Női természet, avagy a környezettudatos nő

Ruha, smink, egészségügyi termékek- mondhatni nélkülözhetetlen egy nő számára. Abba azonban kevesen gondolunk bele, hogy ezekkel a mindennapi dolgokkal mennyit ártunk Földanyánknak.

Fast fashion– a divat, mint eldobható termék

Ki ne szeretné követni a divatot? Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani az aktuális trenddel, azonban rengeteget kell vásárolnunk. A nagy divatcégek, mint például az H&M, Zara sokat segítenek, hiszen elérhető áron kínálják ruháikat az átlagvásárló számára, ám sokszor pont ők diktálják a gyors iramot. Évente ugyanis 20 kollekciót dobnak piacra, ezzel fokozva a tömeggyártást.

A textilipar a második legtöbb vizet felhasználó iparág a mezőgazdaság után, és szintén ezüstérmes a legszennyezőbb kategóriában a kőolajipar mögött . Miért ? Jöjjenek a sokkoló adatok:

  • 1 pamutpóló gyártásához 2720 liter víz szükséges, ami egy felnőtt ember 3 évre elegendő ivóvíz fogyasztását fedezi.
  • A gyártáskor keletkezett szennyvizet a folyókba eresztik, benne színezéshez használt festékanyagokkal. Egy mondás szerint a kínai vizek előre jelzik a következő év trendjének színét.
  • Az egyes ázsiai országokban (Kína, India) a gyárak közelébe rohamosan romlik a levegő és az ivóvíz minősége, a kiszivárgó vegyianyagok miatt több a rákos megbetegedés a lakosság körében és a születendő gyermekeknél a genetikai elváltozások, nem beszélve az élővilág pusztulásáról.
  • A ruhagyártás folyamán felhasznált gyapot rendkívül kényes növény, így termesztéséhez nagy mennyiségű mérgező műtrágyát használnak fel, a növényeket pedig génmódosítással (GMO) igyekeznek ellenállóbbá tenni a kártevőkkel szemben a kutatók. Így született meg az úgynevezett Bt-gyapot.
  • Évente megközelítőleg 150 milliárd új ruhadarabot gyártanak világszerte, és ez a szám a felgyorsult fogyasztói igények miatt egyre csak nő. Ez kb. 400%-kal több mint 20 évvel ezelőtt.
  • Csak Magyarországon 60-80 ezer tonna hulladék keletkezik kidobott ruhákból, aminek 90%-a landol a szeméttelepen.

Hogyan tehetek én bármit is ezellen?

Az újrahasznosítás sokat segíthet! A már megkopott ruhákat érdemes ruhagyűjtő konténerekbe dobni. A legtöbb nagyvárosban találsz ilyen gyűjtőket, de egyre több multi ébred rá a környezetvédelem fontosságára, így pl. az H&M üzleteiben van erre lehetőséged, és még egy 500 Ft. értékű kupont is kapsz a jótettedért cserébe. Fontos, hogy egyszerre 2 szatyor ruha adható le, és előtte jelezd a pénztárnál szándékod!

Adni jó! Az olyan jóállapotban lévő darabokat, amiket csak simán meguntál vagy kinőted, érdemes valamelyik szeretetszolgálatnak (pl. Vörös Kereszt, Máltai Szeretetszolgálat) ajándékozni, akik eljuttatják azoknak a srácoknak/lányoknak, akiknek a szülei nem tudják megvenni ezeket a cuccokat.

Meglátni és megszeretni… Ismerős az érzés, amikor megveszel egy ruhát, majd otthon rájössz, hogy hülyeség volt? Ilyenkor, ha nem tépted még le az címkét, nyugodtan visszaviheted kicserélni, vagy eladhatod, bár azt fontos tudni, hiába új a termék, kevesebbért tudod eladni, mint amennyiért eredetileg vetted. Az új és a használt ruháknak egyaránt remek hely lehet egy gardróbvásár.

Csere-bere fogadom! A közösségi oldalon találsz  olyan csoport, ahol nem csak eladni, de cserélgetni is lehet. Ha szeretnél egy kis gardróbfrissítést, de nem szeretnél költeni, érdemes körülnézni, vagy összehívni a barétnőket és velük csapni egy szuper ruhacserés partyt.

Kozmetikázatlan igazság

A textil- mellett a kozmetikai ipar is komoly fenyegetést jelent Bolygónkra. Elég csak belegondolni a rengeteg műanyagcsomagolásba. Ez a tavalyi év során elérte a 142 milliárd tonnát, ami nagyrésze az óceánokba kötött ki. Ezenkívül a termékek összetevői között gyakran szerepelnek mérgező anyagok, ilyen a kőolajszármazék, illetve a genetikailag módosított (GMO) összetevők. Nem beszélve az állatkísérletekről!

Így a biotermékek mellett sok minden szól-elsősorban egészségünk. Egyre több gyártó törekszik arra, hogy terméke ne csak egészséges, de ökobarát is legyen. A Lush kozmetikai cég új karbon-pozitív csomagolással rukkolt elő. Vagyis nemcsak biológiailag bomlanak le, de előállításuk is pozitívan hat a környezetre, mivel közben szén-dioxidot köt meg.

Még jobb megoldás, ha csökkentjük a csomagolóanyagokat, és tusfürdőről szappanra váltunk, ami tovább kitart. Sőt sampon is van hasonló formában, ami ugyanúgy felhabzik, mint egy átlag sampon, kapható minden hajtípusra, valamint az ára sem borsos ( átlag 1290 Ft.)

A környezet megóvása véresen komoly téma!

Az egészségügyi termékek nagyrésze nem lebomló anyagokból készül, és nem lehet újrahasznosítani, hiszen az nem lenne túl higiénikus. Igen, ezek nem mások, mint a menstruáció során használt betétek, tamponok, valamint a mindennapokban viselt tisztasági betétek.

Egy kis matematika. Ha csak „azokat a napokat” nézzük lebontva, egy nő havonta átlagosan 5 napig menstruál, és napi 3 betétet használ el, az havonta 15 betétet jelent, évente 180 darabot/ fő. Mindez szorozva 23 90 712 nővel egyenlő 430 328 160 nem lebomló anyagból készült betéttel, ami évi 2000 tonna szemetet jelent hazánkban. És mennyi lehet világszinten ez a szám?

Forradalmi újítást jelenhetnek az egyre divatosabb menstruációs kelyhek, valamint a mosható textilből készült betétek, amiket természetes anyagból gyártanak, így nem okoz semmilyen irritációt, a bőr levegőzik. A hetekben megjelent a hír, hogy megszületett az első magyar menstruációs bugyimárka, a This is redy , ami kivált mindenféle eszközt (tampont, betétet, menstruációs kelyhet). Az ötlet Molnár Dóra fejéből pattant ki, aki sokáig kísérletezett a tökéletes viselet megalkotásán. A márka célja a nők nehéz napjainak segítésén túl, hogy csökkentjük az ökoszorongásunkat, mert nem esik jól havonta 3-6 napig 1000 év alatt sem lebomló szeméttel szaporítani a világot. „- írják weboldalukon. (https://thisisredy.com)

A vásárlásról nem kell lemondania senkinek, de fontos gondolni a holnapra is! Így mindez jusson eszünkbe, ha következő alkalommal bevásárlókörútra indulunk, és próbáljunk tudatos vásárlókká válni!

Forrás: The true cost c. dokumentumfilm, inGreen Magazin, Textilhulladék a magyar otthonokban- Hartay Mihály

Bihari Bernadett Luca

A rovatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja

Innovációs és Technológiai Minisztérium - Munkavédelem - Foglalkoztatás-felügyelet :.