Az élelmiszerpazarlás ellen okosan!

Az élelmiszerpazarlás ellen okosan!

Te is észrevetted már, hogy sokszor a kukában végzi az étel, amit még meg lehetett volna menteni? Már a termelői, a kereskedelmi és a vendéglátói szektorban is nagy mennyiség végzi a szemétben, nem is beszélve a háztartásokról – pedig otthon is rengeteget tehetnénk, hogy ez ne így legyen.

Kiss-Szabó Eszterrel, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetőjével beszélgettünk a témában.

Mit az az élelmiszerpazarlás?

Élelmiszerpazarlásnak azt nevezzük, amikor olyan élelmiszert dobunk ki, ami még ehető lenne; vagy ugyan már nem ehető, de hulladékká válása egy kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Jellemzően ilyen eset, amikor elfeledkezünk a hűtőben lévő paprikáról, és az megrothad, emiatt a szemétben végzi.

Hogyan függ össze a klímaváltozással?

Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság nagyban használja bolygónk energiáit. A Föld édesvízkészletének 70%-át a mezőgazdaság használja fel. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedéért szintén a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a felelős. Az élhető területeknek kb. fele mezőgazdasági használat alatt áll.

Amikor kidobjuk az ételt, akkor mindazt az energiát, vizet, földterületet is a kukába dobjuk, amit az előállítására felhasználtak.  Ezzel nagyban hozzájárulunk a klímaváltozáshoz.

Milyen módon és kik mérik az ételpazarlás mértékét?

Itthon a NÉBIH-nek (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) van egy „Maradék nélkül” nevezetű programja, ami keretében kb. 5 évente végeznek méréseket, amibe háztartásokat vonnak be. Ilyenkor a háztartásoknak egy megadott ideig mérniük kell, hogy mennyi szerves anyag kerül a szemetesükbe. Az így kapott értéket egy főre, illetve népsűrűségre elosztva tudnak egy átlagot számolni.

A vendéglátóhelyeknek, kereskedelmi egységeknek ugyan nem kötelező mérniük az élelmiszerhulladékot, de érdekük, hiszen így tudnak gazdaságosan működni.

A kereskedelmi egységeknek egy új szabályozás szerint februártól 2 nappal a lejárat előtt be kell szolgáltatni egy központi élelmiszermentő egységnek az élelmiszereket, és pl. konzerveket, tartós élelmiszereket a lejárat után is eladományozhatnak. Az éttermek általában “moslékként” gyűjtik az élelmiszermaradékot, konyhai hulladékot, amit aztán el kell szállíttassanak, emiatt rendelkezésükre állnak adatok, amibe a nem elkerülhető élelmiszerhulladék is beletartozik.

Magyarország hogyan áll EU-s szinten az ételpazarlásban? A háztartásokból vagy az élelmiszerboltokból kerül több étel a szemétbe?

EU-s szinten egészen jól állunk. EU-s átlagban az élelmiszerhulladék 70%-a a háztartásokban keletkezik, a maradék 30% pedig a feldolgozási, valamint a kereskedelmi szakaszban.

Egy holland tanulmány szerint Magyarországon ez pont fordítva van. A hulladék 68%-a a feldolgozási szakaszban keletkezik, 32%-a pedig a kereskedelemben és a háztartásokban. Ilyen szempontból a háztartások nálunk kevésbé pazarlók.  Azonban az előállítási, feldolgozási és kereskedelmi szakaszban rengeteg hulladék keletkezik, ami a mezőgazdaság és a logisztika fejletlenségének tudható be.

Lehet tudni évente mennyi étel kerül a hulladékba Magyarországon?

Az előző évek méréséhez képest csökkent az élelmiszerpazarlás, a 2019-es adat szerint 65 kg / fő/ év, előtte ez 68 kg, de még ez is sok. Ha egy négytagú családod veszünk alapul, akkor már egy tetemes mennyiségről beszélhetünk. Összességében kb. 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente itthon.

Mit tehetünk ennek csökkentése érdekében?

Egyéni szinten apró lépésekkel is tudunk kezdeni. Például listával megyünk bevásárolni, csak azt vesszük meg, amira valóban szükségünk van. Becsapós lehet, amikor a nagyobb kiszerelésű termék kedvezőbb áron kapható, mint az egyes kiszerelésű. Ha egy kétszemélyes háztartást nézünk, nem biztos, hogy időben el fog fogyni az a mennyiség. Ilyenkor érdemes a kevesebbet választani, mert ezzel is spórolunk, hiszen hogyha kidobjuk, akkor a pénzt is kidobjuk.

Egy másik tipp, hogy amit csak tudunk, próbáljunk meg felhasználni. Ha biztos forrásból szerezzük be az alapanyagainkat, akkor érdemes ezeket újrahasznosítani, például a céklahéjból chipset lehet készíteni, a levelekből levest.

Ha húsról beszélünk, akkor érdemes egész szárnyast vásárolni, és annak minden részét felhasználni.

Tárolási praktikákkal is tudunk tenni azért, hogy ne kerüljön az étel a szemétbe. Ami gyakran meg szokott maradni, és a NÉBIH listáján első helyen áll, azok a péksütemények és a kenyér. Itt is érdemes nagyobb mennyiség esetén lefagyasztani. Ha mégis megszárad a kenyér, akkor készíthetünk belőle bundás kenyeret, melegszendvicset, pirítóst, vagy zsemlemorzsát.

Az is előfordulhat, hogy túl nagy mennyiséget készítünk egy ételből, és megunjuk. Ilyenkor érdemes lefagyasztani a maradékot.

Nem is gondolnánk, mekkora élelmiszermentő ötletek ezek, pedig sokat segítenek.

Ha mégis kénytelenek vagyunk kidobni az élelmiszert, milyen lehetőség van az újrahasznosítására?

Érdemes külön gyűjteni a szerveshulladékot. Ha nem ehető már az élelmiszer, akkor a komposztálás a legjobb megoldás. A fővárosban több helyen van közösségi komposztáló, de ez otthon is megoldható beltéren, vagy a kertben.

Milyen okokból végezheti az étel a szemétben?

Ilyen ok lehet, ha többet vásároltunk, és nem vagyunk tisztában az adott étel romlandóságával.

Itt különbséget kell tenni a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő között. Minőségmegőrzési ideje a tartós, száraz élelmiszereknek van. Ezek lejárata után sem feltétlenül kell kidobni azokat. Ha nem avas, nincs benne bogár, nincs fura szaga, akkor még ehető.

Ha fogyaszthatósági idő szerepel a terméken, annak lejárata után maximum 1-2 nap ehető még, ha nincs fura íze, állaga vagy szaga.

A nem megfelelő tárolás is lehet egy ok. Ha odafigyelünk arra, hogy a hűtőben a régi termékeket rakjuk előre, az újakat pedig hátrébb, akkor ezek fognak először a kezünk ügyébe kerülni.

A nem megfelelő tárolásba tartozik az is, amikor olyan zöldségek és gyümölcsök teszünk egymás mellé, amik etánt bocsátanak ki, és amik erre érzékenyek. A leggyakoribb hiba a hagyma és a krumpli együtt tárolása, viszont ezek nem annyira nem kedvelik egymást, a krumpli hamarabb kicsírázik, és a hagyma is gyorsabban megromlik.

Az élelmiszerhulladékot három fő csoportba oszthatjuk: elkerülhető, potenciálisan elkerülhető és elkerülhetetlen. Mit jelentenek ezek?

Elkerülhető élelmiszerhulladék minden olyan étel, amit még elfogyaszthatnánk, de nem tesszük valamiért, mert megromlott, vagy nem akarunk már belőle enni.

A potenciálisan elkerülhető olyan dolog, ami ízlés kérdése, hogy elfogyasztjuk-e, pl. almahéj, csirkebőr, kenyérhéj.

Elkerülhetetlen pedig a csontok, csutkák, amiket nem tudunk felhasználni, de mégis szerves hulladék.

Miért fontos tudatosnak lenni a konyhában a mindennapok során?

A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak hatalmas ökológiai lábnyoma van. Azzal, ahogyan bánunk az élelmiszerrel nagyban hozzá tudunk járulni, hogy milyen lesz az elkövetkezendő 10-20-30 évünk.

Minél előrébb haladunk a klímakatasztrófa felé, annál szélsőségesebb körülmények jönnek, amik nagyban hatnak a mezőgazdaságra, az élelmiszertermelésre. Ezáltal drágább lesz az élelmiszer.

Érdemes figyelembe vennünk, lehet, hogy most könnyen hozzájutunk ételhez, és kevésbé tartjuk értékesnek, de ahogy haladunk előre, ezzel a hozzáállással egyre nehezebb lesz, ezért is érdemes már most is értékként tekinteni rá.

Látogass el a #Climate Of Change oldalára és tudj meg többet a klímaváltozásról!

 

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,071RajongóTetszik
1,090KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

Az élelmiszerpazarlás ellen okosan!

Oszd meg a Facebook-on!

Az élelmiszerpazarlás ellen okosan!

Oszd meg a Facebook-on!

X