Mióta az ember a Földön él, mindig is izgatta a körülötte lévő világ. A növények ugyanolyan titkokat rejtenek, mint az állatok. Nagyon sok különleges faj van körülöttünk melyek keletkezését, olykor létét, még mindig homály fedi a tudósok előtt. Vannak viszont olyanok, melyeket a botanikusok már megfejtettek, mégis tulajdonságaik megbotránkoztatóan hatnak az emberre.
Manszanilyafa
Ezt a fajta fát az Egyesült Államokban, a Karib-térségben és a Bahama-szigeteken találhatjuk. Különlegessége, hogy minden egyes része erősen mérgező, ezért a helyiek táblákkal jelölik meg őket. Termésük nagyban hasonlít a közönséges almára, viszont ennek a termése lassú, fulladásos halált okoz. A manszanilyafa termel egy különleges nedvet is, mely bőrre kerülve súlyos sérüléseket okoz. Továbbá esős időben sem tanácsos a fa alatt tartózkodni, mert az esőcseppek összekeverednek a fa nedvével és savként marják az ember bőrét. Talán azt gondolnánk, hogy a növény kivágása után veszélytelen, viszont maga a fa égetése is okozhatja a vesztünket. Az égetéssel járó füst jobb esetben ,,csak” vakságot, nagyobb dózisban agykárosodást, halált okoz.
kép forrása: erdekesvilag.hu
Gympie gympie
Ez a növény a védekezés nagymestere. A rózsához hasonlóan ,,szúrós védelmet” fejlesztett magának. Levelét sűrűn szúrós tüskék fedik, melyek egyetlen apró érintésre rendkívül erős neurotoxint bocsátanak ki, ami akár hónapokra is képes kínzó fájdalmat okozni az áldozatnak. Az Ausztrália esőerdőiben megtalálható cserje már ironikus tulajdonsága, hogy a gyümölcse viszont ehető.
kép forrása: australiangeographic.com
Kavicsvirág
A kavicsvirágot mostanában kavicskaktusznak is szokták nevezni. A Dél-Afrikában őshonos növényt élőhelye nagy kihívás elé állította, mivel a csapadék nem éri el az évenkénti 500 mm-t, ezért a növénynek, csak úgy, mint a kaktusznak, meg kellett tanulni alkalmazkodni az időjáráshoz. A legnagyobb szárazság idején képesek köd és pára cseppekkel is fent tartania magát. A kavicsnak való álcázása elsősorban a szomjas növényevőknek szól. Mostanában a kavicsvirágok már Magyarországon is megvásárolhatóak, mint házinövény.
kép forrása: agraroldal.hu
Szemérmes mimóza
Ahogyan a neve is sugallja, ez a növény az egyik legérzékenyebb faj a világon. Igazán kevés olyan növényt ismerünk, melyek maguktól képesek azonnali, gyors mozgásra. A szemérmes mimóza viszont ezen kevés fajok egyike. A legkisebb érintésre, szélfuvallatra, esőcseppre összecsukódnak a leveleik (mint a csiga húzódik vissza a házába), majd mikor már elmúlt a ,,veszély”, akkor pár perc múlva nyílnak ki újra. A 1,5 méteres cserje manapság már minden trópusi erdőben megtalálható szerte a világon.
Óriás bűzvirág
Nevén kívül nem sokban hasonlít névrokonaihoz. Se szára, se levele nincsen, mivel élősködőnövényként egy gazdanövényen tenyészkedik, az összes szükséges tápanyagot tőle szívja el. Barnásvörös–téglavörös színű virága az 1 méter átmérőt is elérheti, össztömege pedig leggyakrabban 15 kg körül szokott lenni. Nevét a rothadó húsra emlékeztető szagáról kapta, mellyel odacsalogatja magához a beporzását végző méheket, rovarokat.
kép forrása: gardenista.hu
Velvícsia
Szintén Dél-Afrikában megtalálható növény nevét az őt 1859-ben felfedező osztrák botanikusról, Friedrich Welwitsch kapta. Megjelenésében semmi különöset nem tapasztalhatunk, viszont legnagyobb érdekessége a növénynek, hogy a nagy szárazság ellenére, ami az élőhelyét jellemzi, 500-600 évig él. Egyes példányai pedig 2000 évet is képesek megélni. A ,,kitartása” jeléül a velvícsia Namíbia címerében is helyet kapott.
kép forrása: 24.hu
Fojtófüge
Ez a faj a karibi-térségben, Mexikóban, és Közép-Amerikában honos. Igen különös élettel rendelkezik, hiszen parazita életmódot folytat. Madarak ürülékeként jut fel a gazdafára és ott kezdni meg életét. Az elején, ameddig indái nem érnek le a talajra, saját magának termeli meg a szükséges tápanyagot, viszont mihelyst eléri a talajt gyökeret vet, és elkezdi elszívni a gazdanövénytől a talajban lévő tápanyagot, kitakarja előle a napfényt, és szépen megöli. Az indákkal körbefonja a fa törzsét, így pedig kialakul a fojtófüge jellegzetes fásult indákból álló immár saját törzse.
kép forrása: Szép világunk magazin
Titánbuzogány
A különleges trópusi növényt 1978-ban fedezte fel az olasz botanikus, Odoardo Beccari Szumátrán, ahol máig igen elterjedt. Az akár 85 kg-os súlyt elérhető növény (az Óriás bűzvirághoz hasonlóan) rettenetesen büdös dögszagot áraszt, aminek egyfelöl védekező funkciója is van, másrészt viszont magához vonzza a beporzást végző legyeket. Érdekessége, hogy a föld alatt található olykor 1 mázsás gumóját Szumátrán élelmiszerként is felhasználják nagy keményítőtartalma miatt.
kép forrása: hobbikert.hu
Pompás papagájvirág
Ezzel a virággal lehet, hogy már többen is találkoztak, mivel feltűnő formája miatt, és hosszú élettartalma miatt, a virágárusok egyik kedvelt növénye. A feltűnő virágú papagájvirág gondozása viszont nagy odafigyelést igényel, amennyiben otthonra választunk egyet saját gondozásra. Ennek ellenére egy évben kétszer is virágot hoz, és ha jól van tartva, akkor igen gyorsan fejlődik évekig csodálatos díszeként otthonunknak.
kép forrása: edenkert.hu
Kadupul
Kadupul a világ egyik legszebb, de legdrágább virága. Ára pénzben viszont nem meghatározható, mivel még sosem bocsátották áruba. A Sri Lankán élő növény különlegessége, hogy havonta legfeljebb egyszer virágzik, teliholdkor. Este 10-11 óra körül, körülbelül 2 órán keresztül hozza virágát, viszont az már hajnalra teljesen elhervad. Pont ezért a rövid élettartalmú virága miatt nem értékesíthető maga a növény. A kadupult különben a hindu mitológia a mennyei Naga legendás virágának tartják.
kép forrása: imgur.com
Ha téged is érdekel bolygónk védelme, ne felejtsd el meglátogatni a nagydiaktesztek.hu-t, ahol Klímatesztünk kitöltésével értékes nyereményeket is nyerhetsz!
(Erdős Lilla)
