Csodák tárháza a Sajtófeszten

Negyedik alkalommal látjuk vendégül a Csodák tárháza programot az Országos Ifjúsági Sajtófesztiválon. A modern természettudományokat mindannyiunkhoz közelebb hozó programot 2020. szeptember 22-én az Akvárium Klubban, a 27. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál napján rendezzük meg, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

Az előző évek tapasztalatai alapján ez az egyik legnépszerűbb és talán a legjobban várt program a Sajtófesztiválon.

A Csodák Tárháza egy interaktív ismeretterjesztő előadás- és workshop-sorozat, melyben tudósok és mérnökök, a szakmájukban elismert szakemberek mutatnak be egy-egy érdekes részletet szakterületükből. Így próbálják közelebb hozni a diákokhoz a tudomány világát, amivel segítjük a tudományos területek felé terelni a pályaválasztás közelében lévő legtehetségesebb fiatalokat. Az interaktív előadások sorban követik egymást, de a diákoknak módjuk van személyesen is megszólítani a szakembereket. Az idei programot online is közvetítjük, és akit érdekel, az utólag is visszanézhetővé, elérhetővé tesszük.

A Csodák tárháza fókuszában tehát a természettudományok állnak. Az előadók bemutatják, hogy a tudomány hogyan szövi át a mindennapi életünket. Megismerhetjük, hogy milyen sok olyan területe van a különböző tudományágaknak, ahol tudásunk még nem elégséges, és ahol rengeteg új, felfedezni való terület vár a jövő szakembereire.

Az előadások interaktívak, az előadók kisfilmekkel, videókkal is készülne, hogy valóban érthető és érdekes módon mutassák be területüket.

Vendégeink:

Dálya Gergely (ELTE asztrofizikus PhD hallgatója)

2014 óta dolgozik a LIGO kollaboráció tagjaként a gravitációs hullámok forráslokalizációján és kozmológiai alkalmazásain. Emellett a magyar csillagászati és asztrofizikai diákolimpiai csapat felkészítésével foglalkozik 2013 óta.

Vékony Kata (okleveles biológus és etológia Phd hallgató az ELTE-n)

„Tizenegy éve, 21 évesen örökbefogadtam az első saját kutyám, és szép lassan azt vettem észre, hogy minden másnál jobban érdekel a működése. Meg a többi kutya működése. Meg úgy általában véve ez a fura kapcsolat, ami összeköt minket a kutyákkal. Vagyok olyan szerencsés – vagy szerencsétlen –, hogy a kutyák iránti szenvedélyem kiterjed az életem minden területére. Voltam állatgondozó a budapesti ebtelepen, dolgoztam állatkórházban, tagja vagyok egy állatvédő alapítványnak, és igen, kutyakiképző is lettem (bár ezt a papírt soha nem használtam). Az elmúlt évben pár fiatal kutatóval együtt, akik a TTK (volt MTA) Pszichobiológiai Kutatócsoportjában szintén kutyák kutatásával foglalkoznak, emellett aktív kutyások akár sportban, akár kiképzésben, elindítottuk a Sci-9 (www.sci-9.hu) oldalt, amivel elsődleges célunk, hogy a tudomány releváns eredményeit azok gyakorlati alkalmazhatóságával együtt emészthető formában osszuk meg az érdeklődőkkel.”

Németh Richárd (ELTE, Tengerbiológia, BSc)

Richárd szenvedélyesen gyűjti és kutatja a szárnyascsigákat, és közben arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen komoly, ember által okozott környezeti hatások veszélyeztetik tengereinket. És itt többről van szó, mint a műanyag hulladék! A tengerek és óceánok a Föld legnagyobb részét teszik ki, viszont nagyon keveset tudunk róluk világszinten. Richárd előadásában erről a varázslatos világról mesél, és arról, miért fontos együttes erővel fellépnünk védelmükben.

Dr. Papp Benjamin (orvos, bioinformatikus)

Papp Benjamin, a SZTE ÁOK-on végezett egy évvel ezelőtt, azóta a Bőrgyógyászati Klinika bioinformatikai kutatócsoporjának munkájában vesz részt, ahol a legmodernebb bioinformatikai eszközökkel kutatja az immunrendszerünk rejtelmeit, kapcsolatát a különböző kórokozókkal, vagy éppen a rákkal.

Dr. Molnár Orsolya Rita (evolúcióbiológus)

Evolúcióbiológus, aki a kutatás mellett aktív szerepet vállal az oktatásban és a tudománykommunikációban is. Diplomáját és doktori címét az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte viselkedésökológia témakörben. Ezt követően először az USA-ban, a Dartmouth College (NH) posztdoktor kutatójaként, majd Brazíliában kutatta a klímaváltozás élettani hatásait. Hazatérve az újonnan megjelenő fertőzések evolúciós hátterét kezdte vizsgálni a Nebraskai Egyetemmel (USA) és az MTA Ökológiai Kutatóközponttal együttműködve. Karrierje során mindig érdekelték az oktatási technikák és a kommunikáció, így doktori képzésétől kezdve folyamatosan oktatott, és a Dartmouth College Posztdoktori Szövetségének alelnökeként konferenciákat és ismeretterjesztő programokat szervezett. A 2018-as FameLab versenyen a döntősök közé jutott, majd meghívott előadóként szerepelt a FameLab-Scindikátor rendezvényén, a MEMO Science&Innovation-on, illetve a 2019-es FameLab döntőben. Legfőbb célja másokkal is megosztani a tudomány iránti szenvedélyét és ledönteni a tudományos és laikus közönség közötti falakat, mivel meggyőződése, hogy a tudomány mindenkié.