…könnyebbség az emberiségnek
Magyarországon az évente keletkező ételhulladék mennyisége 1,8 millió tonna, melynek egyharmada a háztartásokban termelődik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2019-ben végzett felmérése alapján fejenként 65 kg elkerülhető élelmiszerhulladékot termelünk, s bár ez a szám más, szélsőségesen pazarló országokban nagyobb, így is komoly környezetterhelést okoz, összesítve 300000 tonna feleslegesen jelentkező biológiai hulladékot.
A NÉBIH és az EU LIFE közösen elindított, Maradék nélkül elnevezésű programja azt a célt tűzte ki magának, hogy csökkentse ezeket a számokat. A projekt edukatív jellegű, a gyermekekkel is szeretné megismertetni a pazarlás elkerülésének praktikáit. Ennek egyik eszköze a Kisfilmek az ételpazarlásról videósorozat, ahol hétköznapi példákon keresztül ismertetik meg a nézőkkel az ételhulladékok keletkezésének tényezőit, például tisztázzák az élelmiszerhulladékok fajtái közti különbségeket.
Az olyan növényi, állati részek, melyek emberi fogyasztásra nem alkalmasak, a keletkezésük nem megelőzhető, de a háztartásban nem feltétlenül hasznosíthatók, a nem elkerülhető élelmiszerhulladékok.Amikor fogyasztásra alkalmas, ám ízlés vagy egészségi állapot miatt megmaradó ételmaradékokat hagyunk magunk után, például kenyérhéj, almahéj, csirkebőr, akkor a lehetségesen elkerülhető hulladékokat halmozzuk.
Élelmiszerpazarlásról akkor beszélünk, ha az elkerülhető élelmiszerhulladék mennyiségét növeljük. Felmérések alapján legnagyobb arányban készételeket pazarolunk, ezt követik a pékáruk, majd a zöldségek és gyümölcsök. Ennek elkerülése érdekében figyelnünk kell a helyes tárolási körülményekre, a tányérunkra kiszedett étel mennyiségére, a lejárati időkre.
Végeztek már kutatást hazánkban azzal kapcsolatban, hogy milyen okok állnak a háztartásbeli élelmiszerpazarlás mögött. A tapasztalatok alapján a rutinszerűen végzett rossz szokások miatt pazarolunk többet, melyek közül a legjellemzőbb az, hogy túl nagy mennyiségű ételt készítünk, ami aztán nem fogy el.
Ismerős az iskolai menzáról, hogy húsvét után mindig sonkás kocka volt az ebéd? Ezt a megoldást újrafeldolgozásnak hívjuk, hiszen egy megmaradt fogást, a húsvéti sonkát rövid időn belül felhasználjuk egy új fogás, a sonkás tészta elkészítésekor. Ezt a lehetőséget használjuk ki akkor is, ha a szikkadt zsemléből mákos gubát, vagy a pörköltből a hortobágyi húsos palacsinta töltelékét készítjük el.
A maradeknelkul.hu weboldal Praktikák részlegén számos hasonló ötletet böngészhetsz végig!
Az élelmiszerek esetében fontos megkülönböztetnünk a fogyaszthatósági és a minőségmegőrzési időt. Ez utóbbit hosszabb ideig eltartható készítményeken találunk, így a konzerveken, rizsen, fagyasztott ételeken, gabonatermékeken. A minőségmegőrzési idő lejárta után saját felelősségre egy rövid ideig még fogyaszthatjuk ezeket a termékeket, számolva azzal, hogy veszítettek minőségükből.
A gyorsan romlandó ételek, például tejtermékek, húskészítmények, pékáru rendelkeznek fogyaszthatósági idővel. A rövid lejárati idő feltüntetése kötelező ezeken az élelmiszereken, a jelzett időpont után a terméket forgalmazni tilos, elfogyasztani sem minden esetben ajánlott, hiszen megbetegedéshez vezethet.
A FIFO, azaz first in, first out elvet követve megelőzhetjük, hogy lejárt szavatosságú ételt fogyasszunk. Ennek alkalmazásakor ugyanis a legrégebben a háztartásban lévő terméket használjuk fel először, s csak aztán nyitjuk meg az újat.
Az élelmiszerhulladék-hierarchia rangsorolja a felesleg feldolgozásának a módszereit. Ez alapján a https://www.youtube.com/watch?v=wS8Xogh4488&t=28slegjobb megoldás, ha megelőzzük vagy hatékonyan csökkentjük az élelmiszerveszteség mértékét. A következő lépcsőfok, hogy a létrejött maradékot továbbra is emberi fogyasztásra ajánljuk fel, ezt követi, ha társállat takarmányozásra továbbítjuk, bioüzemanyagként vagy komposztként használjuk fel. A végső eset, ha a kommunális hulladékgyűjtőbe juttatjuk a megmaradt élelmiszert.
Ha komposztálunk, az anyatermészetbe forgatjuk vissza a szerves hulladék egy részét, mely így nem a kukában végzi. A folyamat során korhadással, biológiai oxidáció és földlakó élőlények segítségével humuszszerű anyag keletkezik, melyet felhasználhatunk tápanyagként a növények ültetésekor. A komposztálóba kerülhet zöldség- és gyümölcshéj, tojáshéj, kávézacc, teafű, természetesen anyagokból, fából vagy bambuszból készült tárgyak. Jó azonban, ha nem dobjuk a komposztálóba a húst, főttételt, tejterméket vagy bármit, amit romlott.
A kertes házban élőknek könnyű dolga van a komposztáló kialakítása szempontjából, de már beltéren is van lehetőség ilyen formában gyűjteni a szerves hulladékot. Antal Éva, azaz a Vászonzsákoslány nemrég egy Youtube-videóban az alapoktól foglalta össze, mire van szükség a komposzttároló kialakításához, mire kell figyelni a kültéri és a házon belüli komposzt tárolásánál, sőt, egy appot is ajánl, amellyel komposztot gyűjtő, és nagyobb kültéri komposztálóval rendelkező emberek egymásra találhatnak.
A „mindkét fél jól jár” elve alapján nemzetközi szinten számos élelmiszermentő projektet dolgoztak ki az elmúlt években, melyek segítségével emberi fogyasztásra továbbíthatók maradék ételek.
Az egyik legkorábbi kezdeményezés a 2012-től működő Foodsharing okostelefonos app, mely felületén keresztül egy térképen kereshetünk és vásárolhatunk kedvezőbb áron privát vagy akár éttermek, pékségek, rendezvények által megosztott, szavatossági idő lejárta előtt álló termékeket és ételfelajánlásokat.
Hasonlóan ingyenes, a skandináv országokban és Nyugat-Európában elterjedt applikáció még a Too Good To Go, a ResQ. Ez utóbbi alkalmazásban még kézműves kávézók megmaradt készételeit, alapanyagait is megmenthetjük. Az Etepetete alkalmazás segítségével pedig bio termelőktől hozhatunk el friss, ám „csúnya” zöldségeket és gyümölcsöket.
Nem kell azonban messzire menni ahhoz, hogy ételmentők legyünk: már Budapesten is lehetőségünk van erre, a Munch.hu elnevezésű startupnak köszönhetően. A magyar egyetemisták által indított projekthez folyamatosan csatlakoznak vendéglátóipari egységek. A kedvezményesen értékesített, érintetlen és jó minőségű munchokat, azaz ételadagokat itt is egy okostelefonra tölthető app segítségével lehet lefoglalni, kifizetni, majd egy megadott idősávban átvenni az étteremben.
Egy másik lehetőség, hogy ne kelljen kidobnunk a hűtőben árválkodó, össze nem illő hozzávalókat egy Twitteren működő alkalmazás. Kroger, a cuki séfrobot egy mesterséges intelligencia, aki segít az otthoni háztartásoknak. Elég elküldeni egy képet arról, hogy milyen élelmiszerek lennének a fő alapanyagok, az algoritmus pedig felismeri a hozzávalókat, és 20 ezer recept közül ajánl olyat, amit el lehet készíteni. Vagyis máris meg lehet spórolni azt, hogy boltba kelljen menni, illetve könnyebben ki lehet találni, hogy mi legyen a már fonnyadó paprikából, egy kis sajtból, meg némi felvágottból. Akinek pedig nincs kedve lefotózni a hozzávalókat az is inspirálódhat mások maradékából, mert a Twitteren ezt is megosztja a séfrobot.
(Novák Henrietta)
