Itt a nyár, kezdődik a vakáció, tervezzük az utazásunkat – de vajon hogyan lehetnénk öko-turisták, azaz nyaralhatnánk környezettudatosabban, úgy, hogy pihenésünknek a lehető legkevesebb negatív környezeti hatása legyen? A témában Basa Márton, a Klímapolitikai Intézet munkatársa volt a segítségünkre.
A nyaralás öko-lábnyoma öt főbb tényezőből tevődik össze:
- utazás, vagyis hová megyünk és mivel;
- hulladék keletkezése: hová kerülnek és mi lesz a sorsuk;
- étkezés: mit eszünk, azt hogyan termelték meg és hogyan került asztalunkra;
- a szálláshelyen a hűtésre, világításra felhasznált energia;
- és végül, hogy mit csinálunk nyaralásunk alatt. Nem mindegy, hogy quadozni megyünk egy természetileg értékes területen, vagy helyette gyalogosan fedezzük fel annak csodáit, ügyelve a körülöttünk lévő élővilágra.
Mi a baj a repüléssel?
„A repülőkkel kapcsolatban azt kell megállapítani, hogy a nagy tömegek által alkalmazott tömegközlekedési eszközök közül messze a legkörnyezetszennyezőbb az egy főre jutó a CO2-kibocsátása” – mondta Basa Márton.
Azt hinnénk, hogy minél hosszabb útra indulunk, annál nagyobb kárt okozunk a környezetünknek. De ez nem így van! A szakértő elárulta, hogy időarányosan leszálláskor és felszálláskor több keroznit használnak fel a repülőgépek, ezáltal több károsanyagot kibocsátva, mint a repülési magasságban töltött idő alatt, és minél rövidebb egy út, annál nagyobb részét teszi ki a fel- és leszállás.
„Ez úgy néz ki, hogyha például egy Budapest-Róma repülőutat vizsgálunk, kb. 100 kilogramm CO2-kibocsátást kell számolnunk egy főre lebontva, ami közel kétszer annyi, mintha személyautóval jutnánk el ugyanerre a helyre. (Egy autóút során pedig 58 kilogramm lesz az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás. – a szerk.)
A szakértő szerint ugyan megállapíthatjuk, hogy súlyosan környezetszennyező a repülőgéppel való utazás, de még ennek ellenére is csupán az éves, teljes károsanyag-kibocsátás – ami tartalmazza a mezőgazdasági tevékenységet, közlekedést és energetikát – nagyjából 2%-át teszi ki.
„Ha egy rövidebb repülőutat egyszer megteszünk évente, természetesen nem használunk a bolygónknak, de nem fog olyan mértékben emelkedni a károsanyagkibocsátásunk, mint azt hinnénk” – zárta a témát.
Mi lenne a „legökosabb” megoldás a repülőút helyett?
„Vannak olyan utak, amik során nem lehet kiváltani a repülőgépet, hiszen manapság már senki nem fog több tízezer km-es interkontinentális utat autóval és hajóval megtenni. De az ennél rövidebb utakra, mondjuk Európán belül, ha négyen utaznak egy autóban, akkor csökkenthetjük a károsanyag-kibocsátásunkat, illetve Európa számos pontjára el lehet jutni vonattal, vagy autóbusszal is, amikkel még tovább csökkenthetjük a szennyezést.” – válaszolta a Klímapolitikai Intézet munkatársa.
Azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy a buszos menetidő a legtöbb célpont esetében túl hosszú ahhoz, hogy egy gyermekekkel utazó család számára opció legyen, így ez elsősorban a fiatal utazók környezetbarát és költséghatékony közlekedési módja lehet – tudhatjuk meg a Klímapolitikai Intézet holnapjáról.
Talán azt mondhatjuk, hogyha mégis mind közül a legjobb megoldást keressük, igyekezzünk lakóhelyünkhöz közelebb eső helyet választani az üdüléshez, és a gyakori külföldi nyaralások helyett próbáljuk ki a hazai lehetőségeket is.
„Zöld szállások”
A rendelkezésre álló adatok alapján nyaralásunknak kisebb környezeti hatása lesz akkor is, ha környezetbarát szálláshelyet választunk. Ezekből már Magyarországon is válogathatunk különböző minősítések és besorolások, illetve saját értékelésünk alapján. De mitől lesz „zöld” egy szálláshely?
- A szálláshely olyan helyen van, és úgy alakították ki, hogy ne veszélyeztesse a helyi élővilágot, valamint harmonikusan illeszkedjen a helyi közösség életébe
- Környezetbarát kialakítású, vagyis energia-hatékony: minden szobában külön szabályozható a fűtéssel/hűtéssel és világítással
- Környezettudatosan működik, pl. megújuló energiát használnak; szelektíven gyűjtik a hulladékot; elsősorban helyi, bio alapanyagokból készítik az ételeket; nem osztogatnak sok hulladékot termelő kozmetikumokat, ajándékokat; nem mossák feleslegesen a törölközőket stb.)
- A vendégeknek ajánlott programok nem veszélyeztetik, zavarják a helyi élővilágot és a közösség életét.
A szakértő hozzáteszi ehhez kapcsolódóan, hogy Magyarországon egyre népszerűbb a falusi turizmus, ami keretein belül a hagyományos paraszti életmódot is bemutatják a vendégeknek, amit divatos szóval élve körforgásos gazdálkodásnak is neveznek. Ezáltal olyan fenntarthatósági szemléletet mutatnak be a turistáknak, amit akár a hétköznapi életbe is magukkal tudnak vinni.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mik azok kisebb praktikák, amikkel tovább zöldíthetjük nyaralásunkat.
„Egy külföldi nyaralás során érdemes helyi éttermeket felkeresnünk, ahol nem csupán az ország gasztronómiájával és a kultúrájával ismerkedhetünk meg, de összeköthetjük a kellemest a hasznossal. Ha ugyanis az étterem helyi alapanyagokat használ fel, akkor ezzel az étkezésünk karbonlábnyomát is csökkenthetjük, mivel nem fognak az alapanyagok hosszú kilométereket utazni”- mondta Basa Márton.
De nem csak az étkezés nyomán tudjuk csökkenteni környezetterhelésünket. „Ha például igyekszünk egy napot arra szánni, hogy a strandok felkeresésén túl a természetbe is ellátogassunk, és ott egy néhány órás kirándulást tegyünk, azzal a hely természeti értéket is jobban megismerjük. És amit jobban megismerünk és megszeretünk, arra nagyobb eséllyel jobban fogunk vigyázni is.”
A szakértő továbbá kiemeli a szemetelés témakörét: „Magyarországon is igyekezzünk elkerülni a szemetelést, erre pedig külföldön hatványozottabban figyeljünk oda. A vendéglátó országnak is jár annyi tisztelet, hogy tisztán tartsuk a környezetét, illetve ne felejtsük el, hogy turistaként Magyarországot képviseljük, így viselkedésünkkel csorbíthatjuk a hírnevét.”
Ezen túl érdemes autóbérlés helyett igénybe venni a tömegközlekedést, vagy ha nem szeretünk sokat gyalogolni és van rá lehetőségünk, biciklit bérelnünk.
„Természetesen van, hogy elkerülhetetlen, de ha repülőgéppel utazunk ki egy helyszínre és ott még autót bérlünk, ezzel a két leginkább környezetterhelőbb közlekedési módot kombináljuk. Ezért, hogyha már repülővel jutottunk ki valahova, igyekezzünk ott a tömegközlekedést használni. Általában a célország turistalátványosságai, főleg Európában tömegközlekedéssel könnyen elérhetőek.”
Ha tehát a nyaralás és kirándulás tervezésekor is fontos szempont számunkra a klíma- és környezetvédelem, igyekezzünk a fenti tanácsokat megfogadni!
(Bihari Bernadett Luca)
A cikk a Technológiai és Ipari Minisztérium támogatásával jött létre!
