Sajnos napjainkban még mindig nagy veszélyben van a természet. Jelentős a környezetszennyezés, egyre több állatfaj pusztul ki, és rengeteg ember nem tesz semmit, sőt inkább csak ront a helyzeten. Azonban egyre több ember van, aki aggódik az élővilág és saját sorsa miatt – néha talán túlságosan is.
Sokakat szorongató érzéssel tölt el a magatehetetlenség érzése. Ők hiába gyűjtik szelektíven a szemetet, használnak nejlonzacskók helyett vászonzsákot és egyéb alternatívákat, ott környezettudatosok, ahol tudnak, azonban az eddig bekövetkezett károkat és magát a folyamatot már nem tudják visszafordítani, ami erős aggódással és félelemmel tölti el őket, így válnak klímaszorongóvá.
Mit tehetünk a klímaszorongás ellen?
A klímaszorongást egyelőre nem diagnosztizálják külön pszichés betegségként, ám könnyen átfordulhat pánikbetegségbe. Mi is tehetünk annak érdekében, hogy redukáljuk a klímaszorongásunkat. Tájékozódjunk és tegyük meg a tőlünk telhető lépéseket. Próbáljuk megváltoztatni azt, amibe van beleszólásunk. Például kevesebbet közlekedjünk autóval.
Éljünk minimalista stílusban, csak azt vegyük meg, amire valójában szükségünk van. Ezzel nem csak azt akadályozhatjuk meg, hogy kárba menjen az élelmiszer és felesleges kacatokat halmozzunk fel, hanem pénztárcánkat is megkímélhetjük.
Hasznosítsuk újra vagy adományozzuk el a már feleslegessé vált ruháinkat, könyveinket, a gyerekek játékait. Nemcsak a környezetet kíméljük meg, hanem valakinek esetleg örömet okozhatunk ezekkel a tárgyakkal. Beszéljünk hasonló gondolkodású emberekkel. Már a megfelelő társaság is sokat segít a szorongás enyhítésében, ha ki tudjuk vesézni a témát, és további ötleteket adnunk egymásnak.
Mint más szorongás esetében, próbáljunk szorongásoldó tevékenységeket végezni, mint például sportolni, olvasni, zenét hallgatni. Viszont ha mégis kezelhetetlenné válna és kihatással van az életünkre, mindenképp keressünk fel pszichológust.
De vajon mit gondolnak a fiatalok a témáról, valóban egyre többen szoronganak-e a klímaváltozás miatt? Erről kérdeztem Fáber Fruzsinát Balatonkenesén.
Aggódsz-e a klímaváltozás miatt?
Igen, aggódok, mert sem a környezet szempontjából, sem egyéb szempontból nagyon nem jó irányba halad a Földünk.
Szerinted milyen változások fognak bekövetkezni a jövőben a környezetben?
Az elmúlt évtizedekben sajnos elég sok negatív változás történt. Nagyon sok állatfaj került veszélybe, a gleccserek, jégsapkák nagyon sokat olvadtak, ott van ugye az üvegházhatás, UV sugárzás is évről-évre erősebb.
Szerinted mit kellene tennie az emberiségnek a környezetvédelem érdekében?
Kevesebb szemetet kellene termelnünk, kevesebb vizet és áramot kellene fogyasztanunk. Például ne kapcsoljuk fel a lámpát világosban, vagy ne hagyjuk nyitva a csapot magunk után. Szerintem az ilyen apró dolgok is segítenek.
Szerinted milyen jövő vár ránk?
Nem sok jó, de ha elgondolkodunk, és ha azt szeretnénk, hogy a gyermekeink élhető világba szülessenek, akkor muszáj már most cselekednünk. Ezt már nagyon sokszor hangoztatták, de nem lehet elégszer elmondani.
És te mit teszel, hogy megóvd a természetet?
Szerintem már azzal is sokat segíthetünk, ha nem szemetelünk. Én sose dobom el a hulladékot, és sokszor felveszem, ha látom, hogy el van dobva.
Az Ökos újságírók csapata egy videó elkészítésével kívánta felhívni a figyelmet az édesvíz rohamos fogyására, amiben egy olyan jövőképet vázol fel, ahol élet-halál küzdelem fog folyni 1 pohár iható vízért. A videóban közreműködik Fazekas Réka vágó és operatőrként, Panulin Boglárka és Bihari Bernadett Luca csoportvezetők koordinátorként, valamint szereplőként : Ádám Tünde, Bartos Benigna, Burzán Lilla, Deák Brigitta és Lukács Zsófia.
