A zene és az idegen nyelvek összefüggése igen érdekes téma, sokan foglalkoznak vele tudományos tekintetben, de akár teljesen laikus szemmel is. Cikkünkben ezek kapcsolatát vizsgáljuk, illetve néhány DUE médiatáborozó véleményére is kitekintünk.
Tény, hogy akik zenével kapcsolatos hobbikat űznek, könnyebben tanulnak nyelveket. Ez magától értetődő, mivel két különböző zene teljesen más hangzással, dallammal, továbbá karakterrel rendelkezik, és ez két – akár azonos eredetű – nyelvnél is így van. Tudományosan bebizonyított, hogy gyermekkorban az ember agya sokkal fogékonyabb a nyelv- és a zenetanulásra, hiszen az életkor előrehaladtával csökken az agyunkban az új neuronok és szinapszisok kialakulásának száma. Emellett fontos megemlíteni, hogy a felnőttek már saját akaratukon kívül is problémamegoldási folyamatként tekintenek ezen készségek elsajátítására. Ezért van szükség minél fiatalabb korban elkezdeni tanulásukat, így nagyobb sikereket érhetünk el velük később. Viszont összességében az is kijelenthető, hogy a kor nem állít akadályokat, ha elegendő motiváció él bennünk.
Egy tavaly augusztusban lezárult kutatás eredményeként kiderült, hogy nemcsak a zene segíti az embert a nyelvek elsajátításában, hanem ez fordítva is így van: az idegen nyelvek tanulása a zene feldolgozásáért felelős agyi területekre is hat.
„Aki idegen nyelvet tanul, annak a zenére is fogékonyabb lesz az agya” – mondta Marvi Tervaniemi, a Helsinki Egyetem oktatástudományi karának kutatási igazgatója. Az általa vezetett vizsgálat abból állt, hogy 8 és 11 év közötti kínai diákokat figyeltek meg, akik zenei vagy angol nyelvű oktatási programban vettek részt. A kutatók a hangok feldolgozásával kapcsolatos agyi jeleket analizálták a gyerekekben a tanév előtt és után, majd azokat összehasonlították más képzési programokban részt vevő diákokéval.
„Az eredmények megerősítették, hogy a zenei és a nyelvi oktatás is hatással van a hangi jelek idegi feldolgozására” – olvasható Tervaniemi a kutatásról szóló közleményben. Más tudósok is hozzátették, hogy ez a vizsgált diákok anyanyelvével is magyarázható: mivel a kínai tonális nyelv, a kínaiul jól beszélők agya a különböző hangmagasságú szótagokat vagy szótagsorokat különböző szavakként azonosítja, így e nyelv beszélői között az abszolút hallás is gyakoribb. A kínai diákok között ezért az a furcsa jelenség mutatkozott meg, hogy a nyelvtanulás jobban felgyorsította a korai idegi hangfeldolgozást, mint a zenei oktatás.
„Az alapoktól egy nyelvet megtanulni olyan, mint egy új kottát értelmezni” – vélekedett Németh Fruzsina print csoportos táborozó, aki három nyelv tanulása mellett kitartóan fuvolázik. Hozzátette, hogy ez azért van, mert minden nyelvnek megvannak a sajátosságai és szabályai. Szerinte ahhoz, hogy el lehessen sajátítani az alapokat mind a nyelv- és zenetanulásban, fokozatosan kell haladni vele, de gyakorolni és ápolni is szükséges az addig tanultakat. „A tanulás és a zene az agy más területeit veszi igénybe, így lényegében egyik segíti a másikat. Hosszabb tanulás után azért pihentető a zenélés/zenehallgatás, mivel akkor pihen az agy tanulásra használt része. Emellett a kettő segíti egymást készségek szempontjából, hiszen mindkettőnél erősen koncentrálni kell, ami a gondolkodást és a problémamegoldó képességet is fejleszti.” – fejtette ki véleményét.
Összefoglalva: mindenki csak a saját sikere által tapasztalhatja meg a két tevékenység egymásra kifejtett pozitív hatását, de ha nem szeretné, kereshet új módszereket is.
(Burzán Lilla)
