Hová tűnik a szemetünk?

Bizonyára sokan tudjátok, hogy manapság az egész Földön kiemelt problémát jelent a nagy mennyiségű szemét, amit az emberek termelnek. Sokan nem is gondolnak bele, hogy ez milyen fontos megoldandó feladatot jelent.

Napról napra több milliárd m3 szemét keletkezik, aminek számos oka van. Egyrészt megengedhetjük magunknak, hogy felesleget termeljünk, amit utána kidobunk, másrészt viszont az emberek többségének hozzáállása sem éppen a legjobb, mondván, úgyis elviszik, aztán lesz vele valami. Ez nem ennyire egyszerű. Sajnos Magyarország sem tartozik a kivételek közé, ha a hulladék kérdéséről van szó. De a nagyvilágban is kreatívabbnál kreatívabb módokat találnak ki a szemétprobléma megoldására, kezdve a tengerek, óceánok szennyezésétől a komplett mesterséges szemétszigetek létrehozásáig. Ilyen található például a turisták által a pihenés és a boldogság paradicsomának tartott Maldív-szigeteken is, ahol az odalátogatók által termelt több milliárd m3 szemetet egy mesterséges szemétszigetre szállítják át. A nem lebomló hulladék akár évtizedek múlva is hatással lehet az élővilágra, elraktározódhat a talajban, befolyásolva annak minőségét. A szemétégetőkről nem is beszélve. A levegőszennyezéstől kezdve, a növények (amiket mi is elfogyasztunk) anyagcseréjének és a belélegzett levegőnk minőségének romlásában döntő szerepet játszanak. Ennek tudatában nem meglepő, hogy az asztma és a tüdődaganat az egyik leggyakoribb népbetegség a Földön.

Sok ország azonban már felismerte a probléma fontosságát, és elkezdtek cselekedni az ügy megoldásáért. Egyre jobban kezd elterjedni a műanyag flakon visszaváltása, az üzletekben a saját tárolóba való pakolás, ezáltal pedig a csomagolóanyagok lecsökkentése. Nagyon fontos a fenntartható életszemlélet, próbáljunk minél kevesebb szemetet termelni, többek között a műanyag flakonok összehajtásával. Az utóbbi években több pozitív kezdeményezés hatására egyre jobban kezd az emberek mindennapjaivá válni a szelektív hulladékgyűjtés is. A családi házakban bevezetésre került a növényi hulladék elhelyezésére szolgáló biokuka, valamint a műanyag és papírszemétnek szánt külön hulladékgyűjtő is.

El sem tudjuk képzelni, hogy ezekkel az apró cselekedettekkel, pluszidő-ráfordítással (például, hogy megválogatjuk azt, hova tesszük a műanyag flakont vagy újságpapírt, és csak annyi élelmet veszünk, amit tényleg elfogyasztunk) évtizedekre elősegíthetjük, hogy tiszta és élhetőbb körülmények között élhessünk.

(Tar Ágnes, Egyetemi Élet, Debreceni Egyetem)