Közös munka, barátság, közös kávézás – és egy csipetnyi kreativitás! Csak ennyi kell ahhoz, hogy egy új anyag szülessen: a műanyaggal kevert kávézacc.
Az új, 3D nyomtatáshoz használható műanyagot a Miskolci Egyetem két anyagmérnökének, Borsodi Eszternek és Tamási Kingának a fejéből pattant ki, akik kávézásaik során arra lettek figyelmesek, hogy milyen sok kávézacc landol a szemétben, holott egy egészen hasznos anyagról van szó. Tamási Kinga gondolt arra először, hogy mi lenne, ha társítanák valamilyen műanyaggal, Eszter pedig több lehetséges megoldást is talált az anyag újrahasznosítására a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal.
„Eszterrel nagyon sokat kávézunk, és lelkes anyagmérnökökként arra gondoltunk. mi lenne, ha újra tudnánk hasznosítani ezeket az anyagokat, például a kávézaccot, hiszen napjainkban nagy mennyiségben fogyasztjuk ezt a terméket. És nem gondolunk bele abba, hogy milyen hasznos nyersanyag. – meséli Kinga termékbemutató videójukban.
Ötletből valóság
Így jutottak el a 3D nyomtatáshoz, amely az egyik legizgalmasabb műszaki terület napjainkban. Ezzel a technológiával szinte bárki képes lehet arra, hogy méretarányos, látványos modelleket készítsen, hiszen az egyik legrugalmasabb és legköltséghatékonyabb megoldás. Használható designer termékek, ajándékok, makettek, egyedi tárgyak, prototípusok, alkatrészek előállításához is.
A tárgyakat otthon készítik el a nyomtató segítségével, a szükséges teszteket pedig a Miskolci Egyetem laborjában végzik el a mérnökök.
„ A 3D nyomtatásról azt érdemes tudni, hogy hasonló a felépítése, mint egy lézernyomtatónak, csak itt 2 dimenzió helyett 3 dimenzióban történik a nyomtatás, vagyis rétegenként építi fel a megtervezett tárgyat, illetve tinta helyett ömlesztett műanyag van benne. ” – magyarázza Kinga.
Előnye, hogy az ötletek még azelőtt tökéletesíthetők, hogy az ügyfeleknek bemutatnák azokat. A hagyományos gyártási eljárások (ilyen például a fröccsöntés) a műanyag alkatrészek tömeggyártása esetén általában olcsóbbak, ám kis darabszám esetén a 3D gyártás a gyorsabb, a rugalmasabb és költséghatékonyabb.
Első munkájuk egy lámpabúra volt, ami már a kísérleti fázisban nagy sikert aratott. Azóta elkészült a búra asztali verziója, de több ékszerrel is bővült Eszter és Kinga portfóliója.
A két mérnöknő ötletüket az Ökoindustria Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállításon megrendezett versenyen prezentálták, és elhozták a verseny egyik különdíját. PLAnt csapatnéven pedig a kávézacc és biodegradábilis, vagyis biológiailag lebomló polimer házasításából megalkotott anyagukkal bekerültek a 2020-as Startup Plastic Surgery Accelerator programjába is.
És mitől olyan különleges, amit létrehoztak?
Korábban már több cég dobta piacra kávézaccból készült termékeit. 2019-ben egy német cég három különböző méretű csészét és nagyobb, elviteles poharat is gyártott kávézaccból, 2018-ban pedig az Ochis szemüvegeket gyártó amerikai vállalat mutatta be kávézacc napszemüvegét.
„Hasonló anyagok , illetve termékek, amik kávézacc tartalommal rendelkeznek már léteznek. Ami újdonságot jelent a mi esetünkben versenytársainkkal szemben, hogy egy saját receptúrát alakítottunk ki, illetve az előállítási technológia, amivel mi dolgozunk a többi termékhez képest. Továbbá mi designer termékeket gyártunk elsősorban.- teszi hozzá Eszter.
Miért fontos a kávézaccot is újrahasznosítani, amikor az egy természetesen lebomló anyag?-
merülhet fel bennünk a kérdés. A „Neked szemét, nekünk kincs!” elvet követve a hölgyek azt vallják, hogy nincs jó vagy rossz anyag, felsőbb vagy alsóbbrendű, csupán a szemléletünkön kell csiszolni.
„Azt gondolom, hogy a 21. században kötelességünk ezeket az anyagokat megbecsülni, újrahasznosítani. Nagyon klisének hangzik a környezettudatos szó, meg a körkörös gazdaság, mint fogalom, de azt gondolom nekünk, anyagmérnököknek ezt erősíteni kellene. Ez a világ nem arra van berendezkedve, hogy mindent újrahasznosítsunk, hanem arra, hogy dobjuk el. Én pedig abban hiszek, hogy mindent lehet legalább mégegyszer használni, és újrahasznosítani.” – hangsúlyozza Kinga
Bihari Bernadett Luca
Forrás: Miskolci Napló, Miskolci Egyetem Sajtóközlemény
A rovatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja
