Napjainkban egyre több embert aggaszt a klímaváltozás. Az egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyokat, az évszakok határainak összemosódását ma már az átlag magyar ember is közvetlenül észleli. Milyen válaszai és eszközei vannak Magyarországnak a teremtett világ védelmére? Mennyire hatékonyan tudunk fellépni a klímaváltozás ellen, és mennyi kapacitás jut minderre a járvány alatt? A Nagy Diák Klímateszt apropóján kérdeztük Steiner Attilát, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárát.
Mit jelent a klímavédelem, és ön szerint a magyar lakosság ezzel ma mennyire van tisztában?
A klímavédelemi törekvések általánosságban arra keresik a választ, hogy milyen módszerekkel tudjuk a mostani klímaviszonyokat, illetve a mostani környezetet megőrizni az utókor számára is. Alapvetően a klímaváltozás jelenlétét nehéz letagadni – például a kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyokat, az évszakok határainak összemosódását. Egyre több ember érzi a saját bőrén is, hogy itt valami történik, és sokakban megfogalmazódik az a kérdés, hogy mit lehetne ez ellen tenni. Emiatt úgy látom, hogy az egyre nagyobb tudatosság egyre nagyobb cselekvésre is sarkallja az embereket.
Van-e korosztályos különbség a szemléletben a fiatalabbak vagy az idősebbek között? Kik tudatosabbak és nyitottabbak a cselekvésre?
Azt tapasztalom, hogy a fiatalok körében nagy az elszántság, és nagyon elkötelezettek, hogy valamit tegyenek a klímaváltozás elleni küzdelemben. Hajlandóak akár áldozatokat is vállalni, illetve az életmódjukat, mindennapi szokásaikat úgy alakítani, ami már ebben a koordináta-rendszerben mozog. Az idősebb korosztályból pedig különösen tudatosak például az olyan nyugdíjasok, akiknek vannak unokáik. Ők már igen fontosnak tartják, hogy milyen körülményeket hagynak hátra a gyerekeikre, és azok gyerekeire. A fiatalabb korosztály fontos előnye a klímavédelem szempontjából a rugalmasság: ehhez ugyanis sokszor teljesen új megoldásokban kell gondolkodni, és új szokásokat kell magunkra vállalni – ebben nyitottabb az új generáció.
Mi az ön személyes viszonya a klímavédelemmel és miért érzi fontosnak az erről való beszélgetést, kommunikációt?
Kulcsfontosságú a szemléletformálás, hiszen nincs klímavédelem a lakosság bevonása nélkül. Az emberek mindennapi szokásain kell ugyanis változtatni, hogy ezzel globális szinten is ténylegesen hatást tudjunk elérni. Rendkívül fontos a jó tapasztalatok megosztása, olyan példák bemutatása, ahol már nagyon tudatosan odafigyelnek a klíma- és környezetvédelemre. Létezik számtalan olcsó és könnyen elsajátítható módszer és egyfajta tudatosságot kell ébreszteni az állampolgárokban, hogy használják ezeket. A lényeg, hogy mindenki megtegye a szükséges lépéseket a saját környezetében. Például ne forduljon el, amikor szemetet lát, hanem szedje össze. Vagy figyeljen arra, hogy minél kevesebb egyszer használatos műanyagot vegyen igénybe. A műanyag hordtasakok – hétköznapi nevén zacskók – használatának minimalizálása kormányzati törekvés is egyben.
Mindannyiunk közérzete szempontjából fontos, hogy megtisztítsuk az országot az illegálisan lerakott hulladékoktól, meg tudjuk szüntetni az ilyen lerakóhelyeket. Ezzel kapcsolatban van például egy kezdeményezésünk. Létrehoztunk egy HulladékRadar nevű applikációt, amin be lehet jelenteni, ha valaki illegálisan elhelyezett hulladékot észlel. Itt nagyon számítunk az állampolgárok segítségére, azt szeretnénk, hogy minél többen letöltsék és használják ezt az alkalmazást. Ezáltal lehet egy teljes képünk arról, hogy hol és milyen mennyiségű és összetételű illegális hulladék található. Ha ezt tudjuk, akkor hatékonyan tudunk intézkedni, és megszüntetni ezeket. Sokszor azonban hiába szedjük össze, a hulladék újratermelődik, mert sajnos sokan úgy gondolkodnak, hogy „innen elviszik az illegális hulladékot, akkor újra oda öntöm le”. Ezt az újratermelődést kell megállítanunk, és itt ismét hangsúlyozom a szemléletformálás jelentőségét.
Mint mondta, nagyon fontosnak tartja az információk áramoltatását. A Nagy Diák Klímateszt egy jó eszköz arra, hogy a fiatalok valódi információkra, tényekre, és ne benyomásokra alapozzák az ismereteiket?
Szerintem ennek a tudatosság növelésben lehet nagy szerepe. Látnunk kell, hogy ha nem csinálunk valamit, akkor annak milyen következményei lehetnek. Tudnunk kell, hogy különböző választási lehetőségek milyen előnnyel vagy hátránnyal járnak. Fontosnak tartom az ismeretterjesztést és a következmények tudományos végiggondolását, hogy ne csak benyomásokra alapozzunk. A visszajelzés segíti az intézkedések összehangolását és hatékonyságát.
A felvilágosító kampányok, vagy az előbb említett applikáción túl milyen eszközei vannak a kormánynak a klímavédelemben? Hogyan segíti a fejlődést a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia?
A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia alapvetően azt mutatja meg, hogy hosszú távon, 2050-ig hogyan tudjuk elérni a klímasemlegességi célkitűzésünket. Megmutatja, hogy milyen különböző szcenáriókban gondolkodhat a magyar kormány, milyen területeket kell fejleszteni. Nagyon sokat tehetünk ezen a területen: egyrészt a szabályozással, másrészt a különböző források, például nemzeti költségvetésben lévő és az uniós források megfelelő helyre való juttatásával. Azon vagyunk, hogy az eszközeinket minél hatékonyabban tudjuk felhasználni. Ehhez ki kell jelölni a főbb irányvonalakat, erről szól, ezt mutatja meg tehát a stratégia.
A hosszú távú stratégián túl a kormányzatnak vannak rövid távú tervei is. Ez a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv. Ebbe tartozik az illegális hulladék megszüntetése, az egyes egyszer használatos műanyagok betiltása, de ilyen a környezetkímélő energetika szempontjából a napelemek minél szélesebb körű elterjesztése, az elektromos közlekedés támogatása is. Folytatjuk az elektromos autó pályázatok kiírását is, hogy a magyar autóparkban növekedjen a környezetkímélő villanyautók száma. Ezzel párhuzamosan tervezünk egy nagy Zöld Busz Programot is. Demonstrációs projektekkel mutattuk és mutatjuk be, hogy milyen is egy ilyen „zöld busz”, ezekkel néhány megyeszékhelyeken már találkozhatott is a nagyközönség.
A magyar állam aktuális feladatai között jelenleg milyen súlyt képvisel a klímavédelem? Arra gondolok, hogy a járványkezelés égető feladata sok mindent háttérbe szorít, ugyanakkor a tudósok szerint a klímaváltozás a járványoknak is kedvez.
Értelemszerűen a koronavírus-járvány egy olyan rendkívüli szituációt teremtett, ami mindennél nagyobb figyelmet igényel a kormányzattól. Ilyenkor elsődleges feladat a járványügyi kihívás minél gyorsabb kezelése. Ettől függetlenül persze a munka nem állt meg a többi területen sem, szépen haladtunk előre a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv megvalósításában is. Nézzük például a napelemek fejlődését Magyarországon: már most elértünk annak határára, hogy a napenergia hasznosításában megközelítjük a Paksi Atomerőmű kapacitását. Ez egy-két éve még nagyon távolinak tűnt.
A gazdaság növekedése folyamatosan növekvő energiaigénnyel jár. Hogyan és mennyire lehet így a klímavédelmi szempontokat érvényesíteni?
A gazdaság növekedése elengedhetetlen Magyarország szempontjából. Itt az a fontos, hogy szét tudjuk választani a gazdasági növekedést a károsanyag-kibocsátástól, az emissziók növekedésétől. Ebben a tekintetben hazánk nemzetközi viszonylatban is elég jól teljesít. Az Unióban 1990-et tekintik kiinduló évnek, ehhez képest nézik a változást. A bázisévhez képest 33 százalékkal csökkentettük Magyarországon a szén-dioxid kibocsátásunkat. Arra törekszünk, hogy az emissziócsökkentés ne a gazdasági növekedés rovására történjen. Ezt tervezzük a jövőben is továbbvinni. Nagy lehetőséget látunk abban, hogy az új, környezettudatos technológiák egyben gazdaságfejlődési potenciált is jelentenek. Igyekszünk jó pozíciókat foglalni az iparfejlesztés területén is, hogy a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia megvalósítható legyen. Ezzel tudjuk megőrizni az új generáció számára a teremtett világunkat, és gondoskodni gyermekeink és az ő gyermekeik jövőjéről is.
(Velek Domonkos)
A cikket az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja
