Ha a Baptista Szeretetszolgálatról hallunk, elsőre a természeti katasztrófák során nyújtott segítséget, a felépített árvaházakat és esetleg a jelképes örökbefogadást említenénk. Ugyanakkor ezen tevékenységei mellett a Szeretetszolgálat jelentős szerepet vállal a klímavédelemben is.
Még a DUE nyári médiatáborában mesélt erről nekünk Horváth Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat program koordinátora, és Baczkó Zsuzsanna projekt koordinátor.
Horváth Sándor a klímaváltozás és a migráció közötti összefüggésekről azt mondta, hogy a klímaválságnak van egy emberi arca. „Vannak olyan emberek, akik a klímaválság negatív hatásai miatt kénytelenek elhagyni az adott életterüket, országon belül, vagy akár országokon keresztül más helyre kell vándorolniuk. És ez szociális problémát fog jelenteni az adott országnak.
Mi, mint humanitárius szervezet pedig előbb utóbb találkozni fogunk ezekkel az emberekkel, hiszen perifériára kerülnek, elveszítették a megélhetésüket, vagy hajléktalanokká válnak, és olyan szociális intézkedésekre szorulnak, amiket az intézményeinken keresztül tudunk biztosítani a részükre.”
Baczkó Zsuzsanna projekt koordinátor hozzátette, hogy a Szolgálat nem csupán a szociálisan rászoruló, elvándorló embereknek a támogatását tartja fontosnak, hanem az olyan szervezetekét is, amik a klímaváltozás ellen tesznek.
„A zászlóshajónkra tűztük a klímaváltozás elleni küzdelmet, valamint az ezzel foglalkozó szervezetek támogatását. Ezzel kapcsolatban több pályázatunk is volt, Ilyen volt a No Planet B, aminek az volt a célja, hogy megtaláljuk azokat a kis szervezeteket, amik helyi szinten foglalkoznak Magyarországnak mezőgazdaságának védelmével, egyes burgonya- és almafajták védelmével, valamint olyan bevásárlóközösségeket fejlesztenek, amelyek egymás között tudják elcserélni, és szállítani ezeket a termékeket. Fontosnak tartjuk ezeknek a szervezeteknek a fejlesztését, és azt is, hogy adjunk nekik hangot, ha nekik kevés van, és az embereket segítsük elmélyedni a klímavédelem témájában.”
A Szolgálat másik kiemelkedő, a klímaváltozáshoz kapcsolódó nemzetközi projektje a Climate of Change, aminek fókuszában azok a gazdasági megközelítések állnak, amelyek képesek szembe menni korunk és gazdaságunk környezeti pusztításával. A 13 ország részvételével induló, összesen 40 hónapot átölelő, számos aktivitást és szervezetet egy cél mellé állító nemzetközi kampányban a Baptista Szeretetszolgálat képviseli hazánkat.
A Szeretetszolgálat csapatát erősíti Lévay Anna középiskolai tanuló, valamint Kiss Fanni, egyetemi hallgató, akik mindketten a nemzetközi kampány részeként megrendezett klímavédelemmel kapcsolatos vitaverseny nyertesei.
Ennek köszönhetően Fanninak lehetősége volt Kenyába ellátogatnia, ahol testközelből megtapasztalhatta a klímaváltozás hatásait. Továbbá részt vehet a hamarosan Egyiptomba megkérdezésre kerülő klímacsúcson, ahol a magyar fiatalokat fogja képviselni. Anna, pedig aki nemrég fejezte be középiskolai tanulmányait, Ciprusra utazhatott, hogy egy tanulmányi út során saját szemével láthassa az Európát is sújtó felmelegedés eredményeit.
„A Climate of Change program keretében látogattam el Ciprusra, 13 ország résztvevőivel együtt. Minden országból csak egy embert választottak ki, és egy hetet töltöttünk el a szigeten. Alapvetően a klímaváltozás Ciprusra gyakorolt hatását mentünk el megvizsgálni, hogy a saját szemünkkel is láthassuk az Európára gyakorolt hatásait, de rengeteget megtudtunk a klímaváltozásról, melyik ország milyen intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy megállítsák ezt a folyamatot. Emellett részt vettünk különböző workshopokon is, ami a klímavédelemmel kapcsolatos tudásunkat bővítette.”
Fanni így emlékszik vissza útjára:
„Sokkoló volt az, amit ott tapasztaltam, és kellett idő ahhoz, hogy feldolgozzam ezt az egészet. Nehéz volt visszaszokni a hétköznapi életembe. Sokszor eszembe jutnak az ott megélt élmények, rendszeresen tartom a kapcsolatos néhány ott élő emberrel és később szeretnék majd Kenyába visszatérni.”
Baczkó Zsuzsanna szerint a jelenlegi fiatalok már nem fognak tudni hatalmas, látható és tapasztalható változásokat elérni, viszont az ezzel kapcsolatos politikát még tudják befolyásolni. Ezt bizonyítja az a petíció is, ami által olyan szabályozási változásokért küzdenek, amelyek egészséges és fenntartható holnapot biztosítanak a jövő generációjának, segíthet jobb világot építeni az emberiség és a természet számára. Horváth Sándor, pedig úgy véli, hogy szülő-gyerek kontextusban teljesen máshogy jön át a mondanivaló, mintha egyik fiatal a másik fiatalnak üzen, mert egy hullámhosszon vannak, ezért is fontos, hogy a fiatalok hallassák a hangjukat.
Bihari Bernadett Luca
