a fantáziát. A tejföl a magyar konyha igazi specialitása, a rögös túró pedig régi hagyományos alapanyagunk.
A győztes a gyulai Kézműves Cukrászda csapata lett – Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland –, akik ezzel megvédték címüket.
(Fotó : Magyar Cukrász Ipartestület)
Győztes tortájuk, a Bíborfehér frangipán alappal, erdei bogyós gyümölcsökkel, tejfölös mousse-szal, rögös túróval és feketeribizliborral készült.
Arra a kérdésre, miként sikerült a tejföl és a túró egyensúlyát megtartani, a cukrászok elárulták:
Semmiképp sem akartuk, hogy a túró elveszítse a rögösségét, ezt a receptünkkel kifejezetten ki akartuk domborítani. A tejföl íze önmagában nem olyan savanyú, mint egy joghurté, így citromlével kellett megsegítenünk a tejfölmousse-t, hogy a savak a helyükre kerüljenek. A torta alapja pedig egy frangipán felvert, ami leginkább egy kevert linzerhez hasonlít: a vajat és a cukrot habosra keverjük, így sülés közben szenzációs illata van, és nagyon jó tartást ad a tortának.
Nemzeti érték lett a cukormentes torta
(Fotó : Magyar Cukrász Ipartestület)
Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány által szervezett Magyarország Cukormentes Tortája verseny – amely idén hivatalosan is Nemzeti Érték lett – szintén csúcsot döntött majdnem 30 nevezéssel. Erős Antónia, az alapítvány alapítója felidézte:
Tizenöt évvel ezelőtt a férjem fejéből pattant ki az ötlet: ha van Magyarország Tortája, miért nincs cukormentes? Olyan desszertet szerettünk volna, ami finom, jól néz ki, és meg sem mondanánk róla, hogy nincs benne hozzáadott cukor. A győztes Szilvafácska szeletenként mindössze 253,7 kcal energiát és 13,5 g szénhidrátot tartalmaz, így cukorbetegeknek és az egészségesen táplálkozóknak is tökéletes választás.
Az UNO gyermekzsűri külön díját a Ribizlikeringő nyerte el.
Szűrések és ünnepi programok
(Fotó: Bölcskei Zsófia – Magyar Ízek Utcája)
A rendezvényen az Egy Csepp Figyelem Alapítvány augusztus 20–22. között 10:00 és 17:00 óra között ingyenes vércukorméréssel, vérnyomásméréssel és vesetanácsadással (az AstraZeneca támogatásával) várja a látogatókat az Ybl Miklós téren.
A győztes kenyerek és torták augusztus 20-tól kóstolhatók meg a Várkert Bazárban, majd azt követően az ország számos pékségében és cukrászdájában.
