Közösségi média görgetés az ágy melegében, esti mese a YouTuberól és a televízió megnyugtató zümmögése a csendes szobában – a kütyük és a képernyők szinte észrevétlenül férkőztek be az ember esti rutinjába: mára szinte valamennyi, kikapcsolódásnak szánt cselekvés elektronikus eszközökhöz kötődik.
21. századunk rohanó embere sosem kapcsol ki, teendők és határidők közt egyensúlyozva állandóan magas fordulatszámon pörög. Vajmi kevés időt hagy megfáradt testének a feltöltődésre, megnyugvásra, holott az emberi szervezet az alvást legalább úgy igényli, mint egy falat kenyeret. Az inszomnia – azaz kóros álmatlanság – jelensége már hosszú ideje a köztudatban van, azonban a modern világ technikai vívmányai és a ránk zúduló, óriási mennyiségű információforrás újabb kihívás elé állítja a megpihenni kívánó testet.
Ugyan kétségtelen, hogy az elektronikus eszközök megszámlálhatatlan előnnyel bírnak; megkönnyítik mindennapjainkat és korlátlanságot nyújtanak, az esti rutinból azonban szerencsésebb kihagyni a TikTokot és a videójátékokat. Valószínűleg mindannyian hallottunk már az okostelefonok, tabletek, számítógépek és televíziók által kibocsátott rövid hullámhosszú, kék fényekről: ezek a sugarak kihatással vannak testünk belső órájára, elnyomják a melatonin – az alvás kialakításáért felelős – hormon termelődését és nagyban megnehezítik a szervezet számára az elalvást. A késő esti telefonhasználat a REM-fázist sem hagyja érintetlenül: az alvásnak ez a szakasza kiemelt jelentőségű a test és a lélek pihenésében, felelős a memóriáért és a kreatív képességekért is. Az elektronikus eszközök használata lecsökkenti az REM-fázis hosszát az alvás folyamán, ami másnap koncentráció-beli nehézségeket eredményezhet.
Meglepő, de nem minden eszköz egyformán felelős az inszomnia kérdésében: „A televízióval ellentétben, a videójátékok, a Facebook és a Twitter interaktív technológiák, amelyek „válaszolnak” a felhasználónak, így könnyebben a pihentető alvás útjába állhatnak” – fogalmaz Allison Harvey, a Berkley egyetem alvás- és pszichológiai professzora, majd hozzáteszi: „a televízió „passzív technológia”, így nincs akkora hatással az emberi agyra, mint a számítógépek.”
Az is bizonyított tény, hogy nemcsak a használatban lévő eszközöknek van beleszólásuk az alvásba, hanem az éjjeliszekrényen nyugvó, kartávolságban lévő telefon is befolyásolhatja a nyugodt pihenést. Főleg azért, mert ezek az eszközök a felhasználó válaszára várnak: csörögnek, villognak, jeleznek, rezegnek – amennyire ezek a funkciók napközben hasznosak, annyira károsak az éjszaka folyamán, amikor ugyanis könnyűszerrel felébreszthetik a pihenni vágyót.
A fentiek után jogosan merül fel a kérdés, mégis hogyan lehetséges csökkenteni az esti órák képernyőidejét? Mert valljuk be, az Instagram görgetése és a Netflix pásztázása olyan hétköznapi, lefekvés előtti kikapcsolódássá váltak, amelyekről kétségkívül nem könnyű lemondani. Nos, remek alternatíva lehet a podcastek hallgatása, amelyből színes kínálat érhető el különböző platformokon. Ezek az adások lezárt telefonképernyővel is hallgathatóak, így a vibráló fények nem nehezítik meg az elalvást, sőt, léteznek kifejezetten olyan, relaxációs hanganyagok, amelyek nyugtató hatásúak, így kiválóan felkészítenek az ellazító pihenésre. Célszerű lehet a készüléket az ágytól valamivel távolabb tárolni, esetleg a hálószobán kívül felhelyezni a töltőre, így csökken a kísértés, és valószínűleg kisebb eséllyel fogunk a telefonunk után nyúlni az éjszaka kellős közepén. Mindez a reggeli ébredést is hatékonyabbá teheti, ugyanis, ha az ébresztő a telefonunkon megszólal, vége a takaró alatt töltött perceknek, el kell hagyni az ágy melegét a csörgés leállításához.
(Bezzeg Hanna)
