Ahogy hűl az idő, lassan minden otthonban el kell kezdeni fűteni. A legtöbb Magyarországon használt fűtési mód jelentősen káros a környezetre és egészségünkre is, hiszen az égés során korom kerül a levegőbe. Mik a kockázatok, és mit tehetünk a szennyezés csökkentéséért? Erről beszélgettünk Szegő Judit környezetkutatóval, a Levegő Munkacsoport projektvezetőjével.
Hazánkban a finomrészecske- és koromkibocsátás jelentős része a háztartási tüzelésből származik. Miért ilyen magas ez az arány?

Magyarországon a háztartások több mint 40 százaléka legalább részben szilárd tüzelésű kályhával fűt, sokan pedig olajat is égetnek mellette. Ezen anyagok égetése mind rendkívül kormozik, és így jelentősen szennyezik a környezetet.
Egy ipari méretű, sok háztartást ellátó égetőmű rendelkezik szűrőberendezésekkel, így az onnan kikerülő levegő már sokkal tisztább, mint amit a háztartási fűtési megoldások bocsátanak ki. Egy önálló háznál nincs ilyen szűrőberendezés, tehát azoknak a kéményéből úgy ömlik ki a korom, ahogyan az keletkezik az égésnél.
A másik probléma, hogy nagyon sokan sajnos nem megfelelő tüzelőanyaggal fűtenek. Vagy nem elég száraz a tűzifa, vagy túl puha, alacsony energiasűrűségű fából van. Ami pedig még ennél is rosszabb, de szerencsére visszaszorulóban van, amikor rossz minőségű szenet, lignitet égetnek, ami sajnos az egyetlen szénfajta, amit az országban bányásznak. Ennek elégetésekor nem csak rengeteg mennyiségű korom, hanem kén-dioxid is kerül a levegőbe sok más egészségre káros anyag mellett. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg az illegális és halálos mérgeket kibocsátó háztartási hulladékégetésről sem, ami hazánkban kiemelkedő problémát jelent, és a Levegő Munkacsoport hosszú ideje dolgozik azon, hogy tudatosítsa az emberekben: magukkal és a környezetükkel felelőtlenek, ha autógumit, bútorlapot, textilt, lecserélt ablakkeretet égetnek.
Mi a különbség a gázzal, a távfűtéssel és a fával való fűtés légszennyezési mértéke között?
A gáz sokkal jobb a szilárd tüzelőanyagoknál. Ha az ember betartja a szabályozásokban előírtakat (a kazán jól karbantartott, jó minőségű, és a kémény is bélelt), akkor semennyi koromnak nem szabadna távoznia az égetés után. Ez egy óriási különbség légszennyezés szempontjából. A távfűtés pedig a legjobb opció, ha gázzal fűtésről van szó. Ilyenkor egy központi kazánban égetik el a gázt, ami mindenképp karbantartott és hatékonyabban működik, mint az egyedülálló készülékek.
Aki mostanában váltaná le a szilárd tüzelőanyagokat, azoknak az elektromos hűtő-fűtő berendezések már sokkal jobb és környezetbarátabb lehetőséget kínálnak.
Mik a háztartási tüzelésből származó légszennyezés következményei?
Nagy részben a korom- és egyéb szennyezőanyag-kibocsátás miatt szennyezett a levegő az országban. Egyre több a megbetegedés: gyakoribbak a tüdővel kapcsolatos problémák, a krónikus obstruktív tüdőbetegséges (COPD) megbetegedések, a szívbetegségek, nő az asztmások száma. Ezeknek a nagy része a levegőminőségre vezethető vissza.
Ez a hatás nagyon drága is, hiszen rengetegen szorulnak egészségügyi ellátásra az ilyesfajta megbetegedések miatt. Évente körülbelül tízezren halnak meg légszennyezéssel összefüggő megbetegedésekben Magyarországon. Ebből visszavezetve akár 1 millió olyan ember is bekerülhet az egészségügybe, akik a légszennyezés okozta megbetegedések miatt szorulnak ellátásra.
A Levegő Munkacsoport jó régóta kampányol amellett, hogy meg kéne fordítani a probléma kezelését, és inkább a megelőzésre fókuszálni: sokkal költségesebb a súlyos vagy halálos kimenetelű betegségeket kezelni, mint széles körben felújítani a fűtési rendszereket, szigetelni az otthonokat, ezzel csökkentve a károsanyag-kibocsátást – nem beszélve a betegségek emberi áráról.
Milyen előírások vannak a fűtésből származó környezetszennyezés mérséklésére?
Jelenleg az Európai Unióban és Magyarországon is megengedőek az egészségügyi határértékek a levegőminőségre, viszont 2030-ban szigorítani fogják őket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már évekkel ezelőtt jóval alacsonyabb légszennyezettségnél húzta meg a határértéket, mint az európai szabályozások. 2030-tól szigorodik az is, hogy hány napig lehet túllépni a határértékeket: kevesebb, mint a felére csökken majd a határérték és a türelmi időszak is. Ennek a betartása és betartatása egy óriási kihívás lesz. Magyarországon az a legfontosabb, hogy megszűnjön a fűtési, illetve megsemmisítési célú hulladékégetés és a nem hatékony kályhák használata.
(Hacsek Anikó, Horváth Natália)





















