Az ajándékozás alapvetően egy szép gesztus, amivel kifejezhetjük szeretetünket. Azonban karácsonykor hajlamosak vagyunk elveszíteni a kontrollt, és megvásárolni olyan dolgokat, amire valójában sem nekünk, sem az ajándékozottunknak nincs szüksége. És ezt a nagyvállalatok is jól tudják, nemhiába, már október végén elárasztanak minket karácsonyi reklámokkal és ajánlatokkal, hogy ezzel is ösztönözzenek minket a vásárlása.
Így nem mondunk újat azzal, hogy a karácsony bizonyos tekintetben profán ünnep lett, ami sokaknak üzletté, tárggyá, fogyasztássá alakult. De hogyan és mikor lett a szeretet ünnepéből a fogyasztás ünnepe?
Nos, ha tudni szeretnénk a választ, valahol a 19. század környékén kell keresgélnünk. A napjainkra jellemző nagy ajándékozás ekkor kezdett megszokottá válni. A második ipari forradalom pedig elhozta az olcsóbb, futószalag-szerű tömeggyártást számunkra. Így történhetett meg, hogy egyes fogyasztási cikkek már nem csupán a gazdagok kiváltsága, hanem az egyre növekvő középosztály számára is elérhető volt. Például a játékok.
Vásárlási szokásainkban az igazán nagy változást a 20. századi USA hozta el, ahol a karácsony egyfajta jelenséggé vált. Az amerikai álom és a gazdasági fellendülés időszaka a második világháború után egy egész iparágat szentelt az ünnep köré. A Függetlenségi Nyilatkozat után létrejött alkotmányba beépült egyház és állam szétválása révén az ország lakossága dönthetett arról, hogy az ünnepet a karácsonyhoz kapcsolódó vallási vonásokkal vagy anélkül ünnepeljék. Bár a karácsony mögött meghúzódó keresztény alapelvekről sem feledkeztek meg, de az olyan anyagi szempontok, mint a lakásfeldíszítés, az ajándékok vásárlása, az ételek elkészítése került előtérbe, mint e világi ünnep legjobb módja.
A karácsonyi ajándékozás hagyománya persze ennél sokkal régebbre nyúlik vissza; itt kezdődött az az időszak, amikor az együtt töltött időnél fontosabbá vált a „mi kerül a fa alá” kérdése.
Nézzük meg számokkal, mennyit és mire költ egy átlagos magyar ember az ünnepek közeledtével!
Bár a 2020-as év nem a legjobb példa, mivel a pandémiát sokak pénztárcája megsínylette, azonban ennek ellenére is legtöbben a 20-50.000 forint közötti sávot célozták meg. Ez a magyarok közel harmadára jellemző – derül ki a Cofidis Hitelmonitor 2020-as felméréséből. És, hogy mik a legnépszerűbb ajándékok? A szépségápolási cikkek és az illatszerek mellett ruházati cikkekre és kiegészítőkre költjük a legtöbbet, majd ezt követik az ételek és az alkoholos italok. A legkevesebbet pedig ékszerekre.
Forrás: penzcentrum.hu
Minél több, annál jobb?
A játékpiac teljes éves forgalmának 60%-a az ünnepi időszakban realizálódik – derül ki a Regio Játék adataiból. A 2000 fős mintán végzett felmérése alapján a nagyszülők többsége, mintegy 60%-a 2-3 ajándékkal lepi meg unokáját, míg a szülők 70%-a 3 vagy több meglepetést ad gyermekének. Azonban azzal, ha tárgyakkal halmozzuk el a legkisebbeket, csupán néhány órára tesszük őket boldoggá. A rengeteg játékra ugyanis minden kisgyerek gyorsan ráun. Hát még, ha egymást érik az újabb és újabb ajándékok! A kicsiknek valójában még idejük sem jut arra, hogy elmélyülten játszhassanak egyikkel, másikkal, hiszen a családi ebédek, vacsorák következő helyszínén már kapják is a következő darabokat.
Tegyük fel magunknak a kérdést: vajon akkor szeretjük jobban a gyermekeinket, ha Kínából vagy egyéb távol-keleti országból valami ijesztően gagyi, műanyag, nem újrahasznosítható cuccot rendelünk nekik, vagy ha a jövőjükre gondolva sokkal tudatosabban állunk hozzá a karácsony környéki ajándékozáshoz?
A karácsonyi vásárlás ökológiai lábnyoma
Legyen szó a karácsonyi menüről, rokonlátogatásokról, vagy akár ajándékokról, a környezetterhelés szempontjából az ünnepi időszak felér egy katasztrófával.
Hatalmas a karácsony ökológiai lábnyoma: a Stockholm Environment Institute (SEI) már 2007-ben arra jutott, hogy ez a 3 nap kiteszi az egész éves lábnyomunk 5,5%-át, vagyis három hétnek megfelelő fogyasztást és szemetet produkálunk. Az ajándékok mennyiségén túl óriási problémát jelent a csomagolás.
A szenteste égető közelségét érezve jóval többet és jóval kevésbé átgondolva vásárolunk. A nem kívánt ajándékoknak azonban mi is, a szeretteink és a Föld is megissza a levét. Ha nem vágyunk a bevásárlóközpontokban hömpölygő tömegre, és inkább online korzózunk az üzletek között, az interneten rendelt ajándékok még több csomagolással és a szállítás lábnyomával járulnak hozzá a már amúgy is tetemes ökolábnyom-lajstromhoz.
Ez idő tájt természetesen jóval többet is szemetelünk. A csomagolópapírok újbóli felhasználását nem segíti elő viszont a papír gyűrődése, a lehúzott cellux által hagyott foltok és az, hogy a legtöbb ajándékot általában csak tépéssel lehet kiszabadítani a csomagolásból. Így a kedves, esztétikára törekvő gesztussal rekordmennyiségű szemetet termelünk a csomagolóanyagokkal, szalagokkal, csokrokkal és masnikkal.
De akkor mivel lepjük meg szeretteinket?
Az ajándékok terén a legjobb az lenne, ha sokáig tartanának és legalább biztonsággal kidobhatóak lennének, így a közkedvelt elektronikai cikkek, ruhák és kozmetikumok első körben ki is estek mint fenntartható ajándéklehetőségek. A legzöldebb ajándékok a minimum helyben, etikusan készült, biológiai úton lebomló, vagy újrahasznosítható dolgok, vagy nem is tárgyi ajándékok lennének.
Ha pedig mindenképp ragaszkodunk a kézzel fogható ajándéktárgyakhoz, az általunk készített meglepetések, például már meglévő, esetleg használt tárgyak felújítása is opció lehet. Közhely, de mégis igaz, hogy a saját kezűleg készített ajándékokban benne van az ajándékozó szíve és a lelke. Egy másik megoldást jelenthet a másodkézből származó dolgok és az ajándékkártyák egy zöldebb karácsony felé.
És ne feledkezzünk meg a csomagolásról sem! Vagyis pont, hogy tegyük ezt.
Mindenki oda van a vitathatatlanul ünnepi, csillámos, szőrmés, fényes csomagolópapírokért, azonban ezekkel az a baj, hogy egyszerűen nem újrahasznosíthatóak. Ezzel szemben az ajándékzacskók évekig, a rokonság és a barátok között körbejárhatnak, csak arra figyeljünk, hogy ne írjunk se nevet, se dátumot rá.
Szuper csomagolóanyagot jelenthetnek ezenkívül megunt ruhadarabjaink is. Mindannyiunknak van egy régi, téli pulcsija, ami csak a helyet foglalja, de egyszerűen nincs szívünk kidobni. Azonban egy kis kreativitással remek csomagolás válhat belőle! Az alkohol már-már snassz karácsonyi ajándék, de egy ilyen újraértelmezett köntösben máris megvan benne az a plusz, ami egy igazán egyedi ajándékot jellemez.
Mindezeket leszámítva, mégis az jelentené a legzöldebb megoldást bolygónk számára, ha minél többen felismernék, hogy a lakásunkban felhalmozódó tárgyak hosszú távon nem tesznek minket boldoggá. Az ész nélküli vásárlások közepette a karácsony lényegéről szinte mindenki megfeledkezik. Bár az „ajándékozósdi” eredetileg jó ötletnek tűnik, és biztosan lehet ezt jól is csinálni, de mostanra teljesen rossz irányt vett az egész. A karácsonyünnepe totálisan elmaterializálódott: a szeretet ünnepe többé már nem a Kisjézust illeti, hanem a multikat és a bankokat.
Mi lenne, ha az ajándékok felkutatására és beszerzésére pazarolt erőforrásainkat inkább egymásra fordítanánk? Úgy vélem, ez sokkal több boldogságot okozhatna mindannyiunknak, mint egy akciósan megvásárolt kávéfőző, ami azután bontatlanul a szekrény tetején landol…
Bihari Bernadett Luca
A cikk a Technológiai és Ipari Minisztérium támogatásával jött létre!
