Pillangó-hatás – explained

Pillangó-hatás – explained

A pillangóhatás elmélete szerint a pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon. A mai mítoszok alapján már csak úgy lehet erről a jelenségről olvasni, mint: ha egy pillangó a szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt Pekingben, akkor esetleg egy hónap múlva New Yorkban hatalmas viharrendszer támadhat.” 

Ezek után sokunkban felmerülhet az a kérdés (jogosan), hogy mégis hogyan lehetne hatással egy aprócska lepke a Föld meteorológiai viszonylataira? Nos, itt nem csak „egy” lepkéről, és annak a tetteiről van szó, hanem annak hatásáról. De honnan indult ez az egész?  

Edward Lorenz a Massachusettsi Műszaki Egyetem egyik meteorológiai kutatója 1960-ban készített egy időjárás szimulációs programot, aminek sikerült élethűen szimulálnia egy képzelt bolygó időjárását. A szoftver a hőmérséklet és a nyomás, a nyomás és a szélsebesség viszonyát írták le. Egy kezdeti számsorból kiindulva rövid idő alatt végig tudta követni akár az egész nap időjárását is, amit egy papírra nyomtatott ki, és helytakarékosság szempontjából 3 tizedesjegyig írt ki, – a hat helyett.  A számítógép minden további adatot az előzőből számolt, így az adathalmaz egymásra épült. A programnak fontos tulajdonsága, hogy ugyanazokra a kezdeti feltételekre mindig ugyanazokat az eredményeket adta. Lorenz egy évvel kutatása kezdete után az egyik számsorozatot szerette volna újra megvizsgálni, és időspórolás szempontjából a meglévő papírjaiból táplálta be a részeredményeket, hogy a gépe újrafuttassa az adatokat. Ám a futtatás közben azt tapasztalta, hogy az eredményei egyre jobban eltérnek az előzőektől, és egy teljesen más számsor jött ki a végére. Kiderült, hogy az ezrelékes eltérés okozta ezt a hibát, és egy idő után már semmilyen hasonlóságot se lehetett felfedezni a két futtatási eredmény között. Nem gondolnánk, hogy ennyire számítana 3 tizedesjegy, nem? 

Ez azt jelenti, hogy ilyen rendszerekben bármilyen apró, hibásan bevitt adat is teljes, átfogó hatással van az egész rendszerre. Innen jött Lorenz probléma-vizsgálata, hogy akár egy pillangó szárnyával keltett légáramlat idővel óriási hatással is lehet az időjárás egészére. Ez az elv máig is népszerű, és igen elterjedt, de bőven túlzás. A The Butterfly effect című film jól illusztrálja a pillangó-hatás köztudatban (tévesen!) elterjedt mivoltára.


Mit szimbolizál a pillangó?

Sok kultúra társítja a pillangókat a lelkünkhöz, és egyenként különböző, de pozitív jelentéssel bírnak. A keresztény vallás például a feltámadás szimbólumának tekinti, míg a japánoknál a változékonyság jelképe, a kínaiak pedig a halhatatlansággal hozzák összefüggésbe. De a pillangók a kitartást, reményt, változást és az életet is képviselik. Nem hiába a pillangót ábrázoló tetoválás már évek óta népszerű motívumnak mondható.  

A lepkéknek van egy különös mozgása, ami a táncra emlékeztet. Ami a külsejüket illeti, van egy varázslatos, elragadó jelenlétük. Lorenz későbbi beszédeiben, és tanulmányaiban költőien a pillangót használta, amit valószínűleg a Lorenz-attraktor (lásd: fejléc képe) által készített kép inspirált, ami hasonlít a pillangóra. Más elméletek szerint a pillangó csupán a fikció szüleménye, melynek alapja Ray Bradbury 1952-ben íródott A Sound of Thunder (Mennydörgő robaj) című novellája, habár ezt semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.  

Véleményem szerint az embereket azért tudja elbűvölni ennyire a pillangó effektus, mert egy alapvető kérdéshez vezet, ami nem más, mint: mennyire is tudjuk megjósolni a jövőt? Egy nagyon nagy paradoxonnak tűnik, de ez a rendszer és a világegyetem egyszerre meghatározó és kiszámíthatatlan, mert a gyakorlatban sosem tudhatod tökéletes pontossággal a kezdeti feltételeket. De ha egy kicsit is változtatsz a kezdeti feltételeken, akkor a későbbi állapot is merőben különbözni fog. Ha ezt a realitás talajára helyezzük, rájövünk, bármilyen változást is szeretnénk, annak magunkból kell kiindulnia, és ha a körülményeinken szeretnénk változtatni, azon is csak mi tudunk.  

Tehát nem lehet megjósolni, hogy milyen végkifejlete lesz egyes állapotoknak, de azt meg lehet mondani, hogy hogyan fognak alakulni az egyes állapotok gyűjteménye, és ezek Lorenz egyenletei esetében egy pillangó alakot öltenek. 

(Barna Vivien)

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,071RajongóTetszik
679KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

Pillangó-hatás – explained

Oszd meg a Facebook-on!

Pillangó-hatás – explained

Oszd meg a Facebook-on!

X