Bár még csak októbert írunk, de nemsokára itt a karácsony, a legelőrelátóbbak már készülnek az ajándékvásárlásra. Jön az év legnagyobb shopping szezonja – de nem mindegy, hogy mit mennyiért, hogyan és miből veszünk! Azért, hogy ezt átgondoltan tegyük, és esetleg még meg is tudjunk takarítani, összegyűjtöttük nektek az elmúlt hónapok leghasznosabb gondolatait Pénzügyes rovatunkból.
Mindig csak a shopping
Az utóbbi években a vásárlás bevett formája lett az online vásárlás. Rendelhetünk ruhát, cipőt, vacsorát, de a komplett heti menü alapanyagait is otthonra. A virtuális térben épp olyan könnyen vásárolunk hirtelen felindulásból, mint a hagyományos üzletekben, ha megtetszik valami, vagy szuper akciót látunk. Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára az okos online vásárlással kapcsolatban ad tanácsokat.
A tapasztalat szerint online vásárlásnál könnyebben költünk pénzt, mint a boltokban?
Az online vásárlásoknak különböző típusai vannak, ezek közül kiemelném az úgynevezett „mikrovásárlást”. Ilyen például az applikációk vagy játékok megvétele. Ezek viszonylag kisebb összegű kiadások, az ezzel kapcsolatos döntéseket nagyon könnyen meghozzuk az alacsony ár miatt. E költések szaporodásával végül a kiadás naggyá tud növekedni.
Hogyan lehet elkerülni online az impulzusvásárlást, és hogy tudjuk orvosolni, ha megbánunk egy döntést?
A pénzügyi tudatosságnál és tervezésnél nincs fontosabb ezen a téren sem. Az online vásárlásoknál nagyon oda kell figyelni a forrás megbízhatóságára, valamint arra, hogy a webáruház melyik országból szállítja a termékeket. Ez hatással lehet a szállítási időre, az áru minőségére, a kapcsolódó szolgáltatásokra, másrészt a szavatossági kérdésekre és az elállási jogra. Ha magyarországi vagy európai uniós webáruházból vásárolunk, akkor az Uniós szabályok szerint van egy 14 napos elállási jogunk. Ez a szabályozás az Európai Unión kívüli országokra nem vonatkozik, így az elállási jog nehezen vagy egyáltalán nem érvényesíthető.
Milyen fogyasztói kockázatokkal kell számolnunk az online vásárlásoknál, és hogyan csökkenthetjük ezeket?
Akkor vagyunk a legnagyobb kockázatnak kitéve, ha nem vagyunk elég körültekintőek a webáruházzal kapcsolatban. A tájékozódásban hasznos segítséget nyújt a jogsértést elkövető webáruházak adatbázisa, mely a jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalon érhető el. Az adatbázis tartalmazza azon szolgáltatók, webáruházak nevét, melyek jogsértő magatartását a hatóságok megállapították.
A kártyás vásárlások esetén is merülhetnek fel kockázatok. Lehetnek olyan fizetési felületek, melyek kinézetre hasonlítanak a megszokotthoz, de valamivel több adatot kérnek. Ilyen plusz adat lehet például, ha elkérik a PIN kódot. Semmilyen online vásárlás nem igazolhatja ezt a kérést. A legegyszerűbb és legbiztonságosabb megoldás, ha azonnal megszakítjuk a kapcsolatot a felülettel. Még biztonságosabbá tehetjük a vásárlást, ha utánvéttel fizetünk. Legtöbbször van lehetőségünk kártyával fizetni a futárnál, ezzel is csökkentve a rizikót.
Ha online, akkor bankkártya
Ha nem az imént javasolt utánvétes fizetést választjuk, akkor leginkább bankkártyával vásárolunk az interneten, de ma már az „élő” vásárlásoknál is a legelterjedtebb a kártyás fizetés. Ezért érdemes képben lenni a bankkártyákat, kártyás tranzakciókat illetően is, hogy biztonságban tudjuk a pénzünket. Tóth Tibor ebben is segített.
Miért érheti meg bankkártyát csináltatnia valakinek?
A bankkártyával történő vásárlás rendkívül gyors, egyszerű és biztonságos. Az érintéses fizetés gyorsütemű elterjedése minimálisra csökkentette a fizetési folyamatot, egyetlen érintéssel, akár 2-3 másodperc alatt végbemegy a tranzakció, és a kisösszegű, 15.000 forint alatti fizetések esetén még csak PIN kódot sem kell használni. Már az iskolai büfékben is lehet vele fizetni és a fizetés gyorsasága (nem kell visszaadással bíbelődni) a rövid óraközi szünetekben nagyjából kétszer annyi diák kiszolgálását teszi lehetővé. A bankkártya-használat másik óriási előnye, hogy a beépített biztonsági azonosítók miatt – körültekintő használat mellett – ez az egyik legbiztonságosabb fizetési mód. A kézpénzzel ellentétben, ha a kártyánkat ellopják, azt azonnal le lehet tiltani, így a további veszteségeinket minimalizálhatjuk. Szintén hatalmas előny a készpénzhez képest, hogy praktikus és kis helyen elfér.
A mobilos, digitalizált bankkártyák egyszerre alkalmasak biztonságos online vásárlásra, okostelefonos fizetésre, de akár készpénzfelvételre is. Tehát ezek praktikusabbak, hiszen nem kell magunknál tartani pluszban fizikai bankkártyát is. Annyiban biztonságosabb is, hogy a fizetés során nem másolhatóak és használhatóak fel.
És mit költünk?
Pénzt költeni már tudunk, na de miből tesszük? A legjobb, ha a sajátunkból, ahhoz pedig úgy jutunk, ha dolgozunk – és azért fizetést kapunk. A fizetésünkből a „közösbe” is kell tenni, azaz az államnak befizetni az adókat, amelyből a közösségi kiadásokat finanszírozzák, az egészségügyet, közbiztonságot, oktatást és még sorolhatnánk. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára segített eligazodni abban, hogy mire is szolgál az adó.
Melyik az az adófajta, amit a legtöbb ember fizet?
Amivel a legtöbben találkoznak, az az általános forgalmi adó (ÁFA), mely a magyar költségvetés egyik tartópillére. Gyakorlatilag ezt mindenki megfizeti, mikor valamilyen terméket vagy szolgáltatást vesz. A boltban vett termékek árában már benne van az ÁFA, amit később a boltos befizet a költségvetésbe. A költségvetés másik tartópillére a munkát terhelő adók és járulékok, a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási (TB) járulék, illetve a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó. A munkát terhelő adók és az ÁFA adja az összes magyar adóbevételnek körülbelül a 75 százalékát.
Viszonylag friss szabály, hogy huszonöt év alattiaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
Ez egy elég komoly kedvezmény, és külön érdekes, hogy nem fix összegben van meghatározva a „teteje”, hanem az átlagbérhez van kötve. Ez azt jelenti, hogy minden évben nőni fog ez a kedvezmény, ahogyan az átlagbér is. Ha valakinek a jövedelme nem éri el az átlagbért, akkor a béréből személyi jövedelemadót nem fognak levonni és így azzal nyugodtan számolhat, hogy a bérének tizenöt százalékával többet tud hazavinni, mint az, aki erre a kedvezményre nem jogosult.
A diákmunka után kell adózni?
Ha egy diák elmegy dolgozni, akkor az elmondott feltételeknek megfelelően rá is vonatkozik ez a kedvezmény, így az szja-mentessége mindenképpen megvan, viszont járulékot kell fizetnie. Azonban a jó hír, hogy a járulékfizetés alól is van egy kivétel: ha a diákmunka iskolaszövetkezeten keresztül valósul meg.
Ha pedig még marad is…
Ha jól bánsz a megkeresett pénzeddel, és tudsz takarékoskodni, akkor már gondolhatsz a jövőre is, amikor esetleg kevesebb pénzből kell kijönnöd, vagy váratlan dolog történik, ami extra kiadással jár. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára az öngondoskodásról mesélt nekünk.
Mit értünk az öngondoskodás alatt, és miért fontos foglalkozni ezzel?
Az öngondoskodás felkészülés az olyan váratlan jövőbeli helyzetekre, melyeknek az időpontjában vagy a bekövetkeztében bizonytalanok lehetünk. Például egy egészségügyi kiadásnak az időbelisége kérdéses, azaz hogy mikor lesz rá szükség – de majdnem biztos, hogy az ember élete során találkozik valamikor valamilyen egészségügyi problémával. Ennek kezelése sokszor jelentősen megterheli a családi költségvetést. Ezért érdemes erre is felkészülni.
A nyugdíjba vonulás egy biztosabban bekövetkező esemény. De erre is fel kell készülni, mert ma még nem tudjuk, hogy a nyugdíjas éveinket milyen körülmények között érjük el. Ha nem készülünk rá, akkor akár komoly nehézségekkel nézhetünk szembe nyugdíjas korunkban.
Mindkét említett megtakarítási célkitűzés öngondoskodó célkitűzés. Minél korábban kezdünk valamire felkészülni, annál kisebb befektetéssel tudunk nagyobb eredményeket elérni.
