Lágyan ropogó tűz, csillagos égbolt, vízesések, teljes zen és önmegvalósítás. Valami hasonló csendélettel találkozhatunk, ha Instagramon vagy Pinteresten nézünk utána a Vanlife – azaz a lakóautós életforma – jelenségének. Ez a mozgalom azonban korántsem csupán a tökéletesen szerkesztett posztokról és a mélységes nyugalomról szól.
Az életforma születése
2011 tavaszán járunk, amikor Foster Huntington amerikai dizájner felmondott a New York-i Ralph Laurennél és minden tulajdonát összezsúfolva egy Volkswagen T3 Synchroban kezdett új életet. Huntington #Vanlife hashtaggel posztolta élményeit és botladozásait újdonsült életmódját illetően, amellyel több mint 6 millió embert inspirált szerte a világon.
A mozgalom azóta futótűzként terjedt és mai napig töretlen a népszerűsége. Persze korábban is volt példa arra, hogy emberek felkerekedtek és mindent maguk mögött hagyva, alig néhány holmival próbáltak szerencsét. A Vanlife életmód köré azonban mára egy közösség is felépült, amely tagjai változatos okok miatt tették le voksukat a nomád körülmények mellett. A motiváció sok esetben az extrém magas lakás- és gépjárműfenntartási költségekre vezethetők vissza: hiszen mi értelme rezsit és bérleti díjat fizetni egy lakásért, ahová éppen csak aludni megyünk haza két munkanap között? Mi értelme fenntartani egy olyan autót, ami naphosszat a munkahely előtt cövekel, hogy aztán hazafuvarozzon minket? A Vanlife életmódot választók gyakran valamilyen magasabb cél elérésére spórolnak, legyen szó a nyugdíjról, egy vállalkozás elindításáról vagy éppen tanulmányok finanszírozásáról. Akadnak persze olyanok is, akik pusztán kíváncsiságból vagy kalandvágyból vágnak bele ebbe a semmivel sem összehasonlítható utazásba. Az időtartam is igazán széles spektrumon mozoghat: míg egyesek csupán egy néhány napos, hetes „nyaralásként” ízlelik meg a Vanlifeot, addig mások akár évekig is képesek az utakon élni.
Önmegvalósítás és harmónia, vagy bogarak és kényelmetlenségek?
Az anyagiak mellett természetesen egyéb tényezők is állnak a jelenség népszerűségének hátterében. A Vanlife többnyire nem egy rövid nyaralás, kiszakadás a hétköznapokból, hanem annál valami sokkal több. A nomád életforma képviselői a megszokott berendezkedésnek, a status quo-nak fordítanak hátat, fejest ugranak az ismeretlenbe, miközben az igazán értékes dolgokra fókuszálnak. Ez az életstílus nagy alkalmazkodókészséget, kitartást és persze bátorságot is kíván, sőt lemondásokban sem szűkölködik. Cserébe olyan tanulságokat tartogat, amellyel az ember közelebb kerülhet saját magához.
Mindez persze nagyon csábítóan hangzik, de aki emellett az életforma mellett teszi le a voksát, annak a pozitívumok mellett egy rakás kellemetlenséggel is kell számolnia. Kezdve azzal, hogy a Vanlife névvel ellentétben az utazók napjaik nagy részét nem a furgonban töltik – legyen az bármennyire kényelmes, jól felszerelt. Sokkal többet vannak a természetben, ami együtt jár a bogarak állandó jelenétével és az időjárási viszontagságokkal is. Emellett magával a furgonnal is rengeteg a teendő: nagyon fontos rendet tartani a járműben, hiszen egy ennyire apró területen könnyedén eluralkodhat a káosz. Vannak olyan furgonok, amelyek „kemping mód” és „utazó mód” között állíthatók: ezek felállítása időbe telik, ráadásul valamennyi éjszakai pihenőnél, majd újraindulásnál el kell végezni. Ahogy már arról korábban szó volt, a Vanlife életmód nem egyenlő egy vakációval. Az életforma követői közül rengetegen dolgoznak, végeznek valamilyen munkát a furgonból: legtöbben online feladatokat látnak el, akár szabadúszóként tevékenykednek, vagy éppen saját vállalkozásukat irányítják, miközben úton vannak. Ezen kívül akadnak olyanok is, akik masszázst, vagy kozmetikai szolgáltatást kínálnak a furgonban az épp arra járóknak. A munka és az utazás összeegyeztetése alapos szervezést és persze rugalmasságot is igényel.
Zuhanyzás és állandó gyorsételfogyasztás – hogy néz ki mindez a gyakorlatban?
Az első lépés természetesen a furgon kiválasztása, majd annak átformálása és egy élhető belső tér kialakítása. A lépésekről, hasznos tanácsokról sok-sok furgonlakó számol be a Youtubeon.
Ha már útra készek vagyunk, érdemes utánanézni a letáborozási lehetőségeknek. Számos kemping, parkoló vagy éppen magánterület kínál megpihenési lehetőséget a Vanlife-ot követő utazóknak. Egyes opciók pénzbe kerülnek, míg máshol teljesen ingyenesen parkolhat a furgon. A fizetős helyeken természetesen a körülmények is színvonalasabbak, van lehetőség például vécé- vagy zuhanyhasználatra.
Létezik olyan furgon, amelyikben beépített zuhany és toalett is található, azonban ezek hatalmas teret szakítanak ki az egyébként is limitált területből, így a legtöbb utazó lemond erről a komfortról. Akadnak, akik benzinkúton, kempingekben vagy kamionos-szállókon tisztálkodnak, míg mások nedves törlőt használva oldják meg a higiéniai kérdéseket. A legtöbb furgonlakó egyébként nem ragaszkodik a mindennapos tisztálkodáshoz, jellemzően néhány naponta zuhanyoznak.
A szennyes ruhákat jellemzően egy városi mosodában tisztíttatják. Mivel az életforma lényege a városi életből való kiszakadás, ezért az utazók igyekeznek minimalizálni a városban töltött időt, és egy nap alatt mindent elintézni, – legyen szó bevásárlásról vagy tankolásról – hogy minél hamarabb visszatérhessenek a természetbe.
Külső szemmel azt gondolnánk, hogy a furgonlakók minden nap benzinkúton vagy gyorsétteremben étkeznek és nem fektetnek hangsúlyt az egészséges táplálkozásra. Ez egyáltalán nincs így! A legtöbb furgon minikonyhával felszerelt, amihez többek között kávéfőző, kenyérpirító és turmixgép is tartozik – a limitált helynek köszönhetően a legtöbb utazó könnyed, friss és egyszerűen elkészíthető ételeket fogyaszt.
Érdekes kérdés a levelek kézbesítése, hiszen hová vigye a postás a küldeményt, ha a lakóknak nincsen állandó lakcímük és folyamatosan úton vannak? Természetesen erre is van többféle megoldás: sokan egy barát, vagy családtag lakcímét adják meg rendelésnél, míg mások egy közeli postára vagy csomagátvevőre kérik a rendelésüket. Arra is van lehetőség, hogy egy kemping címére érkezzen a küldemény, ez azonban járhat extra költségekkel.
A piszkos anyagiak
Kétségtelen, hogy a lakásfenntartással járó rezsiköltségek, bérleti díjak, biztosítások és egyéb kötelezettségek óriási terhet rónak az ember pénztárcájára, így sokan gondolkoznak el a Vanlife-on, mint spórolási lehetőség. A valóság valamivel kiábrándítóbb, mint azt elsőre gondolnánk, hiszen a furgon fenntartása sem ingyenes, és a bevásárlások továbbra is ugyanakkora költséget jelenthetnek. Az, hogy mennyi pénzt lehet megtakarítani a Vanlife-fal nagyon egyéni, a lakók preferenciáitól függ, attól, hogy milyen távolságokat utaznak, és hogy mekkora komfortról hajlandóak lemondani.
Hogyan hat a furgonélet a kapcsolatokra?
A 24 órás együttlét és az állandó közelség próbára teheti még a legstabilabb kapcsolatokat is. Sok pár tart attól, hogy a Vanlife túl nagy próbatétel lenne a kapcsolatuk számára. Tapasztalt utazók arról számolnak be, hogy valóban akadnak nehéz pillanatok és megpróbáltatások, de mindezek átvészelhetők, ha mindkét fél számára elsődleges prioritás a kapcsolat. Nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikációra, akár legapróbb kellemetlenségek átbeszélésére és persze hajlandóak áldozatot is hozni a másikért. A magánszférával sem lehet különösebb probléma, hiszen az étkezéseken, az utazáson és a éjszakázáson kívül a nap többi részében mindkét félnek van lehetősége elvonulni a természetben és magára fókuszálni.
A háziállatokat illetően is hasonló a helyzet, rengeteg furgonlakó utazik kutyával, macskával. Persze észben kell tartani, hogy egy állat igényei nem egyeznek meg az emberével, esetenként több mozgásra van szüksége, sőt a forróság is veszélyes lehet számára. Minden döntés meghozatalakor tekintettel kell lenni a kisállat érdekeire, ha azonban ez működik, akkor csodás élmény lehet a közös Vanlife.
(Bezzeg Hanna)
források: https://gnomadhome.com/vanlife-how-to/
https://roadster.hu/vanlife-avagy-igy-lett-lakoautos-utazasbol-legcoolabb-mozgalom/
