A környezettudatosság egyre fontosabb az élet minden területén – ez alól a pénzügyek sem kivétel. De mitől lesznek zöldek a pénzügyek? Kim Donáttal, a Magyar Nemzeti Bank fenntartható pénzügyi elemzési osztályának vezetőjével beszélgettünk.
Mitől lehetnek zöldek a pénzügyek?
Attól, hogy elsősorban környezeti szempontokat veszünk figyelembe a pénzügyi döntések folyamán. Általában ez a klímaváltozás mérséklésére fókuszál, ezen belül főleg a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Ez egy gyűjtőfogalom, ami nem csak az éghajlatváltozásra terjed ki, hanem egy komplexebb szemléletet igényel. Vannak még más környezeti szempontok is: a hulladék csökkentése, a biológiai sokféleség megtartása, a vizek védelme.
Ez ma már kényszer vagy egy lehetőség?
Most inkább egy lehetőség, mint kényszer. A cégek, melyek ezeket a zöld szempontokat kiemelik, egy idő után versenyelőnyre fognak szert tenni. Persze ahogy változik majd a hazai és nemzetközi szabályozás, úgy ez egyre inkább egy kényszerítő erővé is válik.
Fontos kiemelni, ritka a fenntarthatóság szempontjából a fekete-fehér felosztás. Persze vannak a barna eszközök (környezetszennyező), mint a szénerőművek és vannak a zöld eszközök, mint egyes megújuló energiatermelők. Ugyanakkor fekete és fehér helyett a szürke valamelyik színárnyalatáról beszélhetünk, ami lehet egészen világos és már-már fekete. A valóságban a zöld pénzügyeket érdemesebb egy lakóenergetikai skálához hasonlítani. Az egyik végén van az a ház, ami energiapazarló – az ablak mellett besüvít a szél, rossz a szigetelés, a fűtési rendszer korszerűtlen. A másik végletben egy modern lakóház van, ami gyakorlatilag passzív, nem nagyon fogyaszt energiát, akár függetleníteni is lehet az energiarendszertől. A zöld pénzügyeknél is azt lehetne mondani, hogy vannak zöldebb és vannak barnább eszközök.
Van egységes szabályozás, olyan irányelvek, amelyeket minden ország a maga lehetőségeihez mérten épít be? Mi a gyakorlat ma a világban és Magyarországon?
Vannak nemzetközi megállapodások, mint például a Párizsi Megállapodás, ami egy másfél fokos klímacélt deklarált, de egy még szigorúbb megkötés az európai zöld megállapodás, ami 2050-ig klímasemlegességet célzott meg.
Az EU ambiciózusabb célokat fogalmaz meg, mint a világ többi része. Most, hogy megvan a jogi felhatalmazás és technológia, már tudjuk, hogy nagyjából hogyan lehetne csökkenteni és kevésbé káros módon megtermelni az energiaszükségletünket. Most a finanszírozáson van a fő hangsúly. Itt látszik elég sok különbség az országok között. A Magyar Nemzeti Bankál számos innovatív szabályozási eszköz van, és több program indult, ami ezt a zöld átállást segíti. Ilyen volt a Zöld Otthon Program, különböző zöldkötvény programjaink vagy akár a banki tőkekövetelmény kedvezmény programunk.
Ügyféloldalról milyen zöld gyakorlatokkal találkozhatunk a bankokban?
A bankoknál mindenképp érdemes megnézni, mit hiteleznek és milyen befektetéseket eszközölnek. Olyan zöld termékeket keressünk, amit mi is használhatunk! Ilyen lehet például egy felújítási hitel. Ha van a rezsiszámlában egy nagyobb megugrás, sok család keres lehetőségeket, hogyan tudna energiahatékonyabbá válni. Ebben is nagyon jó partnerek lehetnek a bankok, amelyek biztosítanak ehhez hitelt.
A digitális pénzügyek minden esetben zöld pénzügyek?
Ha arra gondolunk, hogy a papírhasználatot kiváltja, akkor ez egy zöldebb megoldás. De nagyban függ attól, hogy milyen az energiafogyasztása. Ez elég eltérő lehet bizonyos pénzügyi termékek esetén. Erre jó példa a Bitcoin igen magas energiafelhasználása. A fogyasztását Ausztriával megegyezőnek szokták feltüntetni. Ebből a szempontból már ugye nem annyira zöld ez a megoldás! Az energiamennyiségén felül az is számít, honnan származik a felhasznált energia. Hogyha egy olyan országban magasabb az energiaigénye a digitális megoldásnak, ahol nagyrészt megújuló energiából származik az áram, akkor az egy zöldebb megoldás. Ha viszont egy olyan országot nézünk, ahol inkább szénerőművek állnak rendelkezésre, akkor már más a helyzet.
Kockázatosabbak a zöld befektetések, hitelezések a szolgáltató számára?
Nem, épp ellenkezőleg. Az európai szabályozáshoz visszatérve, a jövőben, hogyha magasabb egy ország kibocsátása, akkor magasabb karbonadókat kell fizetnie. Így az adott termék kevésbé lesz profitábilis. Ebből kifolyólag közép- és hosszútávon a zöld megoldások várhatóan nyereségesebbek lesznek. Példaként nézzük a lakóingatlanokat: ha le van szigetelve a lakás, akkor sokkal több pénz maradhat a hiteltörlesztésre, tartalékok képzésére. Eladáskor egy jó energetikájú ingatlanon könnyebb túladni. Az emberek is inkább a zöldebb termékeket szeretnék venni. Úgy tűnik, hogy a fogyasztóknál van egy attitűdbeli elmozdulás.
Fogyasztókként hogyan tudunk hatni a szolgáltatókra a zölddé válás gyorsításában?
Sok jó tipp található az MNB Családi Zöld Pénzügyek oldalán, ahol konkrét példák is vannak. Nyilván sokat segít, ha céltudatosan keressük ezeket a termékeket, amiben a jegybank idén tavasszal elindult Zöld Pénzügyi Termékkeresője lehet hasznunkra. Maguk a szolgáltatók is olyan termékeket fognak fejleszteni, amik az ügyféligényeket jobban kielégítik. Hogyha a fiatalok körében magas lesz ez a fajta klímatudatosság, megjelennek a befektetési horizontjukon a zöld termékek, akkor biztos, hogy az intézmények is egyre nagyobb számban fognak ilyen megoldásokat kínálni.
(Bálint Boglárka)
