Mi vár arra, aki bliccel a tömegközlekedésen?

Napi szinten használom a MÁV, illetve a BKK különböző járatait  havi diákbérlettel. Ugyanakkor volt már rá példa, hogy útközben jöttem rá, hogy otthon hagytam, és ezért le kellett szállnom a járműről, hogy tudjak venni egy napijegyet. 

Ellenben tudom, hogy sok sorstársam ilyenkor az erkölcstelenebb megoldást választja, azt kockáztatva, hogy elkapják. Felmerült bennem a kérdés: milyen következményekkel számolhat az, akit rajtakapnak? Ennek kapcsán kerestem meg a BKK és a MÁV illetékeseit, akik elmondták ennek pontos részleteit.

BKK (Budapesti Közlekedési Központ)

Pont idén júniusban fogadta el a Fővárosi Közgyűlés bizonyos jegytípusok árának megemelését, illetve a bliccelők büntetését. Ez alapján jelenleg a bliccelőt 25 ezer forintra büntethetik meg a jegyellenőrök. Ez az összeg június előtt még 16 ezer volt. 

Azonban, ha az illető a helyszínen vagy 2 napon belül kifizeti a BKK valamelyik ügyfélközpontjában, vagy esetleg banki átutalással, akkor a helyszíni pótjegy összege már „csupán” 12 ezer forint lesz – korábban 8 ezer forint volt. 

Ha amúgy van érvényes bérlete a személynek, csak éppen nincs nála, akkor 5 munkanapja van bemutatnia azt egy ügyfélszolgálatban. Ilyenkor csak úgynevezett bérletbemutatási eljárási díjat kell fizetnie, amely diákoknál ezer, felnőtteknek két ezer forint büntetést von maga után.

Ha a 25 ezer bírságot leosztjuk, akkor kijön, hogy nagyjából 70 vonaljegyet, 3 havi felnőtt vagy 7 diák bérletet tudnánk venni ebből a pénzből.

A legfrissebb 2020-as adatok szerint az azt megelőző öt évben a harmadára csökkent a pótdíjazások száma, valamint a közel duplájára a pótdíj helyszíni rendezése. Természetesen ezen pozitív tendenciák ellenére akadnak kirívó esetek az elmúlt évekből.

2020-ban egy férfinek közel 2 800 000 forintos pótdíjat kellett befizetnie, összesen hatvanöt pótdíjazási eset után. Ebből akár egy egész életre megvásárolhatta volna magának a budapesti bérletét. El kell gondolkodnia ilyenkor az embernek, hogy valóban megéri-e csalni.

MÁV (Magyar Államvasutak Zrt.)

Amennyiben a vonaton állít meg az ellenőr megfelelő jegy nélkül, akkor a pótdíj összege a helyszínen 2600 forint, míg utólagosan kifizetve 8000 forint. Amennyiben a bliccelő a bírságot nem fizeti be 30 napon belül, úgy már 12 000-es pótdíjjal kell elszámolnia. Ez a számkezelési- és postaköltséggel, illetve adott esetben késedelmi kamattal is növekedhet.

Amennyiben a tartozást mihamarabb szeretné az illető rendezni, akkor ehhez kérheti a vasúttársaság segítségét is. Egyedi fizetési konstrukciót, részletfizetést, fizetési halasztást is kaphatnak. A fizetést megtagadók esetében azonban a bírósági végrehajtók a jövedelemből tilthatják le a vasúttársaságnak járó összeget, míg az adósság nem rendeződik.

Rosszabb esetben a bliccelő ingatlanjára vethetnek ki végrehajtási jogot. Olyan is előfordult már, hogy egy adós autóját foglalták le a nagy összegű adósság fejében. A magas összeggel tartozók ellen a vasúttársaság büntető feljelentést tehet, mivel az már csalásnak minősülhet.

Összeségében tehát elmondható, hogy érdemesebb megvenni a jegyeket és bérleteket, mintsem fölöslegesen kockáztatni és beleszaladni egy hatalmas büntetésbe!

kiemelt kép forrása: 24.hu

(Németh Máté)