Elhunyt Fekete György

Elhunyt Fekete György

2020. április 15-én, életének 88. évében meghalt Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, emellett partnerünk, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke. A DUE Médiahálózat ezúttal is szeretné kifejezni részvétét hozzátartozóinak, barátainak, és munkatársainak.

Decemberben interjút adott a DUE Tallózónak, ezt most változatlan formában közöljük:

Gyerekként végignézte, ahogy szülővárosában, Zalaegerszegen négy évig épült a templom az udvarukban. Egyetemistaként végignézte, ahogy 1956-ban agyonlőtték azt a fiatal lányt, akinek udvarolt. Élete során végignézte számos terve megvalósulását, többek között a református templombelsőket, a középület- és művelődési ház belsőket; iskolákat, külföldi és magyar kiállításai létrejöttét. Jelentős mennyiségű könyve, szakcikke és tanulmánya jelent meg, nemsokára Zalaegerszegen kiállítás nyílik az életművéből. A Kossuth- és Munkácsy-díjas, Érdemes művész Fekete György belsőépítésszel beszélgettem, aki nem mellesleg a Magyar Művészeti Akadémia tagja, korábbi elnöke, jelenlegi tiszteletbeli elnöke is.

Mit jelent az Ön művészete? Hogyan működik együtt egy épület, egy beltér kialakításában a többi tervezővel és szakemberrel?

A belsőépítészet a tervezés menetének utolsó fázisa, a belsőépítész gyakorlatilag folytatja és befejezi a munkálatokat, azokat az elemeket tervezi meg, melyek közvetlenül a testünkkel kapcsolatosak: hangulati elemeket, az információkat, a beépített bútorokat, sőt, bizonyos ideális esetekben, még a mobil bútorokat is, hogyha nem egy átlagos lakberendezési áruházban megvehető darabról van szó. Az ideális eset azonban az lenne, ha az építész, amikor megbízást kap, rögtön összeülne a belsőépítésszel, a kerttervezővel és a statikussal, hogy együtt hozzák létre az épület arculatát és belső tereit. Még egy épülettörténész véleménye is hasznos lehet, hogy tudjuk, milyen stílusúak a környék épületei, és hogy ehhez igazodnia vagy ettől különbözni kéne a készülő objektumnak.

Az építészet nem csak új épületek létrehozásával foglalkozik, hanem rekonstruál, újjáépít és átalakít. Ilyen munkálatoknál a belsőépítész a főtervező, nem is alkalmaz mindig építészt, mint ahogy én sem tettem, amikor az éttermemet alakítottam át református templommá.

Ha a legkedvesebb munkáját kellene kiemelnie, melyiket választaná? 

Az 1971-es Vadászati Világkiállítás magyar pavilonját és a Nemzetek Csarnokát. A két pályázatra teljesen különböző rajztechnikával és betűtípussal adtam be az anyagot, és mindkettőt megnyertem. Valószínűleg, ha ugyanúgy készítem el a vázlatokat, nem sikerült volna mindkettőt megnyernem.

Az ’56-os forradalom után elkapták és egy laktanyába zárták több hónapra. Hogyan hatott ez a megrázó élmény Önre, a művészetére?

Én az Iparművészeti Főiskola nemzetőr parancsnoka voltam, tehát nem felkelő, de nekünk is voltak fegyvereink, amelyeket a forradalom bukása után le is tettünk. Kiskunhalasnál mégis elfogtak bennünket, és egy laktanyába zártak. Az volt a szerencsénk, hogy egyik tanárunk, Redő Ferenc festő- és textilművész – aki afféle ideál-kommunista volt – kezére adták a négy művészeti egyetem ’56-tal kapcsolatos dokumentumait, ő pedig négy hónap vizsgálódás után eltüntette a papírokat. Ennek köszönhetően több mint húsz társammal együtt felmentettek. Bennem a felelősségérzetet erősítette meg ez az élmény, azt, hogy minden tettemnek jó vagy rossz, de valamilyen következménye van. 

A művészet különös dolog, mert nem mindig a pozitív élmények teszik a legnagyobb hatást rá, hanem a megrázkódtatások és a kockázat. Ezek néha többet adnak, mint amikor az embernek minden úgy sikerül, ahogy azt eltervezte.

A famozaik kollázs egy teljesen új technika, amely az Ön találmánya. Hogyan született meg és mit takar ez a módszer?

A fa a belsőépítészet egyik legmeghatározóbb alapanyaga manapság, magam is terveztem fa kisbútorokat, később pedig el is készítettem őket. A munkálatok során figyeltem fel a hulladékokra, és arra, hogy mennyi inspiráció esik a földre. Elkezdtem ezeket összegyűjteni a műhelyemben, és talán furcsán fog hangzani, de a hulladékok önmagukból hozták létre azokat a mozaikokat, amelyekből én pedig terveket, rajzokat szőttem. A mozaik gyűjteménybe a teljes családi relikviát, ékszereket, ikonokat, órákat beledolgoztam, melyeket az ember általában csak nézeget maga körül. Két éve ezekből a munkáimból jött létre a 85+85 nevű kiállítás. Az apropó az volt, hogy akkor voltam 85 éves, ennek megfelelően 85 famozaikot állítottunk ki. A leendő, zalaegerszegi életmű-kiállításomon is lesz hatvan darab ezekből.

Jelenleg mi a legnagyobb érték az életében? Mi ad boldogságot, megelégedést?

A három dédunokám. Általuk jöttem rá, hogy mi a gyerekek szeretetének a legnagyobb megnyilvánulása: a bizalom. Én ebben a bizalmi körben élek velük, és szeretném, ha ez sokáig tartana.

(Pap Rebeka)

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,099RajongóTetszik
661KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

X