Az állatvilág különleges fajai – Top 10+1

Az állatvilág különleges fajai – Top 10+1

Napjainkra azt hihetnénk, hogy teljesen megismertük a minket körülvevő világot az összes élőlénnyel együtt, ám ez közel sincs így. Az alábbi lista olyan állatokat tartalmaz, amik valamiben különlegesek, meghökkentők vagy egyenesen hátborzongatók, és álmainkban sem fordulhattak volna elő.

10: Cantor lágyhéjú teknős:

A Cantor lágyhéjú teknős a lágyhéjú teknősök nagyon ritka faját képezik. Akár a két méteres hosszt is képes elérni, valamint egy kifejlett példány súlya 50 kilogrammot is nyomhat. A képen látható példányra 2007-ben találtak rá, tömege 11 kilogramm volt.

pastedGraphic.png

kép forrása: http://allatkert.network.hu/blog/allatkertek-blogja/a-vilag-furcsa-allatai-ii-resz

9: Kis páncélos egér:

A kis páncélos egér (latin nevén Chlamyphorus truncatus) vagy pichiciego egy endemikus élőlény, mely az övesállatok családjába tartozik. Kizárólag Argentína középső részén, a száraz, füves pusztákon fordul elő. Ezen kívül az övesállatok legkisebbike, mindössze 9-12 centiméter hosszúra nő, farka rövid, páncéljának színe világos vörös vagy rózsaszín, valamint hasi része sárgás, esetleg piszkosfehér. Földalatti járatokban él, mellső lábai lapátszerűek, nagy karmokban végződik, melyek segítségével könnyedén tör utat magának a homokos talajban. Üregei gyakran hangyabolyokhoz közel találhatóak, ugyanis hangyákkal és azok lárváival táplálkozik, valamint gyökerekkel, csigákkal és férgekkel. Keresi a tüskés bozótosok és kaktuszok közelségét, melyek védelmet nyújtanak számára. Különösen éjszaka aktív.

pastedGraphic_1.png

kép forrása: http://mek-oszk.uz.ua/03400/03408/html/691.html

8: Fekete-vörös elefántcickány

Az elefántcickány nevét elefántormány-szerűen megnyúlt orráról kapta. Afrikában őshonos, sivatagos-félsivatagos részeken, a szavannákon és trópusi erdőkben él. Testének hossza 10-től 30 centiméterig terjedhet, farkuk hossza 8 és 25 centiméter között alakul, súlyuk pedig elérheti a 0,5 kilogrammot is. Leginkább szürkületkor és hajnaltájt aktív, ekkor gyűjti élelmét, ám napközben is találkozhatunk vele. Hátsó lábai hosszúak és erősek, üldözői elől ezek segítségével, szökellve menekül. Főleg tücskökkel, pókokkal, bogarakkal, férgekkel és magvakkal táplálkozik, utóbbi miatt kártevőnek tartják és pusztítják, valamint egyes szegényebb helyeken elfogyasztják őket. Élettartamuk körülbelül három év. Nem verődnek csoportokba, monogám módon, párban élnek. Szaporodásuk viszonylag gyors, évente többször adnak életet a nőstény cickányok 1-3 utódnak egyszerre. A nőstényt legegyszerűbben szag alapján lehet megkülönböztetni a hímtől, ugyanis előbbinek kénes, míg utóbbinak gyümölcsös illata van.

pastedGraphic_2.png

kép forrása: https://www.haziallat.hu/kisemlos/kisemlos-fajok/elefantcickany/3430/

7: Jávai kancsil

A jávai kancsil vagy másnéven szarvasegér Kína déli részén őshonos. Kimondottan kedveli az esőerdőket és a vízpartokat körülvevő sűrűket. Szemei nagyok, termete kicsi, ám ennek ellenére a szarvasok közeli rokonai. Agancsa nincsen, ám szemfogai megnyúltak, valamint ha veszélyt észlel megmerevedik és összeesik, így tetteti halottnak magát, majd a veszély elmúltával felpattan, leköpi támadóját és elmenekül. Testének hossza 42-50 centiméter, súlya 1-2 kilogramm. A kancsilok magányosan, esetleg kis családokban élnek. Az emberek régóta vadásznak rájuk, ám az igazi veszélyt az otthonukat jelentő esőerdők irtása jelenti számukra.

pastedGraphic_3.png

kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kancsilf%C3%A9l%C3%A9k

6: Hosszúcsőrű hangyászsün

A hosszúcsőrű hangyászsün egy viszonylag nagyméretű állat, akár a 16 kilogrammot is elérheti. A kloákások rendjébe tartozik, és egyike azon kevés emlősnek, melyek tojással szaporodnak utódait anyatejjel táplálja, hasán erszény található, amiben egy ideig a tojásait, aztán az utódait hordja, amíg ki nem nő azok tüskéje. Elsősorban Új-Guineában, Ausztráliában és Tazmániában él, rovarokkal táplálkozik, fő zsákmánya az új-guineai földigiliszta.

pastedGraphic_4.png

kép forrása: https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_10/lecke_07_007

5: Hosszúfülű egyiptomi ugróegér

A hosszúfülű egyiptomi ugróegér a Góbi-sivatagban él. Apró termete ellenére fülei hatalmasak, melyek segítségével hűti magát. Farkuk hosszabb, mint testük, ami arra szolgál, hogy stabilan álljanak. Hátsó lábaik hosszúak, ezzel szemben mellső lábaik nagyon rövidek. Ez az állat élete során szinte egyáltalán nem iszik, a táplálékául szolgáló magok nedvességtartalma elegendő számára.

pastedGraphic_5.png

kép forrása: https://babeerdekesallatok-hu.webnode.hu/products/hosszufulu-egyiptomi-ugroeger/

4: Yeti rák
Ezt a rákot 2006-ban fedezték fel a Csendes-óceán fenekén egy mélytengeri búvárexpedíció alkalmával. Szokatlansága miatt egy új rendszertani családot állítottak fel köré. A felszín alatt 7540 láb mélyen él a hidrotermikus áramlatok közelében. Teljesen vak, színe fehér, lábait és ollóit szőr borítja. Kinézete alapján akár tengeri lajhár is lehetne.

pastedGraphic_6.png

kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/314829830187048778/

3: umbonia spinosa

A kabócákkal rokonságban állnak, tüskés bogarak, melyek a növények szárait tüskés szájukkal átlyukasztják, így jutnak a növények nedveihez. Kinézetük igen érdekes még a tudósoknak is fejtörést okoz.

pastedGraphic_7.png

kép forrása: https://www.flickr.com/photos/muriloporto/7597376194

2: Óriás isopod

Az óriás isopodot leginkább egy hatalmas csótányra hasonlít, viszont igazából ez a lény az óceán felszínétől 7000 láb mélyen mozognak, testüket kitinréteg borítja, közeli rokonságban áll a garnélarákkal és a tarisznyarákokkal. Dögevő, többnyire elpusztult bálnákkal, halakkal és tintahalakkal táplálkozik.