Egészségünk, környezetünk mindennapos téma. Újonnan induló rovatunkban a tanév végéig most mi is azt vizsgáljuk, hogyan is kapcsolódik jólétünk és jóllétünk, egészségünk a környezetünk állapotához, mit tehetünk magunkért, jobb közérzetünkért, jobb eredményeinkért, hosszabb és egészségesebb életünkért. Szó lesz az „elektroszmog” hatásáról a kütyükkel telezsúfolt életünkre, és a környezetünk pszichés és élettani megterhelő hatásaira. Igyekszünk a manapság a médiában is keringő fél- és áltudományos elméletekről lerántani a leplet, bemutatni, mi a valós kockázat és mi nem az.
Miért fontos „ÖKOsodnunk” ezekben a témákban?
Tisztában kell lennünk, mi történik körülöttünk, milyen hatással vagyunk a környezetünkre, mert az visszahat ránk. „Sokan vagyunk, sokat fogyasztunk, és ezt túl későn vettük észre. Mindennek a bolygóra gyakorolt hatása épp ezen a két módon okoz kárt: ha az ember többet fogyaszt, vagy ha több ember él a Földön.” – mondta dr. Hetesi Zsolt fizikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A világ fejlettebb része által elfogyasztott áruk okozta negatív környezeti hatások pedig a világon mindenütt érezhetőek – az erőforrás-kitermelés, az előállítás, a feldolgozás és a szállítás a világ más régióira is kifejti hatását.
Étkezési és ivási szokásaink szintén jelentős terhet rónak a környezetre. Európában egy lakos átlagban naponta 125 liter ivóvizet fogyaszt közvetlenül a háztartásában, vízlábnyoma azonban a közvetett fogyasztás miatt elérheti a napi 5000 litert, mondja Kóta Gábor klímakutató. Ezeket részben közvetlenül, az üzletekbe való utazással, a tárolással, a főzéssel és a hulladéktermeléssel okozzuk. Ami még ennél is fontosabb, léteznek közvetett, az élelmiszerek termeléséhez, feldolgozásához és szállításához köthető hatások is.
Egyre nagyobb számban vásárolunk olyan elektromos és elektronikai árucikkeket, mint a tévék, számítógépek, laptopok, mobiltelefonok és konyhai eszközök, sőt, ezeket gyakrabban is cseréljük le. A háztartási villamosenergia-fogyasztás folyamatosan növekvőben van. Otthonaink energiahatékonyabbá válnak, ugyanakkor nagyobb otthonokat építünk kevesebb ember számára, így a helyiségek fűtésére használt energia mennyisége csak lassan csökken. Minden európai polgár évente átlagosan 445 kg háztartási hulladékot dob el. Az autók és repülőgépek forgalma továbbra is növekszik, ami az energiafogyasztásnak, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a fokozódásával jár együtt. A fokozott forgalom a légszennyezés egyik jelentős oka, emellett felelős a városok zajproblémáiért is, ami nem csak nekünk emberekre nézve káros, hanem élővilágunkra is.
A zajszennyezés következtében egyre halkabb és monotonabb lett a madarak éneke az elmúlt 25 évben Európában és Észak-Amerikában –állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. Ennek oka, hogy a madarak faji sokszínűsége is fokozatosan visszaesett, az egyes madárpopulációk mérete csökkent a városok terjeszkedésével. Világviszonylatban, a becslések szerint az elmúlt három évszázad alatt 70–80 emlős- és 130–140 madárfaj pusztult ki végérvényesen. Ez a veszteség nemcsak a madárvilág számára fájdalmas, hanem az emberek számára is. A természet zajai ugyanis fontosak az egészség és a jóllét szempontjából is – hangsúlyozzák a kutatók.
Az öt legmeghatározóbb zajforrás:
- a közúti közlekedés,
- a légi közlekedés,
- a vasúti közlekedés,
- az ipari eredetű zajok,
- a szabadidős tevékenységből származó zajok,
- közlekedési-, ipari- és mezőgazdasági zajok, valamint rezgések.
Hosszú időn át fennálló vagy ismétlődő zajok hatással vannak az ember pszichés, vegetatív és hallószervi működéseire. Rontja az alvás minőségét és idejét, ezen keresztül megváltoztatja a szervezet napi ritmusát, mely végül az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő, ingerlékenyebbek leszünk.
A zajok okozta egészségromláson túl a városi élet összefüggésbe hozható az allergiával. Ezt támasztja alá egy 2021-es finn tanulmány, ahol a kutatók 118 tinédzser bőréről gyűjtöttek mintákat, és elemezték a bennük található baktériumokat. Úgy találták, hogy a vidéken – mezőgazdasági terület vagy erdő közelében – élő fiatalok bőrén a baktériumok változatosabb összetételben voltak jelen, ugyanakkor ők voltak azok, akik kisebb érzékenységet mutattak az allergénekkel szemben.
A városok terjeszkedése nem csupán az emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásokért, hanem fokozott energiafogyasztást és erőforrás-felhasználást, forgalmat és földhasználatot okoz. Ez utóbbi pedig akár egyes állatfajok, növényfajok eltűnését eredményezhetik. Persze ebben jelentős szerepet játszik a mezőgazdaság is, ami étkezési szokásainkkal függ szorosan össze.
„A táplálkozási szokásainkat át kellene ahhoz alakítani, hogy a mezőgazdaság környezetterhelése csökkenjen. A mai szinthez képest kevesebb hús fogyasztásával jelentősen vissza lehetne fogni például a mezőgazdaság terület-, illetve vízigényét. Már heti egy húsmentes nap is nagy lépés lenne ezen az úton” – mondja Kajner Péter, a WWF Magyarország civil természetvédelmi szervezet munkatársa.
Az élő és élettelen természet védelme ugyanolyan fontos!
Ha a természet szót meghalljuk, többnyire vonuló madarak, nyíló virágok, vadregényes erdők, végtelen pusztaságok képe jelenik meg a szemünk előtt, vagyis csupa élő szervezet, életközösség. Ugyanakkor az élő szervezetek élettelen környezete, a talaj, a kőzet, a víz éppúgy része a természetnek, mint a növények és az állatok. Emellett az élettelen természet nem csak mint élőhely funkcionál, hanem egyes elemei önmagukban is tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási értéket képviselhetnek.
Az 1950-es évektől kezdődően, számos olyan helyszín került fel természetvédelmi területeink listájára, amelyek védetté nyilvánítása az ott található, különleges földtani vagy felszínalaktani képződmények kiemelt oltalmát szolgálta. Ilyenek például – hogy csak a legismertebbeket említsük – az ipolytarnóci ősmaradvány-lelőhely, a vértesszőlősi előember-telep, az úrkúti őskarszt sziklaformái, a tatai Kálvária-domb mészkő-rétegei, a szomolyai kaptárkövek a Bükkalján, vagy a celldömölki Ság-hegy bazaltvulkáni kürtője.
Nekünk, fiataloknak is lényeges terület a természetbeni rekreáció. Ezért a védett természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata témakörben elsősorban Magyarország természeti értékeire, erőforrásaira, természetvédelmi területeire, védett állataira, növényeire fogunk koncentrálni, és be fogjuk csempészni a túrakultúrát, kirándulási „etikettet”, a természeti környezettel való emberséges bánásmódot is.
A következő hónapokban abban segítünk majd nektek, hogy mindezeket a káros hatásokat hogyan tudjátok ellensúlyozni a mindennapjaitokban, hogy harmóniában magatokkal és a környezetetekkel. Új év, új élet, ahogy a mondás tartja.
(Bihari Bernadett Luca)
