Erre a kérdésre akartam választ találni egy kérdőív segítségével. Egy hét alatt több mint százan válaszoltak kérdéseimre, ezeknek több mint 50%-a a 16-17 éves korosztályt erősítette, egyharmaduk pedig a 18-19 éves korosztályt. A kitöltők kb. 63%-a volt nőnemű. Cikkem fényt derít többek között arra, mit hallgatnak a fiatalok, ha szomorúak vagy ha vidámak, hányan hallgatnak magyar zenéket és mennyire hat rájuk zenei ízlésük.
A zene ott van életünk minden egyes pillanatában: hallgatjuk utazás, tanulás közben vagy éppen ha szomorúak vagy vidámak vagyunk. Sokan klasszikus, rock vagy úgynevezett “szomorú zenét” hallgatnak, mikor bántja őket valami, ha pedig vidámak, pörgős, rockos, esetleg techno zenéket indítanak el lejátszási listájukon. Érdekes módon az embernek sokszor inkább a hangulatához illő zenékre fordul inkább a tekintete, ezzel mélyítve el magában még jobban az adott érzést. Ez ebben a kérdőívben is visszaköszönt. Viszont köztudott, hogy a zenének hangulat változtató ereje van. Sajnos csak egy-két embernél láttam azt, hogy próbál vidámabb zenéket hallgatni, mikor szomorú, ezzel próbálva változtatni hangulatán. Ez megmutatja, a fiatalok szeretik sokkal inkább megélni az adott érzést, mintsem változtatni azon. Legyen az vidámság vagy szomorúság. Természetesen a hangulatváltozás fordítva is bekövetkezhet: ha véletlen becsusszan a műsorlistánkba egy Lewis Capaldi szám, 100%, hogy sírógörcs közepette keresünk utána újabb érvágós daraboknak. A Fontanus Magazin weboldalán találtam egy cikket, amiben pont erről kísérleteztek: vajon tényleg a hangulataink áldozatai vagyunk? Érdemes elolvasni és vele együtt kipróbálni a cikk végén tanácsoltakat. A kérdőívből továbbá kiderült, a fiatalok szomorú dalai között biztosan ott van Lewis Capaldi és Lil Peep neve, illetve a klasszikus és rock zenék változatai. A vidám darabok között a retro, hip-hop, techno, pop és szintén rock zenei stílusok kerültek elő.
Ahogy sejtettem a fiatalok legnépszerűbb zenei műfajai a pop, a rock, illetve a rap volt, ezek mellett megjelent néhány helyen a klasszikus, retro, techno, hip-hop zene is. Viszont meg lehet-e határozni egy ember személyiségét azok alapján, hogy milyen zenéket hallgat? A kitöltők majdnem fele azt állította, valamennyire meg lehet határozni, 25%-uk pedig azt, hogy igen vagy nem minden esetben. Ez a válasz meglepett, mert azt hittem szinte mindenki az igenre fog nyomni. A 21. században szerintem már tényleg lassan ott tartunk, hogy egy Instagram vagy Facebook profilból, illetve egy lejátszási listából is meg lehet már mondani milyen típusú az adott ember, mert a zene nem csak hangulatunkba, hanem öltözködésünkbe, viselkedésünkbe is beleszólhat. A legtöbben azt válaszolták, főleg hangulatukat határozza meg a zene, majd csökkenő sorrendben utána a produktivitást, relaxációt, viselkedést, tánc mozdulataikat, a baráti kört és legvégén az öltözködést.
De vajon honnan szerzik a mai fiatalok zenei ízlésüket? Legtöbben az internetről, feltételezhetőleg a mostanában elterjedt Tiktokról inspirálódnak, ahol az új dalok mellett, régebbi számokat is visszahoznak a trendek (pl.: a Grease-ből is ismert Hopelessly devoted to you-t). 5 híján majdnem ugyanannyian jelölték be, hogy barátaiktól is rendszeresen ismernek meg egyes dalokat, a kitöltők fele pedig a családjától is örökölte zenei ízlését. Sokan állították, hogy egyáltalán nincs meghatározott zenei ízlésük, bármilyen számot meghallgatnak, ami tetszik nekik.
Arra is kíváncsi voltam mikor hallgat az átlag tizenéves korosztály legtöbbször zenét. A kitöltők közel 100% jelölte, hogy utazás közben is hallgat zenét. A második legtöbbet jelölt a “csak úgy”, tehát semmilyen tevékenységet folytatva relaxálnak és élvezik a zenét. Ezeken kívül sokan zuhanyzáskor, sportoláskor és egyéb tevékenységhez is hallgatnak zenét, vagy mikor a barátaikkal vannak. Sokan jelölték még, hogy tanuláshoz is hallgatnak zenét, ami fejleszti produktivitásukat. Számomra hihetetlen, de tényleg létezik olyan, aki csak akkor tevékeny, ha egy kis zene megindítja a fogaskerekeit. Ha már tevékenységek, kevés olyan tizenévest ismerek, aki nem szeret bulizni járni, vagy csak szórakozni menni a barátaival. De milyen zenékre táncolnak szívesen? A válaszok nagyon megosztóak voltak. A kitöltők 41%-a a retro dalokat, 28%-uk a techno-t preferálja, 34%-uk bármire tud mozogni, 9%-uk pedig a magyar rap zenéket pártolja. Meglepődésemre 18%-uk egyáltalán nem jár bulizni. Nem mintha “elítélném” az ilyen embereket, szó se róla, csak meglepett, hisz úgy gondolom előbb vagy utóbb az ember belekerül ebbe a korszakába is. Valakinek előbb jön és hamarabb végződik, valakinél tovább tart, de lehet valakinél még el sem kezdődött. Viszont a válaszolók 86%-a már volt koncerten vagy fesztiválon, ebből 27% rendszeresen jár is, mikor nincs vírus. Ezek szerint a kültéri rendezvények és koncerthelyek vonzóbbak, mint a nyomorgó szórakozóhelyek.
Ha már említettük a magyar zenéket, kíváncsi voltam mennyire érdekeltek a fiatalok a hazai zeneipar szépségeiben. Ez esetben is hatalmas volt a megosztottság. 40%-uk gyakran, míg körülbelül 47%-uk ritkán hallgat magyar dalokat, ezeknek 13%-a egy héten többször, valakik meg csak akkor, ha olyan társaságban vannak. Valami ilyesmire tippeltem, mikor feltettem ezt a kérdést a kitöltőknek. Mikor körbenézek körülöttem, észreveszem a tipikus klikkesedés folyamatát. Akarva-akaratlanul vannak “ilyen” és “olyan” társaságok, akik teljesen más értékeket képviselnek vagy tartanak fontosnak. Több szempontból fel lehet osztani a társadalmat, ez is egy ilyen: fel lehet osztani a fiatalok zenei ízlését a magyar zenét kedvelőkre és nem kedvelőkre. Viszont annak örültem, hogy csak a megkérdezettek 7%-a nem hallgat soha magyar zenét.
Volt szó műfajokról, dalokról, szokásokról, de még a készülékekről nem. Miről hallgatnak a fiatalok zenét? Természetesen mindenki bejelölte az okostelefont, ami ma már mindennap ott forog a kezünkben, szinte már belerohad a tenyerünkbe, de akkor is átnézzük még egyszer az Instagram feedet, miközben a Spotify-n hallgatjuk kedvenc zenéinket. 63%-a fiataloknak jelölte be még a hangfalat, 61%-uk a laptopot, 40%-uk pedig a tv-t, mint zenehallgatási forrást. Sajnos, ahogy manapság a statisztikák mutatják, itt is a rádió kapta szinte a legalacsonyabb szavazatot (22 ember jelölte be). Régebbi cikkemben írtam már a rádió és a zeneipar kapcsolatáról, mely megmutatta számomra, ha nem történik valami “reform” vagy bármi újítás a rádióval kapcsolatban, szép lassan elavul a mostani generáció számára. 12-en bejelölték, hogy bakelit lemezt is szoktak hallgatni, ami szerintem egy nagyon cool dolog, jó tudni, hogy még ilyen is van. Emlékszem még a régi Hello Kitty-s mp3 lejátszómra – tuti minden lánynak volt ilyen –, rengeteget hallgattam rajta a szüleim által ajánlott akkori bomba slágereket. Ma már az mp3 lejátszó is elavultnak számít, hisz ott a telefon, ott a YouTube, a legnagyobb zeneadatbázis, amit valaha ember alkotott, miért is lenne szükség egy ilyen kis kompakt eszközre? Jó volt amíg tartott, de búcsút kellett mondanunk ezeknek a Hello Kitty-s lejátszóknak.
Mint kiderült, a fiatalok tanulás közben is hallgatnak zenét, hogy növeljék produktivitásukat. A tanáraim mindig azt mondták, fontos a nyelvtanulásban az adott nyelven filmeket, sorozatokat nézni és esetleg zenéket hallgatni. Azt mondták, ha egyszerre hallod és olvasod a szöveget, egy idő után rááll az agyad az adott nyelvre, segíti a kiejtésedet és a beszédértést. Nekem ezek sosem segítettek, inkább miután már megtanultam a nyelvet, akkor értettem meg a szöveget és ennyi volt. De a kitöltők máshogy gondolták: több mint felük azt jelölte, hogy igenis segített nekik a zene a nyelvtanulásban, 35%-uk pedig azt jelölte, csak kicsit segített.
Köszönöm minden egyes kitöltőnek, hogy időt szántak válaszaikra. Voltak érdekes arányok, de összességében valami ilyesmire tippeltem a fiatalok zenehallgatási szokásaival kapcsolatban.
Ha te is rendszeres zenehallgató vagy, látogass el a nagydiaktesztek.hu-ra, ahol zenei tesztünket kitöltve értékes nyereményeket nyerhetsz!
(Vincze-Hajnal Blanka)
