A nyáron megjelent egy kép a Tanyasi életünk napjai Facebook oldalán, ahol egy kiégett legelőt láthattak az internetezők. Azonban sok hozzászóló kételkedett a kép valódiságában, abban, hogy Magyarországot is érinti az elsivatagosodás. Többek között erről is beszélgettünk Dr. Kovács Erik, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézet munkatársával, illetve arról, valóban ki fog-e száradni a Balaton, és hogyan fog alakulna Európa népessége 2100-ig a klímaváltozás következtében.
Mit érdemes tudni az elsivatagosodásról?
Az elsivatagosodás nem egy új jelenség, de jelentős mértékben megnőtt és felgyorsult a népesség számának növekedésével. Ilyen terület jelenleg, ahol nagyon erős elsivatagosodás van a Száhel-övezet, a Szahara északi része, de láthatunk ilyet Közép-Ázsiában, illetve Magyarországon, egyéb okok miatt a Duna-Tisza közi Homokhátság területén.
Ami nagyon fontos, hogy az elsivatagosodás a talajnak egy természetes jelensége. A mi esetünkben a mezőgazdasági talajra kell gondolni. Ugyanis az erózión túl a termőföldek másféle jelensége az elsivatagosodás, amely folyamat során a talaj mezőgazdasági művelésre túlságosan szárazzá válik, az éghajlat, vagy a mikro-, illetve a mezoklíma változása miatt, amelyet természetes és emberi tényezők egyaránt okoznak.
Például természetes esemény zajlott tíz-tizenötezer évvel ezelőtt a Szaharában, ami előtte egy nedves szavanna terület volt, majd hirtelen a különböző éghajlati és csillagászati okokból elkezdett kiszáradni.
És van az emberi eredet, amit például az erdők kivágásával, vagy az extenzív mezőgazdasági művelésekkel okozunk.
Hogyan mutatkozik meg Magyarországon ez a jelenség?
Magyarországon az elsivatagosodás a Homokhátságban a kezdeti fázisában van, illetve a Kiskunság területén láthatjuk, nem is az elsivatagosodás, hanem még csak az erózió jeleit.
Azonban ezt nem úgy kell elképzelni, hogy homokdűnék vannak és tevék sétálnak, hanem a talajvíz egyre kisebb mértékben található meg a mélyebb rétegekben, ami a 19. században lezajlott Duna és Tisza szabályozásához köthető. Továbbá a nyári hőmérséklet emelkedése következtében, azt láthatjuk, hogy főleg az Alföldnek ezen területein egyre kevesebb csapadék hullik, ami már a klímaváltozás eredménye.
És van még egy harmadik tényező, az erdőírtás, ami szintén a 19. századhoz, illetve a 20. század elejéhez kapcsolódik, amikor az alföldi fás, ligetes területeket nagy mennyiségben kezdték el kivágni.
Idén mennyivel volt melegebb és szárazabb a nyár az elmúlt évekhez képest?
Az egyik legintenzívebb melegedési időszak volt az elmúlt 10-15 évben. Európában a június és a július együtt a 6. legmelegebb időszakot okozta, Magyarországon rekordot döntött, a június és a július is az elmúlt 120 év legszárazabb időszaka volt, és feltehetőleg az augusztus is ide fog tartozni. Augusztus 29-dikével bezárólag a hőmérséklet olyan 1,85 és 2 Celsius-fokkal volt az átlag fölött.
Lehetett olyan rémhíreket olvasni, hogy a Balaton ki fog száradni 2050-re. Ezt mire lehet alapozni?
Mindenkit meg tudok nyugtatni, a Balaton nem fog kiszáradni a következő jó pár évszázadban. Volt olyan, hogy rendkívül alacsonyra ment a vízszintje, pl. 2003-ban és 2007-ben, de annyira jól meg van csinálva a vízutánpótlása, és a víznek a mederben tartása, hogy a közeljövőben nincs esély rá, hogy kiszáradjon.
A klímaváltozás kapcsán többször találkozhatunk a klímamigráció kifejezésével. Mit jelent pontosan?
A klímamigráció az éghajlatváltozás miatt kényszerült eltelepedését jelenti egyes emberek számára.
A klímamigráció nem egy új jelenség. A magyarok is klímamigránsok, ugyanis a klímaváltozás miatt a Sztyeppe területeiről egyre inkább Európa felé húzódtak, ami a lehűlésnek és szárazságnak volt köszönhető. De a történelemben nagyon sok ilyet láthatunk, hogy az időjárás és az éghajlat hosszútávú megváltozása következtében népek elhagyják az addigi hazájukat.
A jelenben pedig főleg az afrikai, illetve a közel-keleti területeken jóval intenzívebb a hőmérséklet emelkedése és a csapadék átalakulása, mint a Föld más részein. És mivel gyakorlatilag ezek szegény területeknek számítanak, főleg Afrikában a Száhel-övezet országai, Kenya, Csád, Etiópia, ezért arra kell számítani, hogy kb. 3-8 millió ember fog elindulni hamarosan, mert nem lesz majd mit enniük és inniuk.
Európa országait is fenyegeti ez a veszély?
Európában is ezzel kell számolni a jövőben, különösen a déli, mediterrán országokból, mint például Spanyolország, a spanyol szigetek, Dél-Olaszország és Görögország. A szakértők becslési szerint ezekből a térségekből 2100-ig akár 1-1,5 millió ember is északabbra költözhet.
Mit tehetünk azért, hogy visszafordítsuk a folyamatot?
A folyamat visszaállítható talajjavítással, tehát át kell alakítani a mezőgazdasági termelést, erdősítéssel, és víztározással. Ha ezek megtörténnek, akkor az egyes régióknak, pl. a Mezőföld, a Délkelet-Alföldnek az elsivatagosodásának esélyeit csökkenthetjük.
Ugyanis a klímaváltozás következtében nyaranta csökken a lehullott csapadék mennyisége, télen viszont egyre több hullik. Amire megoldást kell találnunk, hogy az emberek hétköznapjai ne változzanak, hogy a csapadékosabb időszakokban a lehullott esőt fel kell fognunk, pl. záportározókban, vagy csatornákban, de akár otthon hordókban is.
Ami még nagyon fontos és a kulcsa mindennek, az a talajjavítás. Bármilyen furcsa, de Magyarországnak a talajai rendkívül ki vannak zsigerelve, gyakorlatilag talajművelést kell teljes egészében átalakítani az egész országban. Illetve a fásítás is javíthat a helyzeten. Például ha termőterület környékén van erdő, ott párásabb a levegő, így lassabb lesz a talaj kiszáradása is.
És mi a helyzet Afrika száraz területeivel, ott javítható valahogy a helyzet?
Éghajlati szempontból nem nagyon. Az intenzív és extenzív mezőgazdaság kiépítése, az öntözőrendszerek telepítése és a humánerőforrás fejlesztése lenne a legfontosabb, mert gyakorlatilag ezekből az országokból hiányoznak. Azonban, hogy ez ténylegesen megvalósuljon sok pénzt kellene belefektetni, valamint a gazdasági és politikai korrupciót kellene a nullára csökkenteni, hogy a dollármilliós támogatások ne egyes politikusok zsebébe kössenek ki.
Hazánkban is egyre kevesebb a zöldterület a városokon belül, több a beton. Hogyan hat ez ránk, városlakókra?
Ha megnézzük Budapestet, akkor a belső kerületekben, ahol gyakorlatilag nincs zöld terület, vagy csak nagyon kevés, 8-10 fokkal melegebb van, mint a külterületeken. De ez megfigyelhető ugyanúgy a többi magyarországi nagyvárosban is. Azonban jó példának vehetjük Bécset, Zürichet, vagy Párizst, ahol egy nagyon erős zöldítés kezdődött, mivel azokon a területeken, ahol nagy a zöldterület, akár 10-12 fokkal is hűvösebb lehet, mint a mellette lévő utcákban, ahol csak szinte beton van.
Tehát mindenféleképpen zöldíteni kell a városainkat.
Bihari Bernadett Luca
