Nem önzőség – mire jó az „énidő”?

Nem önzőség – mire jó az „énidő”?

„Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz”, írja József Attila versében. Hiába esik mostanában egyre több szó a közösségi médiában is az úgynevezett énidőről vagy másnéven selfcare-ről, me time-ról, kevesen ismerik csak fel ennek a fontosságát.

Mindannyiunkban van egyfajta vágy, hogy kitűnjünk a tömegből és sikereket érjünk el. Mindenkit más hajt, de a legtöbbször elfogadást, pozitív megerősítéseket várunk erőfeszítéseinkért cserébe. Veled is volt már olyan, hogy annyira belemerültél egy-egy problémának a megoldásába, hogy közben elfeledkeztél saját magadról? Ha igen, nem vagy ezzel egyedül. A mai rohanó világban az emberek többségének nehezére esik megállni és egy kicsit önmagára figyelni. Mivel rendkívüli módon el akarjuk magunkat fogadtatni a környezetünkkel, hajlamosak vagyunk saját magunk elé helyezni a feladatainkat. De nem csak a különböző teendőink fáraszthatnak ki mentálisan, hanem a társas kapcsolataink is.

Mindenkinek van egy olyan barátja – vagy esetleg pont mi magunk vagyunk azok más számára –, akit bármikor és bármi miatt kereshetünk, ő megpróbál nekünk segíteni. Persze az önzetlenség nemes dolog, de ha ez úgy történik, hogy a saját lelkivilágunkat és szükségleteinket hanyagoljuk el miatta, az már probléma. Az elfogadás és/vagy a sikerek ilyen szintű túlzott hajszolása nemcsak a mentális, de a fizikai egészségünkre is rossz hatással lehet. Rövid távon fáradtság és a teljesítmény csökkenése figyelhető meg, ha pedig ezek tovább súlyosbodnak, abból könnyen nagyobb probléma lehet. Az egyik ilyen hosszútávú következmény például a kiégés. De még mielőtt azt gondolnád, „ugyan, fiatal vagyok, hogy éghetnék én ki?”, megjegyezném, a közhiedelemmel ellentétben nem csak az idősebbek, de a fiatalok is ki tudnak égni.

Másik súlyos következménye lehet az énidő teljes elhanyagolásának, hogy kevésbé és csak felületesen tudjuk megélni a mindennapi élet pillanatait. Mivel állandóan új ingereknek tesszük ki magunkat, kevés vagy egyáltalán semmi időt nem hagyunk ezeknek feldolgozására. Sokszor már a saját testünk jelzéseit sem vesszük figyelembe. Könnyen egysíkúvá és unalmassá válhat életünk, ahol a sok információ és történés között elvesznek a mindennapok szépségei. Mindenkinek időt kell szakítania saját magára, mivel ilyenkor tudja magát az elme is tehermentesíteni. Hagyni kell, hogy a gondolatok és történések leülepedjenek. Ezért is célszerű, hogy ilyenkor ne a különböző közösségi médián töltsük az időnket, ugyanis a folyamatos ingereknek való kitettség nem kedvez ennek a folyamatnak, sőt, kifejezetten hátráltatja azt.

Sokszor vethet minket vissza az énidőtől az a többnyire téves gondolat, hogy ezzel önzőséget követünk el, és a többieknek nagyobb szükségük van ránk, mint nekünk a pihenésre. Pedig a pszichológusok is azt mondják, hogy olykor szünetet tartani nem önzőség, hanem nagyon is a javunkra válik.

Az énidő, mint fogalom nem csupán szabadidőt jelöl, hanem olyan privát időről van szó, amikor csakis kizárólag önmagunkkal foglalkozunk, nem osztjuk meg ezt másokkal. Ennek megtalálása a mindennapokban embert próbáló feladatnak tűnhet. Nem szeretnénk semmiről sem lemaradni, éppen ezért is látszik bonyolultnak az iskola, a család, barátok és esetleg a munka között egyensúlyozva önmagunkkal is törődni.

Az énidő spontán is megtörténhet, de a legjobb, ha tudatosan építjük be a mindennapjainkba, így elkerülhető például a korábban említett kiégés is. Tartsuk viszont észben a tervezésnél, hogy nem mindannyian vagyunk egyformák, ezért a szükségleteink is eltérőek! Vannak, akik kevesebb kikapcsolódással is beérik, és olyanok is, akiknek hosszabb időre kell tehermentesíteniük magukat, különösen, ha erre kevésszer kerítettek sort. Hallgassunk a belső megérzésekre, és adjunk magunknak időt a regenerálódásra! Sokszor viszont azt érezhetjük, hogy túlságosan ráfeszülünk a pihenésre, és ahelyett, hogy elengednénk magunkat, azok a teendőink járnak a fejünkben, amiktől épp megszabadulni próbálnánk. Ha emellé még az a félelem is társul, hogy az idő rövidsége miatt nem tudjuk kipihenni magunkat, az énidő lényege elvész. Próbáljunk meg ilyenkor olyan elfoglaltságot találni, ami kevés időt és energiát igényel. Ne akarjuk egy alkalom alatt megváltani világot! Ez is egy olyan folyamat, ami időt igényel.

Azt már említettük, mit ne csináljunk semmiképp ilyenkor, de titkos receptje, mint olyan, nincs az énidőnek. Mindenki máshogy érzi jól magát, máshogy kapcsol ki. Például egy könyv vagy film más világokba repíthet át minket, kiszakítva minket kicsit a valóságból. A festéssel, rajzolással, írással a kreatív oldalunkat bontakoztathatjuk ki. De ha már szeretünk alkotni, a kertészkedés és a barkácsolás is jó kikapcsolódási pont lehet. A természetben töltött idő szintén bizonyítottan kedélyjavító és nyugtató hatású. Menjünk el egy nagy sétára és közben figyeljük, miket veszünk észre! A sportolás által pedig endorfin szabadul fel a szervezetünkben, valamint figyelmünket is teljesen más irányba tereli.

Egy másik hasznos technika lehet, ha kipróbáljuk az egymagunkban utazást. Először kicsit ijesztőnek tűnhet, de ha jobban belegondolunk, így nem kell senkihez igazodnunk, olyan programot tudunk összeállítani, ami számunkra a legmegfelelőbb. A kikapcsolódásnak ezer különféle módja van, és a lelkivilágunk meg fogja köszönni, ha már csak egyet is kipróbálunk.

Egy ilyen minőségi, önmagunkkal eltöltött idő után könnyebben vesszük a különböző feladatokat és akadályokat. Nyugodtabban és racionálisan tudjuk megközelíteni a problémákat, valamint a környezetünkkel is elfogadóbbak leszünk. Ha kipihentek vagyunk, azzal mások életére is kihatással lehetünk, gondoljunk a barátokra, családra. Mindemellett pedig segíteni is egyszerűbben tudunk másoknak, jobb hallgatóság vagyunk, mert az agyunk nem a mi problémáinkon kattog. Ne feledjük, adni kizárólag akkor lehet, ha van miből. Mikor úgy érezzük, hogy pihenésre van szükségünk, ezeket a jeleket ne hagyjuk figyelmen kívül.

(Bálint Boglárka)

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,071RajongóTetszik
1,090KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

Nem önzőség – mire jó az „énidő”?

Oszd meg a Facebook-on!

Nem önzőség – mire jó az „énidő”?

Oszd meg a Facebook-on!

X