Nem legből kapott probléma avagy a légszennyezésről közérthetően

Nem legből kapott probléma avagy a légszennyezésről közérthetően

Litke Máté, MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója
Litkei Máté, MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója

Klímavédő rovatunk célja, hogy szakértőktől kapott hiteles információk segítségével bemutassuk nektek azokat az alapfogalmakat, folyamatokat, érdekességeket, melyek bolygónkhoz, annak változásához kapcsolódnak. E havi cikkünkben Litkei Máté, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet igazgatójának segítségével ismertetjük meg veletek a légszennyezés témakörét.

Mi az üvegházhatás?

Az üvegházhatás egy természetes jelenség, amely akkor is jelen lenne a bolygón, ha egyáltalán nem élne ember a Földön. Ez egy olyan jelenség, amely különböző égitestek, bolygók esetében figyelhető meg, és a bolygók hőháztartását befolyásolja. Az üvegházhatás azt eredményezi, hogy a bolygók légköre az adott égitest csillagjának fényét áteresztik, de a saját hőmérsékleti sugárzásnak egy részét viszont nem . A csillag, a mi esetünkben a Nap felmelegíti a Föld felszínét, és a fény egy jelentős részé visszaszóródik a felszínről, egy része visszajut a világűrbe, viszont ezek a gázok meggátolják, hogy a hőmérséklet teljes egészében visszakerüljön a világűrbe.

https://www.youtube.com/watch?v=Epo0bP0_-HI

Miért kapta ezt az elnevezést?

Azért kapta ezt az elnevezést, mert nagyon hasonló folyamat játszódik le a bolygó légkörében, mint egy üvegházban. Az üvegházak esetében az történik, hogy a Nap hőenergiája felmelegíti a földfelszínt és az üvegházban lévő levegőt, amit a ház fala benntart, meggátolva, hogy elegyedni tudjon a külső levegővel. Gyakorlatilag bent tartja a meleg levegőt, és mivel a napsugárzás folyamatosan melegíti a levegőt, egyre melegebb lesz az üvegházban. Analógia értelmében a Föld hőháztartása is változik, folyamatosan melegszik, mert az üvegházhatású gázok akadályozzák, hogy a Nap sugárzása által kialakult hőmérséklet egy az egyben visszakerüljön a világűrbe.  

Mik azok az üvegházhatású (ÜHG) gázok?

Az üvegházhatást okozó gázok ember általi (antropogén) kibocsátása a légszennyezés egy fajtája. Azok a gázok, amelyek legnagyobb mértékben hozzájárulnak az üvegházhatás kialakításához : a vízgőz, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid. A vízgőzről általában keveset beszélünk, mert kilóg a sorból: az ember ennek kibocsátásához kevésbé járul hozzá, mint a másik háromhoz. A vízkörforgás egy viszonylag gyors és jól szabályozott folyamat, melyhez az ember nem ad plusz vizet, így csak a körforgásban természetes módon jelen levő elemek vesznek részt. Ezzel ellentétben áll a szénkörforgás, mely egy évtizedes, sőt, évszázados lassúsággal történő folyamat. A természetes szénmegkötést leginkább az óceánok, kisebb mértékben a növényzet, a talaj, a kőzetek végzik, és a probléma az, hogy az ember által kibocsátott szén-dioxid – az emisszió (kibocsátás) gyorsasága miatt – sokkal nagyobb arányban kerül be a légkörbe, mint ahogy azt ezek a természetes folyamatok meg tudnák kötni. Így válik a szén-dioxid a klímaváltozás történetének „antihősévé.”

Mi felelős elsősorban a légszennyezésért? Mi jelentene megoldást?

A köznapi nyelvben használt légszennyezés olyan anyagok légkörbe juttatását jelenti, ami az emberi egészségre káros hatású. Ezek egy része apró részecskék, ún. aeroszolok, amik a levegőbe kerülve és visszalélegezve légúti megbetegedéseket, végső soron rákos megbetegedéseket és halált okozhatnak.

 Mi sem bizonyítja jobban ennek súlyosságát, mint , hogy világszinten évente kb. hatmillió ember idő előtti elhalálozását okozza a szennyezett levegő. Magyarország a szennyezettség tekintetében középmezőnyben van, de általánosan elmondható, hogy az európai városok 90%-ában nem biztosított a tiszta levegő.

Ennek fő okai a belső égésű motorral rendelkező közlekedési járművek, valamint az épületek fűtőberendezéseinek károsanyag-kibocsátása. Éppen ezért helyi szinten a fűtéskorszerűsítés, az épületszigetelések javítása, a nyílászárók cseréje jelenthetne előrelépést. Sajnos a fűtési szezonban sokan régi kazánokkal, nem megfelelő fűtőanyaggal fűtenek, például nedves fával vagy műanyag hulladékkal, s ezzel súlyos károkat okoznak.

A másik komponens, a közlekedés reformja, amely nem valósítható meg egyik napról a másikra, hiszen nem engedheti meg magának mindenki, hogy elektromos autót vásároljon. Bár a jövő ezen technológiáé, hozzá kell tenni, hogy főleg a benne lévő akkumulátorok miatt egy elektromos autó gyártástól a hulladékkezelésig tartó életútja is szennyező a környezetre nézve. Amit magánemberként tehetünk, hogy kerékpárral, gyalog járunk, és kihasználjuk a tömegközlekedés nyújtotta lehetőségeket a városi levegő minőségének javítása érdekében.

Melyik az az iparág, ami a legnagyobb károkat okozza? 

Ez egy nagyon komplex rendszer, sok szektorból bocsátunk ki káros anyagokat, például vegyiparból, betongyártásból, acélgyártásból, közlekedésből, agráriumból. Azonban az energetika kiemelhető, mert ennek esetében már van konszenzus, klímacél szakmai és politikai szinten az Európai Unióban, így a legtöbb változást – a fosszilis tüzelőanyagok középhosszútávon való leváltásával – itt tudjuk elérni.

Sok dokumentumfilm szól a marhahúsfogyasztás környezetre gyakorolt negatív hatásairól. Hogyan függ össze a húsfogyasztás a légszennyezéssel?

A marhahúsfogyasztás egy felkapott téma lett az elmúlt időszakban. Van igazságalapja, azonban világszinten a teljes ÜHG kibocsátásnak mintegy 21%-a közlekedésből származik, a mezőgazdaság, valamint az erdészet együttesen pedig 18, 4 %-ot tesz ki, és a marhatenyésztés a mezőgazdaságon belül csak egyetlen ágazatot jelent. Ha összehasonlítjuk a két számot, akkor azt látjuk, hogy sokkal többet tehetünk például a közlekedésnek a megreformálásával, mint azzal, hogy nem eszünk marhahúst.

Úgy gondolom, hogy az az egyéni felelősség helyett igyekezzünk a cégek innovációját elősegíteni.  Van olyan magyar szabadalom például, amely egy takarmánykeverék és a marhák metánkibocsátását negyedére tudja csökkenteni. Ameddig a cégek esetében tudunk változást elérni, ne az átlagemberre terheljünk minden felelősséget!

De rengeteg nagyvállalat ígéri, hogy a közeljövőben karbonsemlegesek lesznek. Mit jelent ez?

Megvizsgálják azokat a tevékenységeket, amikkel üvegházhatású gázokat bocsátanak ki. Ez vonatkozik az előállítástól kezdve a szállításon át az elhasznált termék sorsáig bezárólag minden részfolyamatra. Ahol csak lehet, megpróbálják ezeket a kibocsátásokat minimalizálni.

Mindenhol azonban nem érhető el a zéró emisszió, ezért alkalmazzák a karbon ellentételezés (carbon offset) elnevezésű stratégiát, ami pedig azt jelenti, hogy különböző karbonlekötési projekteket támogatva (például fák ültetésével) kiegyenlítik a nem csökkenthető kibocsátást.

Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be az európai zöld megállapodást, amely kijelöli az utat Európa számára a karbonsemlegesség felé 2050-ig. A célt az európai klímarendeleten keresztül éri el az EU, amely kötelező értékeket szab meg. A párizsi megállapodás céljai az üvegházhatásúgáz-kibocsátás globális tetőzésének mielőbbi elérése, a gyors kibocsátáscsökkenés elérése.Szerk.

Milyen hatást gyakorol a levegőszennyezés a vizekre és a talajra, illetve az ott található ökoszisztémára?

Három fő dolgot emelnék ki. Először is a savasodást, ami főként kén- és nitrogénvegyületek levegőbe jutásával okoz savas esőt és savlerakódást, a talaj élővilágának okoz problémát, általa a flóra és a fauna károsodhat. A második komponense az eutrofizáció, mely során bizonyos tápanyagok (főleg nitrogén) túlzott mértékben felhalmozódnak és lerakódnak, ezzel az arra érzékeny ökoszisztémaelemeket károsítva. Az ózonkoncentráció megnövekedése pedig terméskárokat okoz a mezőgazdaságban.

Eutrofizáció: más néven vízvirágzás. A vizekben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Ennek folyamán az állóvizekben a tápanyag feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek, pl. fitoplankton, gyökerező hínár-, mocsári növények, melyek leárnyékolják a vízfelszínt. Így több oxigén fogy, mint amennyit a fotoszintézis termel, ezért a vízinövények a mélyebb rétegekben pusztulni kezdenek. Az elpusztult anyagok fokozódó bakteriális lebomlása további oxigént von el a rendszerből, emiatt a levegőt igénylő felsőbbrendű fajok kipusztulnak.Szerk.

Mi történik, ha nem változtatunk a káros szokásainkon, és tovább szennyezzük a levegőt?

Tovább növekszik majd a globális felszínközeli átlaghőmérséklet, jelenlegi prognózisok szerint 2100-ra két-három Celsius-fokkal. Bár ez nem tűnik soknak, sajnos az, mert a sarkok esetében, ahol jelenleg is probléma a jégsapkák olvadása, további gyorsuló hőmérsékletemelkedést fogunk tapasztalni. A mezőgazdaság is elszenvedője lesz a szennyezésünknek, az időjárási változásokra érzékeny növények termesztése ellehetetlenül a felborult éghajlati körülmények miatt. Ez élelmezésbiztonsági, társadalmi, geopolitikai problémákhoz fog vezetni, valamint az emberek egészségkárosodása is nagyobb mértékű lesz.

https://www.youtube.com/watch?v=boNluVCS4Ak&t=716s

Bihari Bernadett Luca, Novák Henrietta

A cikket az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja

Innovációs és Technológiai Minisztérium - Munkavédelem -  Foglalkoztatás-felügyelet :.


 

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,071RajongóTetszik
679KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

Nem legből kapott probléma avagy a légszennyezésről közérthetően

Oszd meg a Facebook-on!

Nem legből kapott probléma avagy a légszennyezésről közérthetően

Oszd meg a Facebook-on!

X