Elsősorban az angolszász országokban ünneplik október 31-én halloweent, de nálunk is egyre elterjedtebbek az ehhez kapcsolódó hagyományok, mint a tökfaragás vagy a beöltözés. Erről az időszakról talán mindenkinek a félelmetesebbnél félelmetesebb jelmezek, álarcok, dekorációk, vagy az ijesztő rémtörténetek jutnak az eszébe. Halloween estéjén van, aki buliba megy, de egy bekuckózós, horrorfilm nézés, esetleg rémtörténet olvasgatás is igazán izgalmas program lehet. Rémtörténetekből pedig annyi van a világon, mint égen a csillag. Ezekből válogattam néhány érdekes, hátborzongató magyar sztorit, legendát.
Boszorkányok Szegeden
Az 1700-as évek végén a magyarországi boszorkányperek ítéleteit nagyrészt a szegedi Boszorkányszigeten folytatták le. Több mint száz embert, férfiakat és nőket is egyaránt küldtek máglyára boszorkányság vádjával. A város egykori bíráját is, a 82 éves Rózsa Dánielt, aki egyben a leggazdagabb lakos is volt, 1728-ban máglyára küldték, ahogy az őt megvádoló Kökényné Nagy Anna bábaasszonyt is. A helyiek ma is úgy tartják, hogy éjszakánként ott bolyonganak az egykor meggyilkolt lelkek és hallani a sikolyaikat, jajveszékeléseiket.
A boszorkányperek előzménye az 1700-as évek elejére tehető, amikor rendkívüli nyugtalanság jellemezte Szegedet, mivel a török hódoltság alóli felszabadulás után megnőtt a csavargók és koldusok száma, egyre több összetűzésbe keveredtek az emberek. Az 1720-as években ráadásul hosszantartó aszályos időszak sújtotta a várost, nem volt csapadék, kiürültek a magtárak, majd a hosszú szárazságot egy hatalmas vihar követte. A papok szerint mindez az ördög és a vele cimboráló emberek, vagyis a boszorkányok műve, így elkezdődtek a szegedi boszorkányperek. Az egyik legelterjedtebb módszer arra, hogy megállapítsák ki boszorkány és ki nem, a vízpróba volt, melynek során a gyanúsított kezeit és lábait összekötözték, majd így vízbe eresztették. Aki fent maradt és lebegett, az boszorkány volt. 1728. július 23-án 12 nőt és férfit égettek el máglyán a Boszorkányszigeten.
Fekete-kastély Balatonedericsen
A mára már teljesen elhagyatott balatonedericsi Fekete-kastélyban régen tragédiák sorozatai követték egymást. A kastélyt 1880-ban építtette Nedeczky Lajos István, melyet testvérének, Nedeczky Jenőnek adott el. Nedeczky feleségével együtt ideköltözött, de hitvese, Emma 1883-ban tüdősorvadásban meghalt. Ő volt a kastély első áldozata, ezután pedig gyilkosságok és öngyilkosságok sora következett. Az első 1912. július 2-án, éjfél előtt egy órával történt. A helyi gulyáslegény szerelmi féltékenységből meggyilkolta szerelmét, a kastélyban szolgáló szakácsnőt. A következő áldozat maga a tulajdonos, Nedeczky Jenő volt, aki gyógyíthatatlan reumatikus betegségben szenvedett, ezért a 74. születésnapján, 1914. március 12-én, éjfél után egy órával agyonlőtte magát. Ezután új tulaja lett a kastélynak, Vág Jenő, pesti ügyvéd személyében, aki feleségével költözött be 1928-ban. A férfi rajtakapta feleségét egy másik férfival, emiatt pedig öngyilkos lett. A nő szeretője beköltözött a kastélyba, de az özvegy őt is megcsalta, így ez a férfi is végzett magával. A harmadik férfiről feltételezések szerint kiderült, hogy egy tizenháromszoros bigámia vádjával körözött csaló, aki a nőt minden vagyonából kifosztotta, így annak el kellett adnia a telket. A kastély új férfi tulajdonosáról kiderült, hogy kettős ügynök volt a második világháborúban. 1945-ben emiatt ő is véget vetett életének.
A háború utáni évtizedekben a kastélyt egy ideig üdülőként üzemeltették, de jelenleg elhagyatottan áll.
Szellemtelep Budapesten
A budapesti Pozsonyi utcai lakótelep egy felszámolt temetőre épült 1969 és 1972 között. Állítólag a munkálatok közben is már történtek furcsa dolgok, a munkások látni és hallani véltek elsuhanó lényeket, az éjjeliőrt pedig egyszer látták elfutni valami elől a kutyájával. Gyakoriak voltak a meghibásodások is és az apróbb balesetek. Mindezek nem tántorították el a lakókat a beköltözéstől. Beköltözés után azonban néhányan ijesztő hangokat véltek hallani, különösen éjjel. Recsegő-ropogó hangok, sikolyok, léptek zaja, ijesztő jelenségek. Előfordult egyes lakóknál, hogy a villany magától kialudt, a tévé minden előzmény nélkül bekapcsolt. Voltak akik annyira megrémültek, hogy megpróbáltak megszabadulni a lakásuktól, de vagy nem, vagy csak nagyon nehezen sikerült eladni. A lakótömbök megkapták a Szellemtelep elnevezést. A pánik azóta csendesedett, de még mindig érzékelik páran a szellemjárást.
A siroki várúrnő
A következő történet egészen a régmúltba nyúlik vissza. Egy szóbeszéd szerint a siroki vár középkori várúrnője, Kompolti Gizella naplemente után kísért a várnál. A legenda szerint, Gizella apja halála után visszavonultan élt, úgy döntött, soha többé nem akar boldog lenni. Azonban egy daliás vitéz elrabolta a szívét, amikor hetedmagával szállást kért tőle. A szerelem viszonzott volt, de a többi vitéz is szemet vetett az úrnőre, így megküzdöttek Gizella kegyeiért. A hölgy választottja elesett, ezért az úrnő inkább leszúrta a győztest, majd a mélybe ugrott a vár bástyájáról. Azóta az arra járók időnként látni vélik Gizella szellemét, ahogy napnyugta után megjelenik a siroki vár romjainál, és újra-újra a mélybe veti magát. Egyes elbeszélések szerint, még a hét vitéz is felbukkan, akik szintén leugranak a várfalról.
A tiszazugi arzénes asszonyok
Ahogy a címből is látszik, a történet egy csapat tiszazugi asszonyról szól, akik 1911-1929 között egyes becslések szerint 300, Bodó Béla történész szerint pedig csak 45-50 körüli embert mérgeztek meg. Elvileg a helyi bába, Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsanna buzdított fel asszonyokat arzén használatára. A nő légypapír vízbe vagy tejbe áztatása során nyert arzénnal mérgezte meg először csak a macskáit, majd több asszonyt is rábeszélt erőszakos férjük, vagy „nem kívánt” gyermekük arzénnal való meggyilkolására. A gyilkosságsorozat mintegy 18 évig tartott a térségben. Huszonnyolc gyanúsítottat állítottak bíróság elé, akikre mintegy 162 gyilkosságot tudtak rábizonyítani. Fazekas Gyuláné az őt elfogni szándékozó csendőrök láttán 1929. július 19-én öngyilkos lett, „lúgkő mérgezés által”.
(Források: Nlc.hu, Újpest.hu, Heol.hu, Wikipédia, Szegedtourism.hu, Egyperceskrimi.blog.hu)
(Zachariás Zsuzsanna)
