A legolcsóbb energia a fel nem használt energia

A legolcsóbb energia a fel nem használt energia

Az idén másodszor meghirdetett Nagy Diák Klímateszt célja az volt, hogy a játékosok ne csak felmérjék tudásukat a klímaváltozással kapcsolatban, de minél többet tudjanak meg a teremtett világ védelméről is. Év végére a klímahelyzet mellett az energia is központi kérdéssé vált. Deli Daniella, a Technológiai és Ipari Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára válaszolt kérdéseinkre.

Idén rekordszámú, közel 40 ezer fiatal kapcsolódott be a Nagy Diák Klímatesztbe. Ön szerint minek köszönhető ez a nagy érdeklődés? Évről évre klímatudatosabbak a fiatalok?

Valóban megfigyelhető az az örömteli trend, hogy a magyar fiatalok egyre nagyobb hányada tartja fontosnak a klímavédelmet és a klímatudatos életmódot. Ez köszönhető annak is, hogy a hazai és nemzetközi médiában egyre nagyobb teret kap a fenntarthatóság kérdése, illetve egyre több szervezet – vállalatok, think tankek, nemzetközi intézmények – tűzi zászlajára a klímaváltozás negatív hatásai elleni fellépést. A magyar kormányzat is célul tűzte ki a fiatalok fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségének növelését, ezt szolgálja például a fenntarthatóság, mint tantárgy bevezetése a középiskolákban.

Ön miért tartja fontosnak, hogy ez a korosztály valódi információkra, tényekre alapozva tájékozódjon a klímavédelemről és próbáljon cselekedni a teremtett világ védelme érdekében?

A klímaváltozás hatásai elleni fellépés egyre növekvő társadalmi népszerűsége okán egyre több tudományos alapú, szakértői anyag is születik Magyarországon és külföldön egyaránt. Fontos, hogy a fiatal korosztály, amelynek a jövője elsősorban függ a klímavédelem terén tett jelenlegi lépésektől, ezekből a hiteles forrásokból is tájékozódjon. Ezzel az elmélyültebb tudással ugyanis nagyobb eséllyel tudnak majd érdemi változásokat elérni a jövőben. Ezt a szakértői utánpótlás szempontjából is rendkívül fontosnak tartom.

Tavaly Steiner Attila államtitkár úrral a klíma és az energetika kapcsolatával zártuk a beszélgetésünket. Azóta nagy változások voltak a világban. Ön szerint az elszabaduló energiaválság mennyiben írja felül a klímavédelmi szempontokat?

A magyar kormány számára elsődleges szempont a magyar emberek energiaellátásának biztosítása, ami átmenetileg – az energiabiztonság érdekében – a hagyományos energiatermelés fokozott igénybevételét is jelentheti. Egyidejűleg a kormány klímavédelmi céljai változatlanok, azok teljesítésével továbbra is haladnunk kell. A klímavédelem és az energiatakarékosság egymással szoros összefüggésben álló fogalmak, nincs egymással ellentétes hatásuk, mivel az energiamegtakarítás szén-dioxid kibocsátás-csökkenéssel is jár. A megújuló energia felhasználás növekedni fog az elkövetkező években, így közép- illetve hosszú távon elmondható, hogy a jelenlegi helyzet nem hogy visszaveti, hanem épp ellenkezőleg, felgyorsítja a klímavédelmi szempontok által vezérelt zöld gazdasági átalakulást.

Bizonyos szempontból tehát elmondható, hogy az energiaválság előmozdítja a klímatudatos gondolkodást, még ha az indokai eltérőek is.

Lehet-e egyszerre az ember klímatudatos és energiatudatos?

Ha valaki energiatudatos életmódot folytat, azzal a klímavédelmet is támogatja, a kettő szorosan összefonódik. Az energiatudatossághoz tartozik minden olyan lépés az egyének részéről, mint a csökkentett energiafelhasználás az otthonunkban, vagy környezetbarát közlekedési módok választása. A legolcsóbb energia mindig a fel nem használt energia, ezért a kormány az energiahatékonyságra is kiemelt figyelmet fordít.

Léteznek a klímatudatosságnak egyéb kisebb részelemei is, pl. az étkezési, fogyasztási, utazási szokások megváltoztatása, de életciklusos alapon még ezek is kedvező hatást gyakorolnak az energiafelhasználás csökkentésére. Alapvetően az a klímatudatos ember, aki csökkenti az ökológiai lábnyomát, a fogyasztását, ez egyben energiatudatosság is.

Ugyanakkor az energiatudatos ember nem feltétlenül klímatudatos. Az emberek többsége számára a klímaváltozás nem több, mint egy távoli jövőben bekövetkező meghatározhatatlan esemény, amivel nem kellene ennyit foglalkozni. Az energiatudatosság kialakulhat a pénztárca elve okán is, hiszen az emelkedő árak mindenkire hatást gyakorolnak.

Hiába indult világszerte jelentős kampány a Párizsi Megállapodás elfogadása, vagy a több országban kihirdetett klímavészhelyzet után, az energiaválság az, ami sokkal komolyabb energia-megtakarítási beruházásokat, energiatakarékos fogyasztói magatartást eredményez.

Mit jelent ma energiatudatosnak lenni?

Elsősorban azt, hogy az ember mindent megtesz annak érdekében, hogy ne pazarlóan használja fel a rendelkezésre álló energiát. Ez rövid távon egyszerű magatartás-mintákat jelent, amely nem kerül pénzbe (pl. nem használjuk a világítást olyan helységekben, ahol nem tartózkodik senki), de középtávon beruházásokat is jelenthet.

Az energiatudatosság akkor eredményez klímatudatosságot is, ha pl. egy energia-megtakarítási beruházást követően a fogyasztó nem kezd el a csökkenő rezsiárak miatt újra több energiát felhasználni. Ezt hívja a szaknyelv visszapattanó hatásnak. Ez a visszapattanó hatás a klímatudatosság és az energiatudatosság különbözete, hiszen ez potenciálisan igaz lehet azokra, akik nem klímavédelmi okokból csökkentik a fogyasztásaikat.

Mit tehet egy fiatal a hétköznapokban, van-e az egyén cselekedetének hatása egy ilyen világválság idején?

Minden cselekedetnek van hatása, „sok kicsi sokra megy” alapon. A fiatalok akkor tudnak az egyéni szinten túllépni, ha jó példával szolgálnak a kortársaik, családtagjaik számára, közösen vesznek részt energia- és klímatudatos kezdeményezésekben, akár versenyeznek is egymással, pl. hogy ki tudja a leginkább csökkenteni az energiafelhasználását.

Ön személy szerint hogy készül a télre, a saját életében hogy jelenik meg az energiatudatosság?

A személyes életemben az energiatudatosságot igyekszem gyakorolni mindennap, a jelenlegi helyzetben pedig még inkább. Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy jelentős mennyiségű energiát lehet megspórolni pusztán azzal, ha átnézzük a háztartást és a meglévő eszközeinket optimálisabb használatra állítjuk be, ami nulla anyagi ráfordítást igényel.

A fűtési szezon elindulásával kiemelten odafigyelek arra, hogy a lakás ne legyen indokolatlanul túlfűtve, 20-21 Celsius foknál nem szoktam feljebb állítani a termosztátot. A belső hőmérséklet csökkentésével fokonként akár 5-7% energia-megtakarítás érhető el. A világítást tekintve LED-izzókat használok. Ugyanazt a fényerőt egy mai LED-izzó ötödakkora fogyasztás mellett képes biztosítani, mint a hagyományos izzók, ráadásul az élettartam huszonötszörös is lehet. A háztartási gépeimnél, készülékeimnél leszoktam a készenléti („stand-by”) üzemmód használatáról. Ha nem használom az eszközeimet, áramtalanítom azokat (kihúzom a hálózati csatlakozót, vagy kapcsolóval rendelkező hosszabbítót használok). Egy tipikus magyar háztartás készülékei akár 270 kWh áramot is elfogyasztanak évente stand-by üzemmódban, a legtöbb esetben teljesen feleslegesen. A hűtőszekrényt igyekszem takarékos üzemmódban használni. Az élelmiszerek tárolására elegendő, ha a hűtőszekrényben +7 ºC, a fagyasztó részben pedig -18 °C van. A túlhűtés ugyanis nem előzi meg az élelmiszerek megromlását, az áramszámlát viszont növeli. Ezek egyszerű javaslatok, amiket nem nagy erőfeszítés betartani, az energia-megtakarítást azonban jelentősen növelhetik.

Adja magát, hogy a következő Nagy Diák Klímateszten az energiatudatosság kerüljön a fókuszba. Ön milyen témaköröket, területeket emelne ki, amiben a fiatalokat feltétlenül tájékozottabbá kellene tenni?

Érdemesnek tartanám a klímatudatosság és az energiatudatosság kapcsolatát részletezni, ahogy azt az előzőekben részben megtettük. Fontosnak tartom továbbá a megújuló energia és az energiahatékonyság közti összefüggéseket is feltárni. Sokat szoktuk a kollégáimmal felidézni a napi munka során azt az alapelvet, miszerint nem pusztán a megújuló energiahasználatot kell növelni, hanem a nem-megújuló (fosszilis) energiahasználatot kell csökkenteni. Fontos a megújuló energia használat ösztönzése, azonban hasonlóan fontos az energiatudatos életvitel is, valamint az energiahatékonyságot javító beruházások megvalósítása.

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,071RajongóTetszik
1,090KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

A legolcsóbb energia a fel nem használt energia

Oszd meg a Facebook-on!

A legolcsóbb energia a fel nem használt energia

Oszd meg a Facebook-on!

X